A júniusi európai parlamenti választások közeledtével valódi dezinformáció-özönnel kell az Uniónak szembenéznie. A közösségi médiában olyan vádakkal támadják az EU-t, mint hogy be akarja tiltani a régi autók javíttatását, vagy hogy titokban rovar alapú összetevőiket akar adni az élelmiszerekhez.

Az elmúlt hónapokban már számos hasonló állítást cáfolt az AFP tényellenőrző csapata az Európai Unióval kapcsolatban. Olyan hamis állításokat, mint hogy az Európai Unió állítólag előírná, hogy a szarvasmarháknak maszkot kell viselniük, vagy hogy Brüsszel mikrocsipeket ültetne a lakosságba, hogy nyomon tudja követni őket.

Januárban Josep Borrell, az EU vezető diplomatája egy beszédében azt mondta, hogy a dezinformáció "korunk egyik legjelentősebb fenyegetését" jelenti.

Figyelembe véve az EU döntéshozatali apparátusának puszta méretét és összetettségét – ami 27 különböző ország mintegy 450 millió lakosát érinti –, a szakértők szerint az információhiány jelentős szerepet játszik abban, hogy sokan negatívan ítélik meg az EU-t, és hozzájárul az Unióval szembeni bizalmatlanság, sőt olykor kifejezett ellenszenv növekedéséhez.

"Nyilvánvaló, hogy a dezinformáció problémájához hozzájárul az is, hogy az EU működésének még az alapvető aspektusait is csak kevesen ismerik" – mondta Simon Usherwood, a londoni The Open University politikával és nemzetközi tanulmányokkal foglalkozó professzora.

Amikor tehát az Európai Bizottság 2023 júliusában javaslatot tett az életciklusuk végére ért járművek kezelésére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára, a közösségi média felhasználói Franciaországban, Németországban és Görögországban gyorsan lecsaptak a hírre, és azt a hamis állítást kezdték terjeszteni, hogy Brüsszel a 15 évnél idősebb járművek "leselejtezését" vagy javításuk "betiltását" tervezi.

EU, a mindenható gépezet?

A dezinformáció terjesztői szívesen ábrázolják az EU-t rosszindulatú, mindenható gépezetként, amely beavatkozik a tagállamok szuverenitásába, valamint polgáraik életébe és szabadságába.

Mindazonáltal Cyril Lemieux médiaszociológus, aki a párizsi Társadalomtudományi Felsőfokú Tanulmányok Iskolájában (EHESS) tart szemináriumokat az álhírekről, azt mondta: "Nem vagyok benne biztos, hogy a témák sokkal összetettebbek lennének Brüsszelben, mint nemzeti közpolitikai szintjén".

A szakember szerint a dolog alapvetően "a dolgozó emberek bizalmatlanságát jelzi a túlságosan távolinak tartott elitekkel szemben, ami az »álhírek« iránti fogékonyságnak kedvez".

According to Jakub Kalensky , senior analyst at the European Center of Excellence Against Hybrid Threats (Hybrid CoE) in Helsinki, pro-sovereignty, anti-EU actors can easily use the lack of trust as a weapon.

Politicians such as British eurosceptic Nigel Farage and French nationalist Union Popular Republican leader Francois Asselineau have also helped spread false claims that the European Commission is trying to trick people into eating insects without their knowledge. The Hungarian government also made political capital out of these fears and called the EU's decision to allow certain insect-based food ingredients to be marketed as food a threat to our "gastronomic traditions".

Pro-Kremlin voices

According to Kalensky, the pro-sovereignty parties have developed a "symbiosis" with Russia. According to the analyst, the relationship with the "pro-Kremlin disinformation ecosystem" is "mutually beneficial", especially in the context of the war in Ukraine.

"The pro-Kremlin ecosystem gains new "local" actors who provide legitimacy to their messages, and anti-EU actors gain a visibility that they might not otherwise be able to achieve. It is no coincidence that these actors so often protect the interests of the Kremlin in the EU," Kalensky said.

Simon Usherwood of the Open University summed up the problem by saying that "disinformation targeting the EU comes from many different sources" and they reinforce each other, for example when "political groups organize messages from people who are genuinely confused or simply critical about the EU " or even used by states for their own purposes.

"In this case, the EU risks seeing all negative messages as disinformation," warns the expert, while he believes that the EU must continue to pay attention to criticisms made in good faith by citizens in order to improve its own functioning.