A Political Capital kutatása szerint a pártpreferencia és a médiafogyasztás azt is jelentősen befolyásolja, hogyan vélekednek a magyarok Ukrajna háborús esélyeiről. Az „objektív valóság” létezésében viszont pártszimpátiától függetlenül kételkednek.

Szeptember 13-án mutatták be a Political Capital legfrissebb kutatási jelentését, amiben elsősorban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos dezinformációk és összeesküvés-elméletek elterjedtségét vizsgálták a magyar társadalomban.

Amerika és a médiafogyasztás

Az USA háborús szerepéről az alábbi három, elterjedt dezinformációs narratívával szembesítették a kutatásban résztvevőket:

• Az Egyesült Államok titkos laboratóriumokat működtet Ukrajnában, ahol biológiai fegyvereket fejlesztenek.
• Ukrajna területének jelentős része amerikai tulajdonban van.
• Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a háború minél tovább tartson.

A megkérdezettek ötfokú skálán értékelhették, hogy mennyire tartják igaznak az egyes állításokat. A válaszok alapján a kutatási jelentés szerzői csoportokba sorolták az embereket.

• A dezinformációra nagyon fogékonynak azokat tekintették, akik mindhárom állítást biztosan vagy inkább igaznak jelölték.
• A mérsékelten fogékonyak csoportjába azok kerültek, akik két állítást igaznak tartottak, a harmadiknál a középső, 3-as értéket választották.
• A dezinformációra erősen immunisak mindhárom állítást biztosan vagy inkább hamisnak értékelték.
• A mérsékelten immunisak két állítást hamisnak tartottak, a harmadiknál a semleges álláspontot választották.

Akik a fenti kategóriákba nem fértek bele, azok a hezitálók, semlegesek vagy bizonytalanok csoportjába kerültek. Velük a továbbiakban nem foglalkozunk.

A teljes mintában 22 százalék volt az USA-val kapcsolatos dezinformációkra nagyon vagy mérsékelten fogékonyak aránya. A nagyon vagy mérsékelten immunisaké 19 százalékkal kissé elmaradt ettől.

A kutatók azt találták, hogy a dezinformációra való fogékonyság összefügg a pártszimpátiával és a médiafogyasztási szokásokkal: a Fidesz-szavazók és a kormányzati irányítású híradókból tájékozódók fogékonyabbak a dezinformációra, mint az ellenzéki szavazók és a kormánytól független híradókból tájékozódók.

A médiafogyasztás hatása az erősebb, különösen szembetűnő, hogy a kormánytól független híradókból tájékozódók az ellenzéki szavazóknál is jóval immunisabbnak bizonyultak a dezinformációra.

Hozzá kell tenni, hogy a kutatók a teljes mintának csak viszonylag kis részét tudták besorolni a döntően kormányzati irányítású híradókat nézők és a döntően kormánytól független híradókat nézők táborába.

Az első csoportba azok kerültek, akik legalább heti gyakorisággal nézik a TV2, a Hír Tv vagy a közmédia valamelyik csatornájának híradóját, ugyanakkor az RTL, az ATV vagy az Euronews híradóit ennél jóval ritkábban vagy soha. A megkérdezettek 11 százaléka került ebbe a kategóriába.

A döntően kormánytól független híradókból tájékozódók 13 százaléknyian voltak, ők az RTL, az ATV vagy az Euronews híradóját nézik rendszeresen, míg a kormánypárti csatornák hírműsorait nem vagy alig.

A megkérdezettek többsége tehát vagy nem néz híradót, vagy vegyesen fogyasztja a kormányhoz kötődő és nem kötődő csatornák hírműsorait.

Ez megerősíti a Mérték Médiaelemző Műhely korábbi kutatási eredményét, ami szerint nem igaz az a feltételezés, hogy „a médiafogyasztók többsége nagyon egyoldalúan, csak kormánypárti vagy csak független hírforrásokból tájékozódik”.

Ukrajna és az objektív valóság

Ukrajnával kapcsolatban is három dezinformációs narratíva igazságtartalmának értékelésére kérték a résztvevőket a kutatásban. Az állítások a következők voltak:

• Ukrajna korábban népirtást követett el a területén élő orosz kisebbség ellen.
• Ukrajna vezetése nácikból áll, és náci ideológiát képvisel.
• Ukrán nacionalisták miatt a kárpátaljai magyar kisebbség állandó életveszélyben van.

A fentebb ismertetett módszerrel itt is csoportokba sorolták a válaszadókat a dezinformációra való fogékonyság és immunitás alapján.

A teljes mintában 27 százalékos lett a fogékonyak, 17 százalékos az immunisak aránya, azaz összességében az Ukrajnával kapcsolatos dezinformációra fogékonyabbak voltak az emberek, mint az USA-ról szóló narratívákra.

Itt is látszik a pártpreferencia és a médiafogyasztás hatása, de az elkülönülés nem olyan éles, mint az USA-t érintő dezinformáció esetén. Az Ukrajnáról szóló állításokra az ellenzéki szavazók 21 százaléka és a kormánytól független híradókból tájékozódók 26 százaléka is fogékony volt.

A kutatás azt is felmérte, hogy a megkérdezettek ukrán szempontból mennyire pesszimistán vagy optimistán látják a háború esélyeit.

• Pesszimistának azokat tekintették, akik inkább egyetértettek azzal a két állítással, hogy „Ukrajna veresége elkerülhetetlen”, illetve hogy „Béke csak akkor lehet, ha Ukrajna területeket ad át Oroszországnak”.
• Az optimisták egyik fenti állítással sem értettek egyet.
• A bizonytalanok pedig vagy semleges véleményt fogalmaztak meg (legalább az egyik kérdésben), vagy az egyik állítással egyetértettek, a másikkal nem.

A teljes mintában 26 százalék volt a pesszimisták, 15 százalék az optimisták aránya. Tehát az emberek többsége bizonytalan, de akinek határozott véleménye van, az inkább negatívan ítéli meg Ukrajna háborús esélyeit.

A pártszimpátia és a médiafogyasztás hatása itt is egyértelmű. Kiemelendő, hogy a kormánytól független híradókból tájékozódók az ellenzéki szavazóknál is jóval optimistábban ítélik meg az ukrán kilátásokat.

Akkor viszont nem pártszimpátia alapján oszlottak meg a válaszok, amikor a kutatók annak az állításnak az értékelésére kérték a résztvevőket, hogy „Objektív valóság nem létezik, csak különböző vélemények vannak”.

A megkérdezettek 32 százaléka teljes mértékben, további 27 százalék inkább egyetértett az állítással. Az inkább vagy egyáltalán nem egyetértők csak 18 százaléknyian voltak.

A Political Capital és a Lakmusz a HDMO projekt keretében működik együtt.

(Címlapi kép forrása: hirtv.hu)