Magyar vonatkozású külpolitikai téma uralta a hazai közbeszédet május utolsó és június első napjaiban: magyar katonák sérültek meg Észak-Koszovóban május 29-én, amikor Leposavić, Zubin Potok és Zvečan városában is koszovói szerbek tüntettek a helyi önkormányzat épületei előtt.
A tiltakozás a három szerb többségű városban a frissen megválasztott albán nemzetiségű városvezetők hivatalba lépése ellen szerveződött. A polgármestereket és tanácsnokokat ugyanis mindössze a választók 3,5 százaléka szavazta hatalomba áprilisban egy egy olyan előrehozott választáson, amit a helyi szerb lakosság bojkottált.
Az erőszakba torkolló tüntetéseket végül a NATO koszovói békefenntartó missziója, a KFOR katonái oszlatták fel. Így kerültek szembe a tüntetőkkel Koszovóban szolgáló magyar katonák, akik közül hivatalos közlemények szerint az összeütközés során 19-en megsérültek. Három katona sérülését lőfegyver okozta.
A megsebesült magyar KFOR-katonák ügye nem maradhatott ki Bayer Zsolt, Bencsik András, Gajdics Ottó és Néző László Hír TV-n futó műsorából, a Sajtóklubból sem. De Bayer szokása szerint tovább ment a tények puszta ismertetésénél. Egy saját elméletben foglalta össze, szerinte mit érdemes gondolni a történtekről.
Bayer szerint egyáltalán nem véletlen, hogy “azon az ominózus napon csak azokban a városokban törnek ki súlyos zavargások, ahol magyar katonák teljesítenek szolgálatot”. Hiába van 5 olyan szerb többségű település Észak-Koszovóban, ahol “a 3 százaléknyi albán egy 98 százalékos szerb többségű városban megszavazott magának egy albán polgármestert”, “sehol máshol, ahol a hollandok, a lengyelek, az amerikaiak teljesítenek szolgálatot, nincsen zavargás” - magyarázta a publicista.
A megfejtése: valakik “jól felkészült, erre kiképzett kétméteres csávókat” küldtek a magyar KFOR-katonák ellen, “hogy a szerb-magyar soha nem látott jó viszonyt is aláaknázzák”.
Csakhogy Bayer saját gyártású összeesküvés-elmélete egy sor hamis információn és következtetésen alapszik.
Röviden:
A következőkben sajtóhírek, a KFOR-misszió működéséről elérhető nyilvános információk és egy Balkán-szakértő történész segítségével igyekszünk tényszerű képet adni arról, mi történt május 29-én Észak-Koszovóban.
KFOR-katonák és koszovói rendőrök május 29-én, Zvečan városában. / Fotó: AFP
Az albán többségű Koszovó függetlenségét 2008 februárjában kiáltották ki, de a mai napig vitatott jogállású területnek számít. Nem ismeri el az ország függetlenségét a szomszédos Szerbia, és a Koszovó északi részén élő nagyjából 50 ezer fős szerb kisebbség sem hajlandó elfogadni a koszovói állam intézményeinek fennhatóságát.
Koszovó szerbek lakta északi településein ezért egymást érik a feszült helyzetek. Robbant már ki konfliktus amiatt, hogy a koszovói szerbek nem hajlandók koszovóira cserélni a még a függetlenség kikiáltása előtt kiadott szerb rendszámtáblákat. Legutóbb pedig ugyanezen északi területek köré emeltek barikádokat majdnem 20 napra a szerbek, gyakorlatilag leválasztva a a területet Koszovóról, tiltakozásul egy koszovói szerb ex-rendőr letartóztatása miatt.
Koszovó közigazgatási rendszerében hivatalosan 10 szerb többségű körzetet tartanak számon, mindegyiknek egy-egy nagyobb település a központja - magyarázta a Lakmusznak Juhász József Balkán-szakértő történész, az ELTE BTK Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék oktatója, akit arra kértünk, vázolja fel a május 29-i zavargásoknak megágyazó politikai helyzetet.
A szerb többségű körzetekben 2021-ben voltak rendes választások, ahol szerb nemzetiségű tanácsnokokat és polgármestereket választottak az önkormányzatok élére. Tavaly novemberben azonban négy ilyen körzeti központban, Leposavić, Zubin Potok, Zvečan és Észak-Mitrovica városában lemondtak tisztségeikről a szerb polgármesterek és tanácsnokok, mivel nem akartak tovább együttműködni a koszovói államszervezettel. Juhász József szerint részben a már említett rendszámtábla-ügy miatt, részben pedig azért, mert Koszovó a 2013-as brüsszeli egyezménnyel szembemenve továbbra is blokkolja, hogy a koszovói szerb többségű önkormányzatok közösségbe szerveződhessenek.
Ebben a négy körzetben kellett áprilisban előrehozott választásokat tartani, amelyet a helyi szerbek már bojkottáltak. Így történhetett, hogy nagyon alacsony, alig pár százalékos részvételi arány mellett albán nemzetiségű vezetők kerültek az önkormányzatok élére. Pristina annak ellenére ragaszkodott az albán polgármesterek hivatalba helyezéséhez, hogy az Egyesült Államok és a NATO is óva intette ettől.
Az új polgármesterek május 26-án, pénteken foglalták volna el hivataljaikat, de az önkormányzati épületeknél szerb tüntetők állták útjukat, Aleksandar Vucic szerb elnök pedig még aznap a legmagasabb fokú készültségbe helyezte a szerb hadsereget. A pénteki zavargásokat még a koszovói rendőrség kezelte, május 29-én hétfőn azonban már a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR is kivonult a helyszínre, hogy a helyzet romlását megakadályozza - soraiban magyar és olasz katonákkal.
Ennek oka, hogy a KFOR misszión belül olasz és magyar katonák felelnek a rendfenntartásért, a zavargások elhárításáért. Az olasz katonák egy katonai rendőri alegység, a magyar katonák pedig a Harcászati Tartalék Zászlóalj keretein belül. Ennek az egységnek a munkájáról korábban a 24.hu-nak részletesen beszélt Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki 2021 októbere és 2022 októbere között éppen emiatt a kiemelt magyar szerepvállalás miatt lehetett a KFOR-misszió főparancsnoka.
Ebből az interjúból és a Harcászati Tartalék Zászlóalj a misszió honlapján elérhető bemutatásából is világosan látszik, hogy a magyar egységet oda vezénylik, ahol épp szükség van a tömegoszlató képességére.
Így lényegében értelmezhetetlen Bayer fejtegetése arról, hogy a tüntetők, azaz valójában felbérelt provokátorok, direkt a magyar katonák által biztosított városokban kezdtek volna erőszakoskodni.
Koszovói szerb tüntetők feszülnek össze a KFOR békefenntartóival és koszovói rendőrökkel zvečani polgármesteri hivatal előtt május 29-én. / Fotó: Erkin Keci/Andalou Agency via AFP
Azt sem tudni, mire gondolt Bayer, amikor olyan, a zavargásoktól megkímélt településekről beszélt, ahol lengyelek, hollandok és amerikaiak teljesítenek szolgálatot.
Hollandia 2017-ben befejezte szolgálatát a KFOR-misszióban.
Lengyel és amerikai katonák pedig olyannyira nem maradtak távol a május 29-i zavargásoktól, hogy akkor is voltak a helyszínen ilyen nemzetiségű békefenntartók, amikor a tüntetők összecsaptak a KFOR erőivel a zvečani önkormányzat épülete előtt. Erről Nagy Levente István alezredes, a KFOR magyar békefenntartó alegység parancsnoka beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hozzátéve, osztrák, amerikai és lengyel békefenntartók járőrözési feladatokat is rendszeresen látnak el a településen.
Cikkünk megjelenése előtt e-mailben kerestük a KFOR-misszió közkapcsolati osztályát, hogy a lengyel és az amerikai békefenntartók pontos szerepéről érdeklődjünk, de ezidáig nem érkezett válasz.
Bayer Zsolttól is e-mailben kérdeztük, milyen településekre gondolt, ahol amerikai és lengyel katonák teljesítenek szolgálatot, magyar katonák viszont nem. Azt is szerettük volna megtudni, ha a cikkünkben megfogalmazott cáfolatot helytállónak fogadja el, hajlandó-e a következő adandó alkalommal korrigálni a tévedéseit. Amint reagál megkeresésünkre, válaszával frissítjük cikkünket.
Címlapon_ Bayer Zsolt / Fotó: Németh Dániel, 444
