Már több mint 200 ezer ember nézett meg egy videót a Facebookon kevesebb mint 24 óra alatt. A videó, amit egy magyar felhasználó töltött fel, látszólag egy katonai repülőt mutat, miközben a légvédelem támadja. A bejegyzés azt sugallja, hogy a felvétel Oroszország Ukrajna elleni inváziójával van összefüggésben, pedig a valóságban a videó egy háborús szimulációs videójátékból származik, és már legalább 2022. januárja óta elérhető az interneten.

"Így néz ki Oroszország teljes erővel Ukrajna ellen!" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amit már több mint 200 ezer ember nézett meg a 2022. február 24-i közzététele óta. Ezen a napon indítottak légi és földi támadást Vlagyimir Putyin orosz elnök erői Ukrajna ellen több hónapnyi fokozódó feszültség után.

A bejegyzéshez csatolt videón látszólag azt látni, ahogyan egy repülő éjszakai csapást hajt végre, majd a légvédelem nyomjelzős lövedékekkel tűz alá veszi.

De a valóságban a felvétel az ARMA 3 nevű katonai szimulációs számítógépes játékból származik, és semmi köze az ukrajnai konfliktushoz.

A félrevezető videót tartalmazó Facebook-poszt, 2022. február 25-én készült képernyőkép.

A felvétel egy számítógépes játékból származik

Ahogyan azt egyes felhasználók is megjegyezték a hozzászólások között, ha alaposabban megnézi az ember a fényeket a felvételen, akkor már sejtheti, hogy az egy videójátékból származik, és nem a valóságot mutatja. Míg a kameramozgás és a sötét azt az érzetet keltik, hogy valós felvételt látunk, a "robbanás" körül a fák inkább számítógép generálta képnek tűnnek.

Egy képkocka a félrevezető videóból, 2022. február 25-én készült képernyőkép.

Az AFP már több olyan videót is megcáfolt, amiket valódi háborús felvételként terjesztettek az interneten, pedig valójában számítógépes játékokban rögzített felvételek voltak – például ebben, ebben és ebben a tényellenőrzésben. Minden egyes alkalommal a megtévesztő felvételek – amik látványra nagyon hasonlítottak a mostanihoz – a realizmusáról ismert ARMA 3 katonai szimulációs számítógépes játékból származtak.

Az "ARMA 3 + Ukrajna" szavakra angolul rákeresve a Google-ben rögtön számos olyan friss újságcikket is találni, amik arra figyelmeztetnek, hogy egyes ARMA 3 videók félrevezető kontextusban terjednek. Például a videójátékokkal foglalkozó Kotaku internetes újság ebben a cikkben ugyanarról a videóról ír, ami magyarul is terjed.

Ahogyan azt páran a hozzászólások között megjegyezték, a megtévesztő videón fel lehet ismerni a repülő sziluettjét is: az amerikai hadsereg ikonikus A–10-eséről van szó.

Az "ARMA 3 + A-10 + légvédelem" kulcsszavakra rákeresve angolul a Youtube-on meg lehet találni ugyanazt a felvételt, ami a Facebookon megtévesztő kontextusban terjed. A 2022 januárjában feltöltött videó készítője azt írja a leírásban: "Az ARMA grafikája nagyon jó, majdnem úgy néz ki, mint a való élet. Inkább szimulációkat, mint igazi háborút!". A saját leírásuk szerint a videót közlő csatorna "modern és realisztikus háborús videókat készít az ARMA 3 és a DCS grafikus motorok segítségével".

Ha összehasonlítjuk a Facebookon terjedő félrevezető videót a Youtube-on találttal, akkor látható, hogy egyformák:

A Youtube-on videójáték-felvételként megjelölt felvétel (balra) és a félrevezető videó (jobbra), 2022. február 25-én készült képernyőkép.

A videójátékban használt térképeken be lehet azonosítani a háttérben látható dupla szigetet is, és úgy tűnik, hogy a videón az ARMA 3 "Tanoa" nevű pályájának a "Blue Pearl Industrial Port" nevű részét látni.

Ha rákeres az ember Youtube-on arra, hogy "ARMA 3 Blue Pearl Industrial Port", akkor más olyan felvételeket is találni, amelyeken felismerhetőek ugyanazok a jellegzetes részletek, mint a félrevezető videón (24:47 után és 29:58-nál).

Képkockák egy Youtube-videóból, amely egy ARMA 3-at játszó játékost mutat (balra), és képkockák a félrevezető videóból (jobbra), 2022. február 25-én készült képernyőkép.

A pályák és a grafikai részletek személyre szabhatóak a játékban, ezért vannak eltérések (például a repülőgép-hordozó a Facebookos verzióban), de látható, hogy ugyanazok a modellek szerepelnek mindkét videón.

Az Oroszország és Ukrajna közötti katonai és diplomáciai feszültségek kiélesedését az elmúlt hetekben online dezinformációs hullám is kísérte. Az AFP Ténykérdés már megcáfolt egy régi felvételt, ami úgy kezdett terjedni a közösségi médiában, mintha az ukrajnai konfliktushoz lenne köze.

Címlapkép: AFP / ANATOLII STEPANOV