Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Már 50 ezer megtekintés és több száz megosztás fölött jár az a 2024 februárjában megosztott Facebook-videó, amiben azt látni, ahogy munkagépek lebontanak egy templomépületet. A Facebookon például itt, itt és itt megosztott videó a következő szöveggel terjed: "Németországban bontják templomokat és építik a mecseteket". A videón németül a nyelvtanilag némileg hibás "Ez [a] német jövő" szöveg olvasható, a háttérben pedig orgonaszó hallható.
Míg néhány felhasználó a kommentszekcióban helyesen megjegyezte, hogy a videón látható épületet egy bányabővítés miatt bontották le, sokan mások úgy vélték, hogy az eset valahogy összefügg a németországi iszlámmal. "Ügyesek. Meg kell felelni a sok színes agysebésznek, mérnöknek, hogy a fárasztó mindennapos munka után tudjanak hol imádkozni" – kommentálta valaki. "Akkor már ott az iszlám és a migráns parancsol nem a német állam?" – írta valaki más.
A magyar kormány rendszeresen azt állítja, például itt, hogy "tervek" vannak arra, hogy az európai lakosságot és a "keresztény kultúrát" elsősorban iszlám országokból érkező bevándorlókkal cseréljék le egy "nagy lakosságcsere" keretében. A magyar közösségi médiában már nem ez az első alkalom, hogy terjedni kezdenek a mostanihoz hasonló állítások, amiket az AFP például ebben a cikkben cáfolt.
A jelenleg terjedő posztok is erősen félrevezetőek: nem igaz az az állítás, hogy a videón látható templomépület lebontásának bármi köze lenne az iszlámhoz. Az AFP a lebontás után arról számolt be, hogy a templomot 2013-ban dekonszekrálták (ez lényegében a templomszentelés ellentéte, amikor a templomból ismét világi épületet csinálnak), majd 2018-ban egy energetikai vállalat lebontotta, mert egy külszíni szénbánya bővítésének részeként több települést is át kellett költöztetni a környéken. Ezt az AFP-nek 2024 februárjában az épületet lebontó cég is megerősítette.
Egy szakértő elmondta az AFP-nek, hogy bár Németországban vannak olyan egyházi épületek, amelyeknek már nincs szakrális funkciójuk, és néhányat ezek közül le is bontottak, ennek elsősorban a tagság csökkenéséhez van köze, és nem az iszlámhoz. A németországi katolikus egyház képviselője elmondta az AFP-nek, hogy Németországban az egyházi épületek túlnyomó többsége műemléki védelem alatt áll.
Az AFP német nyelven rákeresett a "templomépület lebontás" kulcsszavakra a Google keresőjében. Ez gyorsan elvezetett a virális posztokban látottakhoz hasonló képsorokhoz, mint amilyen a német közszolgálati rádió kulturális műsorának ez a cikke. "Feláldozva a szénnek: az 'Immerathi katedrális lebontása - Hogyan bánunk a kulturális javainkkal?" – szól a cikk címe. (A "szén" egyébként pénzt is jelent a német szlengben.)
A cikk a németországi Szent Lambert-templom egyes részeinek megmentésére tett erőfeszítésekről számol be, amit a "Garzweiler II" külszíni szénbánya bővítésének keretében bontottak le 2018-ban.
Ezt az információt felhasználva megtalálható egy 2018-as AFP-riport arról, hogy Immerathban lebontottak egy történelmi német templomot a külszíni bánya bővítése miatt, ami felháborította a helyieket és a környezetvédőket is.
Az Észak-Rajna-Vesztfália tartománybeli Immerath városrész és a hozzá tartozó templom 2013 óta halálra van ítélve – írta meg akkoriban az AFP –, a német alkotmánybíróság ugyanis úgy ítélte meg, hogy nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy az RWE energiaipari vállalat engedélyt kapjon a közeli Garzweiler külszíni barnakőszénbánya bővítésére. Mintegy 900 falubelinek kellett elhagynia otthonát, hogy utat engedjenek a bányának, a teljes térségben pedig 7900 ember kényszerült költözésre.
Az AFP kérdésére Guido Steffen, az RWE Power AG nemzetközi energetikai vállalat szóvivője 2024. február 8-án küldött levelében megerősítette, hogy "a Facebookon közzétett videófelvételen az áttelepített Immerath faluban található egykori katolikus plébániatemplom 2018-as lebontása látható, ami az RWE által üzemeltetett garzweileri külszíni szénbányának kellett, hogy helyet adjon".
Az egykori templom és a lakóterület helyszíne a Google Earth-en is megtalálható. A 2015-ös és a 2022-es műholdfelvételeken látható, hogy az egész területet lebontották, hogy helyet csináljanak a bányának.
A templom lebontása körül tényleg volt vita, de az nem az iszlámról szólt.
Amint arról az AFP is beszámolt, Németország fokozatosan kivezette az atomenergiát, de még mindig nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, és továbbra is a legnagyobb kibocsátó az Európai Unióban, ami miatt a környezetvédők élesen bírálják az országot.
A Garzweiler külszíni szénbánya gyakran kerül a tiltakozások középpontjába, részben azért, mert – amint azt az AFP videója is bemutatja – a német klímacélok, valamint a bezárásra vonatkozó tervek ellenére a bánya üzemidejét folyamatosan meghosszabbítják. De azért is gyakran hallani a bányáról, mert számos települést és kisvárost kellett kilakoltatni, hogy helyet teremtsenek az egyre bővülő kitermelési területnek.
A Garzweiler II. bővítése során Erkelenz város egy részét (köztük Immerathot) le kellett rombolni és át kellett telepíteni, ahogyan azt a Virtuális Múzeum Erkelenz, egy helyi projekt is írja. A projekt a rombolás dokumentálását tűzte ki célul.
A Virtuális Múzeum részletes képet rajzol a hamis kontextusban terjedő Facebook-videón látható templom lebontásáról. A cikk szerint a templom bontása hivatalosan 2018. január 8-án kezdődött, és nagy médiafigyelmet kapott. A cikk ezt annak tulajdonítja, hogy a helyiek a régi templomépületet nem hivatalosan "immerathi katedrálisnak" nevezték, annak ellenére, hogy a templom hivatalosan nem volt székesegyház.
A Virtuális Múzeum cikke hosszan sorolja a templom lebontásáról szóló médiabeszámolókat, ezek között megemlítik a német közmédia helyi ágának videóját is (archivált link itt). A videón néhány jelenet szinte teljesen megegyezik a Facebookon terjedő virális videóban látottakkal:
Az eseményről szóló különböző beszámolók szerint a tüntetők egy része a bontást megengedő politikusokra volt dühös, mások az energiavállalatot hibáztatták, míg a klímaaktivisták a fosszilis tüzelőanyagok elhúzódó használata ellen tiltakoztak. Az AFP által látott riportok egyike sem említett mecseteket vagy az iszlámot.
A Google Maps szerint a legközelebbi mecset Hückelhovenben található, amihez az épületet 2000-ben vásárolták meg.
Az AFP kérdésére Matthias Kopp, a Német Püspöki Konferencia szóvivője 2024. február 8-i levelében azt írta, hogy "itt nagyon pontos különbséget kell tennünk: az épületeket lehet profanálni, ami azt jelenti, hogy már nem szakrális épületek, és más célokra is használhatók. Vagy az épületeket le is lehet bontani. Nem tudok azonban olyan esetről Németországban, hogy egy [katolikus] templomban mecsetet létesítettek volna".
Kopp hozzátette, hogy Németországban jelenleg "országszerte 24 000 szakrális egyházi épület van, amelyből mintegy 22 800 áll műemléki védelem alatt". A kulturális örökségi helyszínek Németországban általános szabályként védelmet élveznek "a megsemmisítés, a rongálás vagy az anyag vagy a megjelenés egyéb megváltoztatása [...], a helyszínről vagy a tárolási helyről való eltávolítás" ellen.
"A 2023-as adatok szerint országszerte eddig összesen 650 katolikus templom liturgikus használata szűnt meg, ebből 239-et annak idején eladtak, 177-et pedig azóta lebontottak. Tizennyolc katolikus templomot bányaipari célú állami kisajátítás miatt bontottak le, 9 templomot pedig gátépítés miatt árasztottak el" – mondta el Kopp az AFP-nek.
"Már az a tény, hogy a videót egyházi orgonazene kíséri, mutatja a hangulatkeltő szándékot" – mondta el az AFP-nek 2024. február 8-án küldött levelében Dr. Carsten Frerk, a Világnézetek Németországban kutatócsoport (Fowid) koordinátora a közösségi médiában terjesztett videóról. A Fowid egy olyan szervezet, amely saját leírása szerint "empirikus alapon és megbízható tudományos módszerekkel [...] igyekszik adatokat és tényeket szolgáltatni a németországi világnézetek releváns aspektusairól", teszik mindezt "politikai, vallási vagy nem vallási jellegű" témákban.
"A Németországban (és Hollandiában, Belgiumban, Nagy-Britanniában stb.) dekonszekrált/profanált templomok kérdése valóban létezik, de ez marginális" – mondta a szakértő. Frerk rámutatott a Fowid 2018-as részletes jelentésére, amelyet a dekonszekrált és bezárt egyházi épületek témájáról készítettek, és amelyben megjegyzik, hogy "az elmúlt évtizedekben az egyházi épületek gyakran kénytelenek voltak helyet adni a külszíni bányászatnak, különösen a lignitbányászati területeken".
A kutatás azt is megállapítja, hogy a németországi evangélikus és katolikus egyházak tagságának csökkenése a templomépületek üresen maradásához vezet, de pénzügyi kihívást is jelent, mivel Németországban az egyházak fő bevételi forrása a közvetlenül a tagok által fizetett "egyházi adó".
"Sokféle nem egyházi felhasználás létezik, és nagyon ritkán előfordul, úgymond a vallásközi párbeszéd részeként, hogy bizonyos evangélikus templomokat eladnak és átalakítanak mecsetként való használatra" – mondta Frerk az AFP-nek, példákat említve Berlinből, ahol az Új Apostoli Egyház két korábbi templomépületet adott el egy iszlám egyesületnek. A szakértő emellett egy hamburgi esetet is felhozott példaként.
"Nem tudok arról, hogy egy templomot leromboltak volna azért, hogy mecsetet építsenek a helyére" – tette hozzá Frerk.
A Zeit kutatása szerint Németországban mintegy 2800 mecset van, valamennyi az egykori Nyugat-Németország területén, de csak mintegy tíz százalékuk ismerhető fel vizuálisan például arról, hogy minaret vagy kupola tartozik hozzájuk. A cikk szerint 2011 óta mintegy 97 ilyen épületet emeltek.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
