Február közepétől hirtelen eltűntek a Magyar Pétert támadó Megafon-hirdetések

A baloldalra már nem annyira a következmény nélküliséget, inkább az erőszakosságot igyekeznek rásütni, míg az ellenzék (jóval kevesebb hirdetési pénzből) a miniszterelnökre próbálja tolni a pedofilbotrány felelősségét - derül ki a Political Capital választási hirdetéseket figyelő elemzéséből.

A Political Capital elemzése szerint a Megafon február 25. és március 17. között visszafogta az előző időszak rekordmagas költéseit és „mindössze” 10,5 millió költött szponzorált üzenetekre a közösségi médiás platformokon. Ezzel pillanatnyilag át is rendezte a hirdetési mezőnyt, a top 10 hirdetőből azonban még így is 7 felület a kormány üzeneteit sulykolja.

  • A február 17-i évértékelőt követően ismét aktívabbra váltott Orbán Viktor Facebook-oldala. A miniszterelnök posztjaira a kegyelmi botrányt övező hallgatás után több mint 4,3 millió forintot költöttek. A posztok fő üzenete a gyermekvédelem megerősítése, de a Trumppal való találkozóját is promotálta személyes brandjénak építésére.
  • Márciusban a hirdetési piacon új belépőként jelent meg a Lázár Jánoshoz köthető Promenad24 híroldal, amely csak ebben az időszakban 2 millió forintot költött Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert lejárató cikkek promotálására.
  • Az utolsó vizsgált héten, 800 ezer forintos költésével a tizedik helyre kapaszkodott fel Tóth-Szántai József, a Fidesz által támogatott miskolci polgármesterjelölt. Az ő oldalára évkezdettől 3,5 millió forintot költöttek.


Az aktuális trend ellenére azonban a pártok legalább egy ligával a Megafon alatt játszanak, ha az összesített hirdetési költéseket nézzük.

Az év elejétől ugyanis a Megafon összesen 125 millió forintot költött Facebook-hirdetésekre, míg a Fidesz 27 millió forintot.

A Fidesz költése pedig majdnem annyit tesz ki, mint az őt követő négy ellenzéki párt (a Momentum, a DK, az LMP és az MSZP költései) együttvéve.

Hatástalan gyűlölet?

Bár a Political Capital elemzése szerint a kormánypárt kezd visszatérni a hagyományos kampánytémákra, a fizetett hirdetéseik közel egynegyede még így is ellenségképző narratívával élt, és a kegyelmi ügyhöz kapcsolódott.

A következmények nélküli, hataloméhes és erőszakos baloldalról szóló üzenetekre 23,1 millió forintot (az összes hirdetési összeg közel 60%-át) költötték, míg a dollárbaloldalról, dollármédiáról szóló narratívára 11,5 millió forintot (az összes költés közel 30%-át).

Az ellenzéki szereplők viszont csak 1,7 millió forintot (a teljes költés 4%-át) fordították a kegyelmi üggyel kapcsolatos, kormánykritikus narratívák promotálására a Facebookon.

Ide tartozik az „orbáni pedofilhálózat" vagy Rogán Antal szerepének felemlegetése, amelyet a DK és kisebb részben a Momentum az ellenzéki tüntetések óta ismételget.

A Political Capital ugyanakkor kiemeli, hogy a Magyar Péter lejáratását célzó üzenetek február 17. után teljesen eltűntek az ellenzéki szereplők lejáratására szakosodott Megafon hirdetései közül. Ez arra enged következtetni, hogy a pártalapítást fontolgató Magyar ismertségének kedveztek a Megafon támadásai, a vizsgált időszakban tehát a a kormányzati spin doctorok inkább az elhallgatás taktikáját választották.

A Political Capital elemzése itt olvasható teljes terjedelmében.

Címlapi kép: Németh Dániel

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.
Német Szilvi
Újságíró, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.