Az utóbbi három évben több plakátkampány is anime karakterekkel szította a gyűlöletet Budapest utcáin. Erre válaszul jött létre a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom, ami visszaköveteli a japán műfajt a politikától, és közben felkutatta a köztéri akciók lehetséges elkövetőit is.
2020 óta több hullámban szokatlan plakátok és matricák jelentek meg Budapest közterein: nagy szemű, színes hajú anime figurák - hamis és gyűlöletkeltő üzenetekkel. A hazai (politikai) kultúrától idegen, az online fórumokon viszont népszerű anime karakterekkel a járókelőket különböző szexuális, etnikai vagy vallási kisebbségek ellen akarták hangolni a plakátokat kihelyező, máig ismeretlen elkövetők.
A gyűlölködő gerillakampányra válaszul alakult meg a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom (MLFM) elnevezésű művészeti projekt, amelynek célja, hogy “visszahódítsa az animét a politikától”, és felhívja a figyelmet az egyszerre cuki és ultraszexualizált japán képregényfigurákkal való visszaélésekre. (A művészeti akcióval az Under 500 fesztiválon lehetett először találkozni.)
Mese Lány Felszabadítási Mozgalom (MLFM) Anime Liberation Front (ALF) ALF, Vimeo
A mozgalom alapítójával, Várhegyi Dávid Londonban élő magyar művésszel beszélgettünk, aki részletes kutatást végzett a projekthez: feltérképezte, hova és mikor helyeztek ki ilyen plakátokat, és a lehetséges elkövetők után is nyomozni kezdett. A szálak egy szélsőjobboldali ifjúsági mozgalomhoz, az Identitás Generációhoz vezetnek.
Gyűlölködő chan-ikonok fővárosi köztereken
Ram és Rem a Re:Zero című japán képregény-sorozat rózsaszín és kék hajú ikerpárja 2020 júniusában tűnt fel először Budapesten. A szolgálólány ruhát viselő kiskorú karakterek egy-egy villamosmegállóban elhelyezett óriásplakátról szólították meg a közlekedő tömeget az alábbi szöveggel:
“Hé, oni-csán! Tudtad-e, hogy a cigányok a lakosság mindössze 9%-a, mégis ők követik el a bűncselekmények kétharmadát? De hát az hatalmas felülreprezentáció! Bizony, az hatalmas oni-csán!”
A roma kisebbséget kipécéző posztereket az ismeretlen elkövetők a JCDecaux cég köztéri reklámtábláit felfeszítve helyezték el a 4-6-os és a 17-es villamosok megállóiban (a Pető Intézet előtt, a Villányi úton). A plakát mérete és hivatalosnak tűnő elhelyezése miatt ez volt a legemlékezetesebb animés akció, de itt nem állt meg a dolog.
A plakátokon romákat megbélyegző, hamis statisztikai adat szerepel: a rendőrség ugyanis nem vezet nyilvántartást a bűnelkövetők etnikai származásáról. (A Mi Hazánk 2021-ben azonban már benyújtott egy javalatot ennek megváltoztatására). Képek forrása: Reddit
Ezek után ugyancsak 2020 nyarán egy kisebb, A5-ös méretű széria is megjelent több helyen a városban. “Ugyanaz a rózsaszín hajú anime lány, ugyanaz a nyomtatástechnika, három különböző felirattal” – meséli Dávid a kutatásáról, amely nagyban támaszkodott a járókelők internetes fórumokra feltöltött, amatőr fotóira. A szlogenek itt a szexuális kisebbségekről állították, hogy
A romák ellen irányuló kampányhoz hasonlóan itt is durva minősítések és egy random, megalapozatlan statisztikák jelennek meg (a homoszexualitást 40-50 éve nem tekintik betegségnek, a tudományos publikációk pedig nem tárnak fel ok-okozati összefüggést a homoszexualitás és a pedofília között).
“Stílusban kicsit más, de valószínűleg ugyanahhoz a szervezethet köthetők az Antiszemita vagy, onii-chan? feliratú ragaszok, amelyek tavaly október környékén lepték el a várost” - vonta le a következtetést Dávid. A nyílt zsidózáson túl a szöveg itt is enigmatikus:
“Akkor miért nem jársz a garantáltan zsidómentes NekoMaid Kávéházba? Hangulatos japán zene minden nap! Budapest, V. kerület, Aranykéz utca 5.“
– olvasható a főleg BKV automatákra és a 4-6-os megállóiban elhelyezett matricákon.
A NekoMaid egy japán stílusú cosplay kávéház-franchise, ahol a személyzet cselédlány egyenruhában szolgál fel, Budapesten azonban nincs ilyen vendéglátóhely, főleg nem a megadott címen. “Az Aranykéz utca 5. szám alatt ma egy vízipipázós-hastáncos hely, a Habibi Shisha Bar működik, de a cím más miatt is érdekes, hiszen pont itt történt a ‘90-es évek elejének egyik nagy maffialeszámolása is. A rejtély kulcsát végül a távolabbi múltban kellett keresni: egy Reddit-kommentelő rájött, hogy ez a pár soros szöveg valójában újrafogalmaz egy 1943-as, nyilas lapban feladott hirdetést”- mondta Dávid
“A Colonial-kávéház a megvadult kispolgároknak, a harácsoló újgazdagoknak, a német tiszteknek, a budapesti aranyifjúságnak a kedvenc találkozóhelye. Hogyne volna az… Hiszen a tulajdonos a nyilas lapokba, a legmocskosabb uszító sajtóba öles hirdetléseket tesz közzé: Antiszemita Ön?” – írja a Kanadai Magyar Munkás – Új Szó című kiadvány 1959-60-as évfolyamában. Forrás: Arcanum
Végül tavaly áprilisban még egy sorozat került ki a közterekre, nemcsak Budapesten, hanem több vidéki nagyvárosban is. “A korábbiakhoz képest itt nem mese lányok szerepelnek a képen, hanem Vlagyimir Putyin anime figurája (Poutine elvtárs) a How Heavy Are the Dumbbells You Lift? (Milyen nehezek a súlyzók, amiket felemelsz?) című mangából. Putyin a rá jellemző – jó egészséget és macho fellépést tükröző – elnöki portrék stílusának megfelelően félmeztelenül pózol egy barna medve ölelésében, amely Oroszországot jelképezi. A matricán az alábbi, szatirikus élű felirat olvasható:
“Éljen Putyin cár! Seregei elpusztítják a vírust és felszabadítanak a korlátozások alól!!!”.
Budapesten a vírusszkeptikus plakátok illetéktelenül kerültek ki a BKV járatainak hirdetőfelületeire. Fotó: Telegram
A plakátok azt a népszerű elméletet erősítik fel, amely a koronavírus-járványt kitalációnak vagy eszköznek tekinti az elit kezében a népesség feletti kontroll megszerzésére.
Kik lehetnek a plakátok mögött?
Az utcai gerillaakciók a műfajból eredően nem túl hosszú életűek. A Pető Intézet előtti megállóba illegálisan kihelyezett plakátot például Tóth Márton, az MSZP 11. kerületi önkormányzati képviselője még aznap aktivisták segítségével letakarta, pár nappal később pedig a hirdető cég visszaállította eredeti állapotába az ismeretlenek által feltört citylightot. A Király utcai antiszemita plakát ügyében sem tétlenkedtek: civil bejelentésre a rendőrség eljárást indított az elkövetők ellen.
Forrás: Telegram
Dávid szerint az utcai nyomhagyások így is elérték a céljukat: a köztéri akciók híre a közösségi oldalakon és a sajtóban is vetett hullámokat. “A média egy része azonnal elítélte a gyűlöletkeltő plakátokat, a szélsőjobboldali portálok azonban egészen máshogy reagáltak. Tulajdonképpen emiatt kezdtem kételkedni abban, hogy a posztereket egy tinédzser követte el, aki túl sok időt tölt a 4chan-en” - mondta Dávid.
Az akciók fényképes dokumentációja az Elemin “ismeretterjesztő anyagként”, a Szent Korona Rádión “ismeretlen hazafiak normalitáspárti kampányaként” landolt, míg a Kurucinfó “jópofának”, a Magyar Jelen pedig “tényfeltárónak” nevezte a posztereket. Összehasonlításképp, az Index mindössze egy képet hozott le az akcióról, még a szélsőjobboldali blogok egész képgalériákat töltöttek fel.
Dávid azt is észrevette, hogy a homofób-transzfób plakátok alján egységesen feltűnik egy banner, amelynek felirata: “Ezt a plakátot Jézus Krisztus támogatásával az Initivm.net készítette.”
Az Initivm weblap már nem létezik, az internetes oldalakat archiváló Wayback Machine-on viszont meg lehet találni. Az oldal 2019 és 2021 között viszonylag rendszeresen frissült álhírgyanús cikkekkel (mint például “Agyonverte a 7 éves fiát a leszbikus, mert nem akart lánynak öltözni”), végül már csak az a mondat jelent meg a címlapon, amit a plakátokról is ismerünk. A portál nevének feloldását a Kuruc.info adta meg:
“Az initivm.net talán az »Initium est salutis notitia peccati«, vagyis »Az üdvösség kezdete a bűn beismerése« Seneca-idézetre utalhat”
– írták ebben a cikkükben.
Forrás: Wayback Machine
A szexuális kisebbségek lejáratására szakosodott portál 2019 nyarán kamuplakátokat is népszerűsített, számolt be róla akkor a Mérce. Az Initivm oldalán jelent meg ugyanis először az a kormánymédiában is felkapott cikk, amely a Pride szervezőinek tulajdonította a gyermekmolesztálást a homoszexualitással összemosó köztéri kampányt. A Pride szervezői azonban jelezték, hogy a plakátokhoz semmi közük, és elhatárolódtak a pedofíliát relativizáló tartalmaktól.
Bár azt azóta sem lehet tudni, kik álltak az Initivm mögött (a domain nevet proxy cégen keresztül regisztrálták, a szerzők pedig álnéven írtak), a plakátozás lehetséges elkövetői közül egy szélsőjobboldali ifjúsági szervezet mégis beazonosítható. Az orosz-ukrán háború és a koronavírus-járvány kapcsolatán ironizáló falragaszokat ugyanis az Identitás Generáció csepeli tagozata vállalta magára: a plakát alján elhelyezett link az ő (110 tagot számláló) Telegram-csatornájukra mutat.
A csatornán gondosan dokumentálták a Putyinos falragaszok országos terjesztését: Telegram
Az Identitás Generáció egy nemzetközi hálózattal rendelkező ifjúsági szervezet, amely figyelemfelhívó akciókkal küzd a bevándorlás, szexuális másság, a hagyományos családmodell szétzilálása és az azt támogató progresszív értékrenddel szemben. A hálózat magyar ága 2016-ban alakult, a fővárosi sejt aktivista munkájában körülbelül 15-30 tag vesz részt, a vidéki tagozatok pedig még ennél is kisebbek – derül ki Kiss Máté társadalomkutató disszertációjából.
Az Identitás Generáció magyar aktivistái az elmúlt években különböző akciókkal hívták fel magukra a figyelmet: 8 méteres molinóva tiltakoztak az iszlamizáció ellen, ellenzéki rendezvényt burkába öltözve zavartak meg, elbarikádoztak egy határátkelőt, és tiltakoztak már a Pride, az antifa és a Nelson Mandela elmlékpark ellen is, legutóbb pedig a státusztörvény elleni diáktüntetést zavarták meg. “Jól látszik az ELTE Múzeum körúti kampuszára rendezett flashmobjukon is, hogy jártasak a memetikus politizálásban, oda ugyanis a tagok NPC-nek (non-player characternek) öltözve érkeztek”- mondta Dávid.
Az Identitás Generáció csepeli altagozatának Telegram-csatornáján nemcsak mese lányokat posztolnak, hanem több gerillaplakátot is megemlítenek a beszélgetésekben (például a Király utcai antiszemita poszter kapcsán kijelentik, hogy "ne baszakodj valódi animésekkel!").
Forrás: Telegram
Az üzenetváltások alapján a plakátozás az általuk képviselt “metapolitika” része, amelynek lényege, hogy nem az intézményes politikán keresztül, hanem a kultúra átalakítása révén próbálnak eredményeket elérni. Például azzal, hogy áthangolják, mi az, amit elfogadhatónak tartunk a közbeszédben.
Dávid szerint az anime műfaja alapvetően apolitikus, viszont mára a “krónikusan online” generáció egyik iránytűjévé vált: “Annak, aki a 4chan-en és a Redditen nőtt fel, az otaku kultúra egy ismerős világ; az imageboardok felhasználói számára pedig köztudott, hogy ha ráraksz egy anime lányt a képre, akkor el fogják olvasni a mellé írt szöveget. A poszterek készítői ezt a logikát alkalmazták, amikor úgy döntöttek, lehozzák a shitposztokat a képernyőről. Tulajdonképpen ez nem más, mint politikai marketing – tisztában vagy a célcsoportod fogyasztói igényeivel.”
Mese lányos transzparens a kínai Fudan Egyetem elleni tüntetésen. Forrás: Reddit
Bár a manga, a waifu és az anime a japán kultúra terméke, a magyar nyelvű internetes fórumokon mégis “kínai mese lányként” terjedt el. A hazai felhasználókhoz az esztétika a 4chan közvetítésével érkezett, ahol elsősorban az amerikai alt-right telítette politikai üzenetekkel. (Az amerikai imageboardot a japán 2chan mintájára hozták létre, a közösség pedig a baltimore-i Otakon fesztiválon találkozott rendszeresen).
Az ultraszexualizált női karaktereket nem csak szélsőjobboldaliak használják, viszont ők azok, akiknek a kommunikációjában hangsúlyosan összekapcsolódik a gyűlöletkeltéssel. Dávid szerint az internetet bennfentesen használó, hazai új jobboldal ikonográfiájában
“a rovásírást felváltják a kawaii emojik, önkényuralmi jelképeket pedig a japán mese lányok”.
Ez azonban csak a csomagolás, miközben a lényeg nem változik.
Hogy egy gyűlöletszimbólummá vált karaktert meg lehet-e fosztani az időközben rárakódott, negatív jelentésektől, ez az egyik legnagyobb kihívás a Mese Lány Felszabadítási Mozgalom előtt. (A mozgalom kiáltványa itt olvasható.)
Hasonló próbálkozások már elhasaltak ezen a téren: a Pepe a békát megalkotó Matt Furie például rituálisan eltemette a karaktert, hogy kivonja az online körforgásból, az illetéktelen felhasználásnak azonban ez sem tudott gátat szabni.
Címlapi kép: Kiss Bence
Videó kreditek:
Projekt by Várhegyi Dávid
Fotó: Ladocsi András
Videó: Lukácsi Benedek
Styling: Rácz Bella
Performerek: Kaufman András, Muskátli, Pálinkás Feri
Támogató: Rozge Borisz
