Orbán Viktor is felszólalt április 19-én a Fidesz választási manifesztumának bemutató rendezvényén, amit a kormánypárt EP-választási kampányának nyitányaként is értelmezhetünk.
„Ne legyünk álszerények! Ilyen munkával a hátunk mögött ennek a választásnak is mi vagyunk a toronymagas esélyesei” – mondta a miniszterelnök, miután hosszan sorolta 14 éves kormányzásának gazdasági eredményeit.
A számokkal bőven megtámogatott eredménylistát Orbán később Facebook-oldalán is megosztotta. A miniszterelnök posztját a Fidesz fizetett hirdetésben terjesztette a Facebookon, a Meta Ad Library adatai szerint 100 és 125 ezer forint közötti összegért. A posztot több mint 350-en osztották meg, és az Ad Library-ben található információ szerint 45-50 ezer embert értek el vele.
Ebben a cikkben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatainak segítségével ellenőrizzük Orbán kijelentéseit
Összességében elmondható, hogy 2010 és 2024 között valóban javulás látszik az említett gazdasági mutatókban.
A miniszterelnök azonban több esetben eltúlozza a javulás mértékét, például úgy, hogy az infláció figyelembevétele nélkül hasonlítja össze a 2010-es és 2024-es adatokat.
A következőkben egyenként elemezzük Orbán állításait.
Bár a foglalkoztatottak száma jelentős mértékben nőtt 2010 óta, az egymillió új foglalkoztatott túlzásként értékelhető, és talán arra vezethető vissza, hogy a 2010-es választás után a kormány tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígért a „Nemzeti Együttműködés Programjában”.
A KSH legfrissebb havi adata szerint idén márciusban 4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma. Ezt 2010 azonos időszakával, tehát a 14 évvel ezelőtti márciussal érdemes összehasonlítani, amikor 3 millió 834 ezren dolgoztak.
A különbség 912 ezer fő.
Ha éves átlagokat nézünk, akkor a 2010-es 3 millió 874 ezres foglalkoztatottsági adatot a 2023-as 4 millió 724 ezerrel tudjuk összevetni. A növekmény így pontosan 850 ezer fő.
Foglalkoztatottnak egyébként nem csak a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozókat tekinti a KSH. Szöveges tájékoztatójukból kiderül, hogy a jelenlegi foglalkoztatotti létszámból 63 ezren dolgoznak közfoglalkoztatásban, 109 ezren pedig külföldön.
2021-től továbbá a gyeden lévőket is a foglalkoztatottak közé számítják, de mivel a módszertani változtatást 2009-ig visszavezették a statisztikában, ez elvileg nem okoz torzítást a 2010-es és a mai foglalkoztatotti létszámok összevetésekor.
Ez az állítás a nyers (nominális) minimálbéreket összehasonlítva igaz. Ha viszont figyelembe vesszük az inflációt, tehát azt nézzük, hogy mennyit ért valójában a minimálbér 2010-ben és mennyit ér ma (mekkora a reálértéke), már kisebb az emelkedés.
A minimálbér havi összege 2010-ben 73 500 forint volt, jelenleg 266 800 forint. A 2024-es minimálbért kivételesen nem január 1-től, hanem már 2023 december 1-től bevezette a kormány.
A nyers adatokat tekintve tehát valóban több mint 3,5-szeresére nőtt a minimálbér 14 év alatt.
A korrekt összehasonlításhoz azonban a 2010-es minimálbért ki kell igazítani az azóta bekövetkezett inflációval. Így kapjuk meg azt, hogy a 2010-es minimálbér mekkora összegnek felelne meg a mai árszínvonal mellett, azaz „mennyit érne” ma.
A KSH adatai alapján így változott 2010 óta a fogyasztóiár-index, vagyis ekkora volt az egyes években az infláció.
Az összesített vagy kumulált inflációt az egyes évek adatainak összeszorzásával kapjuk meg. Összességében 2010 és 2023 között 77,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
A 2010-es 73 500 forintos minimálbért 77,9 százalékkal megnövelve megkapjuk, hogy 130 800 forintnak felelne meg 2023-as árakon.
Ez pedig azt jelenti, hogy reálértéken nem 3,5-szeresére, hanem csak valamivel több mint a duplájára emelkedett a minimálbér 2010 és 2023 decembere között.
Ha a 130 800 forintot a 2023 első 11 hónapjában érvényes, 232 ezer forintos minimálbérrel hasonlítjuk össze, akkor 77,4 százalékos az emelkedés.
Ugyanez a probléma Orbán átlagbérekkel kapcsolatos kijelentésével.
Ha a nettó átlagbér nominális értékeit hasonlítjuk össze, akkor közel háromszoros emelkedést láthatunk: a 2010-es 132 604 forintról 2023-ban 379 836 forintra nőtt a havi nettó átlagkereset.
A jobb összehasonlításhoz azonban itt is érdemes korrigálni a 77,9 százalékos inflációval. 2023-as árszint mellett a 2010-es átlagbér 235 903 forintnak felelne meg.
Vagyis reálértéken számolva csak 61 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset 2010 óta.
Ez a miniszterelnöki állítás az infláció figyelembevétele mellett is megfelel a valóságnak.
A nyugdíj illetve egyéb nyugellátások havi átlagos összege 83 689 forint volt 2010-ben a KSH adatai szerint, ez 2023-ban 190 605 forintra emelkedett.
Az inflációval történő kiigazításhoz itt nem a korábban ismertetett fogyasztóiár-indexet, hanem a KSH által megadott nyugdíjas fogyasztóiár-indexet érdemes használni. Ez figyelembe veszi a nyugdíjasok eltérő fogyasztási szokásait, leginkább úgy, hogy a gyógyszerárak változása nagyobb súllyal tükröződik benne.
2010 óta így alakult a nyugdíjas infláció az egyes években.
2010 és 2023 között a kumulált infláció a nyugdíjasoknál az általános inflációnál valamivel magasabb, 80,1 százalékos volt.
A 2010-es átlagnyugdíj 2023-as árak mellett 150 724 forintnak felelt volna meg, ezt az összeget kell összevetnünk a 2023-as, 190 605 forintos átlagnyugdíjjal.
A számítás eredménye, hogy a kormány valóban növelte az átlagnyugdíj értékét 2010 és 2023 között, egészen pontosan 26,5 százalékkal.
Ennél az állításnál a legnehezebb megfejteni, pontosan mire gondolhatott Orbán. Van olyan, a háztartások megtakarításaival összefüggő adat, ami valóban 5,5-szeresére nőtt 2010 és 2023 között, de a közgazdaságtan nem egészen ezt szokta a háztartások pénzügyi megtakarításának nevezni.
A háztartások pénzügyi számláiról az MNB tesz közzé rendszeres adatokat. Ha az MNB adatbázisában arra keresünk rá, hogy az egyes években hogyan változtak a háztartások pénzügyi eszközei tranzakciók (vagyonelemek vétele és eladása) eredményeképp, akkor 2010-ben 989 milliárd, 2023-ban 5 553 milliárd forint emelkedést látunk.
Forrás: mnb.hu
Pénzügyi megtakarításnak viszont nem önmagában ezt az adatot nevezi az MNB, hanem a háztartások úgynevezett nettó finanszírozási képességét. A nettó finanszírozási képességet úgy kapjuk meg, ha adott időszakban a pénzügyi eszközök változásából kivonjuk a kötelezettségek (adósságok) változását.
A pénzügyi számlák főbb mutatóit tartalmazó MNB-táblázatból kiderül, hogy 2010-ben a háztartások nettó finanszírozási képessége (pénzügyi megtakarítása) 1 280 milliárd forint volt, 2023-ban 5 023 milliárd.
A növekmény így nem egészen négyszeres. Ha pedig a GDP arányában nézzük, akkor a háztartások pénzügyi megtakarítása a 2010-es 4,7 százalékról 6,7 százalékra emelkedett 2023-ra.
Az MNB megadja még a háztartások nettó pénzügyi vagyonát is. Ez a mutató nem a pénzügyi eszközök és kötelezettségek adott évben bekövetkező változására, hanem a teljes állományukra koncentrál (azt mutatja meg, hogy összesen mennyi eszköze és kötelezettsége van a háztartásoknak egy adott időpontban). A fenti táblázat szerint a háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 69,8 százalékát tette ki 2010-ben, ami a GDP 109 százalékára emelkedett 2023-ban.
Végül az MNB inflációs jelentéseiben szerepelteti az úgynevezett lakossági megtakarítási rárát is. Ez azt mutatja meg, hogy a lakosság az adott évben rendelkezésre álló jövedelméből mennyit takarít meg (ahelyett, hogy fogyasztásra vagy beruházásra költené). A megtakarítási ráta 2010 és 2023 között erős ingadozásokkal, de trendszerűen emelkedett, a kiinduló 5,8 százalékról 11,5 százalékra.
Ezt az állítást nagyjából megerősítik a KSH adatai.
A statisztika szerint 2010 végén 2 984 063 személygépkocsi volt forgalomban Magyarországon, 2023 végén 4 168 651.
Elképzelhető, hogy Orbán azért mondott több mint 4,2 milliót, mert már vannak információi az idén kiadott új forgalmi engedélyekről, míg a KSH táblája csak évente frissül.
A gazdaság méretén általában a bruttó hazai terméket, a GDP-t szoktuk érteni. A magyar GDP-ről pedig nem állítható, hogy majd kétszeresére emelkedett a 2010 előtti időszakhoz képest.
Persze ha a folyó áron (nominálisan) számolt GDP-adatokat vesszük, akkor a KSH statisztikáiból kiszámítható, hogy a 2009-es 26 521 milliárd forintról 2023-ra 74 992 milliárdra nőtt a magyar GDP. Ez nem is kétszeres, hanem közel háromszoros emelkedés, tehát annak felelne meg, amit Orbán tavalyi tusványosi beszédében mondott.
GDP-növekedés alatt azonban soha nem a folyó áras változást adják meg a statisztikai hivatalok, hanem a GDP volumenének változását, ami az árváltozás hatásának kiszűrésével a termelés mennyiségi változását (a gazdaság méretét) mutatja meg.
A KSH legfrissebb (2024. április 3-án publikált) volumenindexei szerint 2009 óta így változott a magyar GDP az egyes években.
A kumulált GDP-növekedés 2009 és 2023 között 39,8 százalékos volt.
Nagyon hasonló eredményre jutunk, ha a KSH éves adatai alapján nem folyó áron, hanem egy kiválasztott bázisév árszínvonalán hasonlítjuk össze a 2009-es és a 2023-as GDP-t.
2015-ös árszínvonalon a 2009-es GDP 31 250 milliárd forintnak, a 2023-as 43 628 milliárdnak felel meg. A reál-GDP növekedés így 39,6 százalékos a vizsgált időszakban.
(Nyitókép forrása: Koszticsák Szilárd/MTI)
