Kitartóan terjed, hogy Böjte Csabát az idei Nobel-békedíjra jelölték, de ha ez igaz is, még nem jelent sokat

Tavaly valóban közölte Kásler Miklós akkori miniszter, hogy az erdélyi ferences szerzetest jelölte a díjra, de a bejelentése körül már akkor is hemzsegtek a kérdések.

Június 21-e óta 90 Facebook-bejegyzés született magyar nyelvű nyilvános Facebook-csoportokban vagy Facebook-oldalakon arról, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetest, az Erdélyben gyermekotthonokat fenntartó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítóját Nobel-békedíjra jelölték. Sőt, - rendkívüli hír! - a jelölést most el is fogadták.

A poszt a Mindenegyben blog és a MI Magyarok nevű Facebook-oldalakon volt a legsikeresebb (összesen több mint 8 ezer lájkkal), de az Erdély a nagyvilágban és az Orbán Viktor szimpatizánsai oldalakon is nagyot futott a hír 2-2 ezer kedveléssel. Megosztotta követőivel a hírt Boldog István korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő is, és egy másik kormánypárti politikus, a párt szegedi elnöke, Bartók Csaba Facebook-oldala is.

Forrás: Crowdtangle

Csakhogy a Nobel-békedíj idei jelöltjeinek nem hivatalos névsora között nincs nyoma Böjte Csaba nevének, hivatalos névsor pedig a jelölési folyamat működése miatt nem is létezik.

A mostani, nagy valószínűséggel hamis hír forrása egy tavaly márciusi hír lehet, ekkor jelentette be ugyanis Kásler Miklós akkori emberi erőforrás miniszter, hogy Nobel-békedíjra jelölte Böjte Csabát. Böjte pedig egy a TV2-nek adott interjújában erősítette meg a jelölést.

Böjte jelölésének tényét azonban már akkor sem lehetett hivatalos forrásból ellenőrizni. A díj kiosztásáért felelős Norvég Nobel Bizottság ugyanis sosem hozza nyilvánosságra a jelöltek nevét, és a jelölésre jogosultakat is arra kéri, hogy ezt ne tegyék. (Kásler Miklós máig nem indokolta, hogy 2022-ben miért tett erről nagy nyilvánosság előtt mégis bejelentést.)

Cikkünkben minden esetre összeszedtük, hogy működik a Nobel-békedíjasok kiválasztási folyamata, ki jelölhet embereket vagy szervezeteket a díjra, és mit jelent a jelölés “elfogadása”.

Kőbe vésett menetrend és titoktartás

A Nobel-díjat az 1833 és 1896 között élt svéd kémikus, Alfred Nobel, a dinamit és a gyutacs feltalálója alapította. 1901 óta évente 5 kategóriában osztják ki (Nobel-békedíj, kémiai Nobel-díj, irodalmi Nobel-díj, fizikai Nobel-díj, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj), a 6. kategória díját, közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjat pedig 1968 óta adják át. A Nobel-békedíjat Nobel végakarata alapján az a személy vagy szervezet kaphatja, aki vagy ami “a legtöbbet vagy a legkimagaslóbban tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért”.

A díjazottat az öttagú norvég Nobel-bizottság választja ki a jelöltek közül, amelynek tagjait a norvég parlamentből választják.

A jelölteket viszonylag széles körből várja a Nobel-bizottság.

Jelöltet állíthatnak a Nobel-békedíjra

  • szuverén országok államfői, kormányaik miniszterei és parlamenti képviselők,
  • a hágai Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Választottbíróság tagjai,
  • bizonyos tudományterületek egyetemi professzorai,
  • korábbi Nobel-békedíjasok,
  • vagy a Nobel-bizottság jelenlegi és korábbi tagjai, valamint a bizottság volt tanácsadói

- áll a Nobel-díj hivatalos honlapján a jelöltállítási folyamatról olvasható leírásban.

A 2023-as Nobel-békedíj jelölési időszaka 2022. szeptember 1-jétől 2023. január 31-ig tartott. A norvég Nobel-bizottságnak postán elküldött vagy online leadott jelölések - amennyiben jelölésre jogosult személytől és a határidőn belül érkeznek - mindenképp érvényes jelölésnek számítanak.

Tehát Böjte Csaba állítólagos elfogadott jelölése is pusztán annyit jelent, hogy a norvég Nobel-bizottsághoz határidőig megérkezett az őt jelölő levél egy erre jogosult személytől.

Annak pedig még külön jelentősége lesz a későbbiekben, hogy a Nobel-bizottság azt írja, a határidő után beérkezett jelölő leveleket már a következő évi jelöltállításhoz számítják.

A beérkezett jelöltek közül aztán a bizottság február-március folyamán egyenként megvizsgálja a jelöltek teljesítményét a díj kritériumai szempontjából, és 20-30 nevet tartalmazó szűkített listát készít. Ezt a névsort augusztusig a bizottság hivatalos szakértő tanácsadói is áttekintik, kommentálják, majd a bizottság tagjai októberben többségi szavazással kiválaszták a díjazottat. A Nobel-díjat, egy díszérmet, egy oklevelet és a hozzá tartozó pénzdíjat minden év decemberében adják át a norvégiai Oslóban.

A 2023-as Nobel-békedíjra 259 személyt és 92 szervezetet jelöltek erre jogosult emberek. Hivatalos névsort azonban keresni sem érdemes a jelöltekről. A kiválasztás szabályainak értelmében ugyanis

a jelöltek névsora 50 évig titkos információ.

A Nobel-bizottság a névsort nem hozza nyilvánosságra, és az ezzel kapcsolatos sajtókérdésekre nem válaszol. A jelöltek nevei tehát csak a jelölésüket beküldő személyek hozhatják nyilvánosságra.

Böjtét tavaly jelölték

Így volt ez Böjte Csaba jelölésével is. A ferences rendi szerzetesről 2022 márciusában valóban azt állította Kásler Miklós akkori emberi erőforrás miniszter, hogy jelölte a 2022-es Nobel-békedíjra.

Kásler a Nobel-bizottság szabályai alapján jogosult volt a jelölésre akkoriban, így semmi nem zárja ki, hogy valóban érvényes jelölést adott le.

A bejelentésében, Böjte Csaba reakciójában és a bejelentéssel kapcsolatos sajtóhírekben azonban több ellentmondást is felfedeztünk.

Egyfelől, már jóval túl voltunk a jelölési időszak végét jelentő január végi határidőn, amikor Kásler március 23-án a Facebookon bejelentette Böjte jelölését. (Az eredeti poszt Kásler Miklós állítása szerint egy este alatt “nyom nélkül eltűnt” a Facebook-oldaláról, ezért az utókornak egy március 24-i bejegyzés maradt meg.)

A miniszter sem a posztban, sem később a sajtóban nem tisztázta, hogy a januári határidőre beadta-e a jelölést (amely így már a 2022-es díjra lett volna érvényes), vagy csak a bejelentésével egy időben, március végén küldte azt el. Utóbbi esetben ugyanis valóban a 2023-as versenyben venne részt Böjte Csaba, ahogy a cikk elején bemutatott posztok sugallják.

Böjte Csaba sem segített akkoriban tisztázni a helyzetet. A jelölése hírére a TV2-nek 2022. március 31-én adott nyilatkozatában ugyanis először azt állította, Kásler Miklós még hónapokkal ezelőtt jelölte, és a jelölés elfogadásáról a napokban érkezett visszaigazolás a Nobel-bizottságtól. Majd rögtön hozzátette, hogy ez azt jelenti, “számba veszik” a díjra jelöltek között 2023-ban.

Forrás: TV2 Play

Böjte valamelyik állítása azonban nem stimmel. Ha ugyanis Kásler valóban “hónapokkal” a március végi interjú előtt adta le a jelölést, azzal nem a 2023-as, hanem a 2022-es Nobel-békedíj jelöltje lett a ferences rendi szerzetes.

Kásler Miklós viszont az ominózus, 2022-es bejegyzésében Böjte érdemeinek hosszú méltatása után úgy fogalmaz, “a megmentett emberéletek mérhető eredményeként pedig azt gondolom, a több évtizedes munkájának gyümölcseként” a szerzetes “megérdemelné az idei Nobel-békedíjat”.

Címlapon: Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az árva gyermekeket gondozó Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója (középen), miután átvette a Pro Cultura Hungarica díjat Kásler Miklóstól, az emberi erõforrások miniszterétõl (balra) a magyar kultúra napja alkalmából tartott díjátadón a budapesti Hagyományok Házában 2019. január 22-én. Fotó: Bruzák Noémi/MTI

Böjte Csaba neve egyébként a Wikipédián is a 2022-es Nobel-békedíj jelöltek között szerepel. De ahogy írtuk, ez sem hivatalos listára, hanem a jelölők bejelentéseire hivatkozik. Esetünkben Kásler Miklós bejelentésére illetve a Hungary Today nevű angol nyelvű online hírportál erről szóló cikkére, ezért nem lehet perdöntő a kérdésben.

A leírtak alapján tehát a következőképp állunk:

A Böjte Csaba Nobel-békedíjra jelöléséről szóló friss posztok csak akkor lehetnek igazak, ha Böjte Csabát Kásler Miklós tavaly valóban jelölte a díjra, és jelölését már a január 31-i határidő után adta le. Ebben az esetben ugyanis valóban lehetséges, hogy az idei jelöltek között került a neve a Nobel-bizottság elé. Ha viszont Kásler jelölése a tavalyi évre volt érvényes, ahogyan azt Böjte egyetlen nyilatkozatán kívül minden más nyilvános információ valószínűsíti,

a június vége óta gyorsan terjedő, gyanúsan szűkszavú Facebook-posztoknak semmilyen ténybeli alapja nincs.

Az helyzet tisztázása érdekében megkerestük Böjte Csabát és Kásler Miklóst is. Mindezidáig csak Böjte válaszolt, rövid levelében azt írta, nem tud idei jelölésről, de nem is szeretne foglalkozni a kérdéssel. Végül Kásler Miklóshoz irányított minket. Amint a az ex-minisztertől válasz érkezik, cikkünket frissítjük.

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.