Másfél milliárd a háború árán sajnálkozó kampányra, 230 ezer forint egy egyoldalas Orbán-levél dizájnjára

A kormánypropaganda gyártása és terjesztése óriási üzlet, különösen Balásy Gyula cégeinek. Rogán Antal minisztériumában nézhettünk bele a költések részleteibe.


Legalább ötmilliárd forintot költött a kormány a nemzeti konzultáció „97 százalékos” eredménykampányára - írtam a Miniszterelnöki Kabinetirodán megtekintett dokumentumokat feldolgozó cikksorozat első részében.

Ezt a témát már régóta követjük a Lakmuszon. Megírtuk, hogy a kormány tavaly ősszel manipulatív kérdésekkel indított nemzeti konzultációt az Oroszország elleni szankciókról (amiket egyébként a magyar kormány rendre megszavazott). A konzultáció eredményéről óriásplakátokon és videókon hirdették, hogy a magyarok 97 százaléka ellenzi a szankciókat - holott valójában csak a konzultációt kitöltő 1,4 millió ember 97 százalékáról van szó, azaz a választópolgárok 16,5 százalékáról.
Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Hogy pontosan mennyit költöttek a “97 százalékos” eredménykampányra, az nyilvános dokumentumokból nem derül ki. Annyit lehetett tudni, hogy a szerződést a Rogán-minisztérium ezúttal is a propagandaköltésekből busásan gazdagodó Balásy Gyula cégeivel (a New Land Media kft.-vel és a Lounge Design kft.-vel) kötötte.

Egy közadatigénylést követően nemrég Rogán Antal minisztériumában nézhettem meg egy ide vonatkozó (decemberben kötött) keretszerződés dokumentációját.

Összesen 44, a keretszerződésből fizetett egyedi megrendelés adatait mutatták meg, bruttó 10,66 milliárd forint értékben. Ezek közül azonban csak négy megrendelés és valamivel kevesebb, mint 5,1 milliárd forint kapcsolódott a konzultáció eredménykommunikációjához.

40 megrendelés és 5,58 milliárd forintnyi költés egyéb kommunikációs feladatokhoz tartozott. Utóbbiakról szól ez a cikk.

A megtekintett iratokból kiderült, hogy
  • A konzultációs eredménykampány mellett négy nagyobb kampányt rendelt a Kabinetiroda 2023 első hónapjaiban Balásy cégeitől, ezek közül a legnagyobb a “Több mint egy éve tart a háború” kampány volt.
  • A Balásy-cégeket ezen felül rengeteg kisebb feladattal is megbízták, még Orbán Viktor nyugdíjasoknak szóló levelét is ők tervezték meg, bruttó 230 ezer forintért.


Több mint kampány

A Kabinetirodán bemutatott dokumentumok szerint a bruttó 5,58 milliárd forintnyi kommunikációs költés túlnyomó részét négy nagyobb kormányzati kampány költségei tették ki.

A legnagyobb összeget a “Több mint egy éve tart a háború” kampányra költötte a kormány, ez több mint 1,5 milliárd forintba került.

A kampányt valóban az orosz invázió egyéves évfordulójához időzítették, a Kabinetirodán fellelhető dokumentáció szerint február 26-tól március 21-ig tartott.

A kampányhoz készített 25 másodperces kisfilm egybegyúrja a „háborús inflációról” szóló kormányzati narratívát a béketárgyalások sürgetésével. A videó szerint "több mint egy éve mi fizetjük a háború árát", “az infláció tönkreteszi Európát, de Brüsszel csak újabb szankciókat erőltet”, pedig „a háború végét nem a szankciók, hanem a béketárgyalások hozhatják el”. A videóban Oroszország vagy Ukrajna neve el sem hangzik.

Bár a videó nem utal direkt módon a nemzeti konzultációra, és a „Több mint egy éve tart a háború” kampány megrendelése sem a konzultáció eredménykommunikációjának keretében történt, a szpot végén azért megjelenik az az üzenet is, hogy “Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját”.

Érdekesség, hogy ennek a kampánynak a kreatívjait is tesztelték, pont ugyanannyiért (1 836 865 forintért), mint amennyibe a konzultáció eredménykampányáról szervezett fókuszcsoportos kutatás került (erről részletesebben írtam az előző cikkben). Ez alapján egységáras szolgáltatásról lehet szó.

A „Több, mint egy éve tart a háború” kampány mellett három kormányzati intézkedés népszerűsítéséért fizetett nagyobb összegeket a Kabinetiroda a Balásy-cégeknek: ezek a 30 év alatti anyák szja-mentessége, a munkába járás támogatásának költségtérítése és az új ország-, illetve vármegyebérlet bevezetése voltak.

Az egyedi megrendelők tárgymegjelölései alapján úgy tűnik, hogy utóbbi három kampánynál csak televíziós hirdetésekre fizettek ki kampányonként közel 1,3 milliárd forintot.


Az apróért is

A többi megrendelés már jóval kisebb értékű, az elköltött összegek bruttó 181 ezer és 34 millió forint között mozogtak. Az általam megismert 44 megrendelés tárgya és értéke ebben a táblázatban tekinthető meg.

A megrendelések száma és jellege rávilágít arra, hogy meglehetősen szoros munkakapcsolat lehet a Kabinetiroda és a Balásy-cégek között. A New Land és a Lounge Design a keretszerződés által lefedett időszakban adott kommunikációs tanácsokat, tartott kommunikációs felkészítést, de szervezett sajtótájékoztatót is. A kormányszóvivői feladatokat is támogatták, januárban 6,38, februárban 9,94 millió forintért.

Balásy Gyula cégei több honvédelemmel kapcsolatos kommunikációs feladatot is kaptak, például 17 millió forintért végeztek közvélemény-kutatást a toborzásról, 25,5 millióért forgattak kisfilmet a katonai eskütételről és 34 millióért helyeztek el honvédelmi hirdetéseket rádiókban.

Kaptak megrendeléseket a Parasport napjával vagy a halászati-vadászati FeHoVa kiállítással kapcsolatban, és volt dolguk a nyugdíjasoknak szóló JóKor magazinnal is.

Az egyik megrendelés tárgya „Nyugdíjasoknak szóló miniszterelnöki levél kreatív tervezése” volt, erre bruttó 229 692 forintot fizetett ki a Kabinetiroda.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott február 11-én közölte, hogy Orbán Viktor levélben keres meg minden nyugdíjast, hogy tájékoztassa őket a nyugdíjemelésről és a 13. havi nyugdíjról. Ennek a levélnek a “kreatív tervezését” rendelhette meg a Kabinetiroda 230 ezer forintért.

A megtekintett dokumentumokból az is kiderül, hogy jött ki ez az összeg: a Balásy-cégek egy ügyfélkapcsolati menedzser (account manager) háromórás, és egy tervezőgrafikus (graphic designer) nyolcórás munkaidejét számolták el a megbízásra.

Orbán nyugdíjasoknak írt levele így nézett ki:

Fotó: Lakmusz
Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz