Melyik a környezetkímélőbb, a műfenyő vagy az igazi?


“Műfenyő vagy élőfa?” - teszi fel a kérdést blogbejegyzésben egy webshop, amely élethű műfenyők széles választékát kínálja, “3D tűlevelű”-től a havas hatású darabokig. A bejegyzés szerint

“Amennyiben műfenyőt választasz, azzal a természet védelmére is voksolsz.”

A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. Karácsony környékén a sajtóban is sok életmódcikk jelenik meg a dilemmáról, milyen fenyőt vásároljunk az ünnepekre, ha az az elsődleges számunkra, hogy a döntésünknek minél kisebb környezetkárosító hatása legyen. A témában indított Google-keresésünk első húsz találata közül azonban csak kevés mert egyértelműen állást foglalni a kérdésben (ezek általában az élő fenyőre esküdtek).

A bizonytalanság nem meglepő, hiszen

általánosságban nem lehet megmondani, hogy az élő vagy a műfenyő vásárlása jár-e magasabb környezeti terheléssel. A kétfajta termék karbonlábnyomát egyszerre több tényező befolyásolja: például hogy a vágott fenyőt honnan szerezzük be, és karácsony után mi történik vele.

Az alábbiakban végigvesszük, hogy milyen szempontokat érdemes vizsgálni, hogy kiderüljön, egy-egy konkrét esetben melyik a környezetkímélőbb megoldás.

Ültetvénytől a kukásautóig

Egy 1,5-2 méteres fenyőfa átlagosan 12 éven át nevelkedik az erdőben, mielőtt kivágják, és az ünnepek előtt eladják - olvasható egy brit alapítású független környezetvédelmi tanácsadó szervezet, a Carbon Trust elemzésében, amelyet a BBC és az OECD környezetvédelmi témájú blogja is szemléz. Ez idő alatt a fa kedvező hatással van a környezetre, ugyanis szén-dioxidot nyel el, ezzel csökkentve a globális felmelegedésért leginkább felelős üvegházhatású gáz mennyiségét a légkörben. Emellett a fenyőerdők (még az ipari ültetvények is) más élőlényeknek nyújtanak élőhelyet.

Egy vágott fenyőfa megvásárlásával, majd karácsony utáni kidobásával járó szén-dioxid-kibocsátást, azaz a fa karbonlábnyomát azonban több tényező is növelheti.

Ha a megvásárolt fa neveléséhez műtrágyát használtak, vagy ha a fát a kivágás helyétől hosszan kellett utaztatni a felhasználás helyéig, akkor közvetve már karácsony előtt terhelést jelentett a környezetre.

Magyarországon például a 2-2,5 millió évente eladott vágott fenyőfából 5-600 ezer Nordmann-fenyőt Dániából hoznak az országba. Magyarországról pedig, főleg Zala megyéből, nagy mennyiségben exportálnak lucfenyőt Olaszországba - derül ki a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete november végi sajtóközleményéből.

A karbonlábnyom legjava azonban a díszek leszedése után képződik.


A kidobott karácsonyfával a következők történhetnek:
 

  • felhasogatják és talajtakarónak használják,
  • elégetik,
  • komposztálják
  • vagy egy szeméttelepen végzi.


A klíma szempontjából a legrosszabb forgatókönyv, ha az elszáradt karácsonyfa feldolgozás nélkül egy szeméttelepre kerül. Ekkor ugyanis a bomlása során, oxigénhiányos környezetben képződött metán jut a levegőbe, ami a szén-dioxidnál 25-ször erősebb üvegházhatású gáz. A szeméttelepen bomló fa karbonlábnyoma így 16 kg szén-dioxid levegőbe juttatásának felel meg - hangzik a Carbon Trust becslése.

A környezetnek ennél egy fokkal jobb, ha a fát elégetik, vagy felaprítva szétterítik valahol. Ekkor ugyanis “csak” az a szén-dioxid-mennyiség kerül a levegőbe, amelyet a fa korábban elnyelt. Ez nagyjából 3,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátását jelenti egy kétméteres fa esetében a Carbon Trust szakértőinek számításai szerint.

Címlapi kép: STEPHAN SCHULZ / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

A kidobott karácsonyfák hasznosítására a komposztálás a lehető legjobb mód. Hogy miért, azt Aleksza László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézetének egyetemi docense magyarázta el a Lakmusznak.

A komposztálás során nem képződhet metán, hiszen a folyamat oxigén jelenlétében zajlik, a komposztot forgatják. És bár komposztáláskor is jut a levegőbe a fenyőfa széndioxid-tartalmából, de kevesebb, mint amennyi az elégetéskor jutna. A fában lévő széntartalom jelentős része ugyanis visszakerül a talajba, sok más tápanyaggal együtt, “minden más hulladékkezelési eljárásnál jobban biztosítva ezzel a szerves anyagok körforgását a környezetben” - magyarázta a szakértő.

Karácsonyt követően Magyarországon a szemétszállító cégek vállalják a kidobott fenyőfák elszállítását és feldolgozását, és legtöbbször azt is közzéteszik, mit csinálnak az összegyűjtött hulladékkal.

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) és a Somogy, Baranya és Tolna megyében is működő kommunális szolgáltató, a Dél-Kom például a közeli hőerőművekben égeti el a kidobott fákat.

A debreceni, a kaposvári vagy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hulladékszolgáltató viszont a saját bevallása alapján felaprítva és más hulladékkal keverve komposztálja őket.

A fentiekből látható tehát, hogy a vágott fenyő vásárlásának akkor a legkisebb a karbonlábnyoma, ha

- helyi termesztőtől vesszük, aki műtrágya használata nélkül nevelte fel a fát,
- és karácsony után olyan hulladékfeldolgozóhoz kerül, aki komposztálja majd.
 

De mikor tud ezzel versenyezni egy műfenyő?

A műfenyő esetében a legnagyobb környezeti terhelést a gyártása jelenti, amihez általában fémet és műanyagot használnak fel. Ezek előállítása növeli meg igazán a termék karbonlábnyomát, amit a Carbon Trust szakértői számításai 40 kg-ra becsülnek, de a mérettől és a gyártás körülményeitől függően ez a szám alacsonyabb és magasabb is lehet. Ezt tetézi még, hogy a műfák többsége Kínában készül, tehát a csomagolásuk és az Európába szállításuk is extra szennyezést jelent.

Ebből a számításból következik, hogy a műfenyő vásárlása csak akkor környezetkímélőbb választás egy hasonló méretű vágott fenyőnél,

ha a megvásárolt “fát” legalább 10-15 karácsony alkalmával használjuk.

Ekkor azonban még nem vettünk figyelembe más környezeti szempontokat.

A műfenyő ugyanis jelen állás szerint nem újrahasznosítható. Az elhasznált, kidobott darabok kivétel nélkül szeméttelepeken végzik, a műanyagpedig még sokáig szennyezi a környezetet. A műanyag nagyon lassú bomlása során keletkező mikroműanyag pedig nemcsak az élővilág, hanem az emberi szervezet egészségére is veszélyes lehet.
 

A dézsás ellen is szólnak érvek

A fenti két versenyző közül a műanyag jelentette extra környezeti terhelés miatt tehát egyértelműen a teljes mértékben újrahasznosítható vágott fenyő nyerne, pláne abban az esetben, ha a kidobása után komposztálják is.

Akkor nem jobb, ha a fát ki sem kell dobni, hiszen gyökerestül, dézsában vesszük, vagy kölcsönözzük, és karácsony után is életben marad?

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (CEU) klímakutatója szerint nem, ha a biodoverzitás és a talaj védelmét is figyelembe vesszük.

A klímakutató egy a Facebook-oldalán elérhető nyilvános bejegyzésben fejtette ki, hogy a földlabdás fenyő vásárlásával

 

  • a gyökérrész kivételével az értékes talaj egy részétől, "rettenetesen sok természeti erőforrástól" fosztjuk meg azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák,

  • ráadásul a talaj, ami hozzánk kerül, "egyáltalán nem biztos, hogy jó a mi kertünkben". Behurcolhatunk vele invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs ellensége, ráadásul a kiültetett fenyőfák elsavasítják a talajt, és kevesebbet is párologtatnak vagy árnyékolnak, mint egy őshonos lombhullató fa.

 

"A legjobb a talajt ott hagyni, ahol van, megzavarás nélkül. Ha csak kivágják a fát, a gyökérzet nagy része ott marad - persze ez talajművelés kérdése -, tehat a fenyő által megkötött CO2 nagy része, ami a talajban van, a fa kivágása után is megmarad ott. Ha ügyesen, a talaj nagy bolygatása nélkül ültetik a következőt, akkor a talaj szervesanyag, CO2 tartalma, biodiverzitása, mikrobiómája csak nő és egyre javul. Ha rendszeresen kitépnek belőle hatalmas földlabdákat a gyökérzettel, ezen hatalmas értékek egy jelentős része elveszik."

-magyarázta a kutató, aki a fenyőerdők klímára gyakorolt kedvező hatása miatt szintén vágott fenyő választását javasolja, lehetőleg közeli, a termesztéshez vegyszereket nem használó gazdaságból.

 

Neuberger Eszter
Közel tíz éve dolgozik újságíróként, ezalatt megfordult már a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 szerkesztőségeiben. A tényellenőrző munka előtt leggyakrabban oktatási, egészségügyi és szociális témájú cikkeket publikált.