“A 2015-ös nagy migrációs válság idején 400 ezer illegális migráns érkezett határainkhoz. Ez majdnem háromszor annyi ember, mint amennyit Dzsingisz kán hadserege számlált Európa megtámadásakor. Miután megépítettük a falat, sikerült nullára csökkentenünk az illegális migrációt. Ez évben, idén már 160 ezer illegális határátlépési kísérlet történt.”
2015 októberében, amikor a legnagyobb volt a migrációs nyomás Magyarország déli határainál, összesen 433 ezer illegális határátlépést regisztráltak. Az egész évben akkor összesen 1 millió 822 ezer illegális határátlépés történt. Ez a szám a menekültválságot követő években fokozatosan csökkent (2020-ban 12 hónap alatt összesen 125 ezer esetet regisztráltak), viszont sosem sikerült nullára csökkenteni az illegális migrációt.
Erről a témáról itt írtunk korábban.
Az, hogy a határkerítés megépítése után “rögtön szinte nullára” csökkent az illegális migráció, elhangzott Tucker Carlson Magyarországról forgatott videójában is.
A magyar–szerb határszakaszon az építkezés 2015. szeptember 17-én fejeződött be, míg a jóval hosszabb magyar–horvát szakaszon október 21-én zárult.
És bár a Frontex adatai alapján bár valóban jelentősen csökkent az illegális határátlépések száma a nyugat-balkáni útvonalon, még 2015 decemberében is közel 100 ezer illegális határátlépést regisztráltak:
A miniszterelnök által említett idei, 160 ezres adatról annyi tudható, hogy2022-ben a rendőrség statisztikái szerint az év 28. hetéig (július közepéig) összesen 118 190 illegális határátlépési kísérlet történt. Ezek az adatok nem azt mutatják meg, hogy hány ember próbálta meg illegálisan átlépni a határt, hanem azt, hogy összesen hány alkalommal történt próbálkozás – ebbe azok is beletartoznak, akik esetlegesen többször is próbálkoztak (a témáról itt írtunk részletesen).
“Oroszország Ukrajna elleni támadása eddig közel egymillió embert kényszerített arra, hogy Magyarországra meneküljön. Jelenleg naponta több mint tízezer menekült érkezik. Ezeknek a menekülteknek a többsége továbbmegy más európai országokba, de egy millió embernek egy tízmilliós országba való érkezése, nos, az sok.”
Az Európai Tanács legfrissebb statisztikái szerint a háború kitörése óta összesen 3,7 millió Ukrajnából érkezett menekült folyamodott ideiglenes védelemért az EU különböző tagországaiban.
Közülük augusztus 2-ig az elérhető adatok alapján az Ukrajnával szomszédos országok közül a legtöbben Lengyelországban (1 millió 250 ezer fő), Szlovákiában (közel 87 ezer fő) és Romániában (csaknem 51 ezer fő) álltak meg, míg Magyarországon 27657 ukrán állampolgár fordult menedékes (ideiglenes) védelemért.
Ennél nagyságrendekkel többen vannak például Csehországban (több mint 400 ezren), Németországban (670 ezren) és Olaszországban (közel 150 ezren) is.
Az ORFK adatai szerint egyébként júliusban a magyar-ukrán határszakaszon nagyjából naponta 5-7 ezer fő lépett be az országba, illetve külön grafikonon mutatják be, hogy a magyar-román határszakaszon hány fő lépett be az országba, aki azt nyilatkozta, hogy Ukrajnából érkezett (átlagosan itt is 6-8 ezer fős napi átlagot láthatunk) – vagyis az, hogy naponta akár több mint tízezren is érkezhetnek a háború sújtotta országból, igaz. A miniszterelnök által kiemelt 1 milliós szám azonban nem jelenti azt, hogy egy időben ennyi ukrán menekült tartózkodott volna hazánkban.
Arról ugyanis nincsenek pontos adatok, hogy az érkezők közül hányan mennek azonnal tovább, és milyen irányba. Az alapján viszont, hogy kevesebb mint 30 ezren folyamodtak a háború kitörése óta összesen hazánkban ideiglenes védelemért, arra utal, hogy nem Magyarország az Ukrajnából érkezők elsődleges célállomása.
“Magyarország hosszú történelme során soha korábban nem volt olyan népszavazás, ahol az emberek ilyen óriási többsége mondott nemet valamire, jelen esetben a genderre!”
Április 3-án az országgyűlési választásokkal egy időpontban tartották a gyermekvédelminek mondott népszavazást is hazánkban. A népszavazás eredménytelen lett, a kormányzati kommunikációban így arról kezdtek beszélni, hogy soha ennyien nem szavaztak még “egy irányba” népszavazáson hazánkban. Többek közt Varga Judit igazságügyi miniszter is így fogalmazott, amikor azt posztolta a Facebookra: szerinte ezzel egyenes üzenet küldtünk Európába és a világba: “a magyar szülők kizárólagos joga a gyermekeik nevelése.”
Csakhogy – ahogy azt már korábban is megírtuk – Varga Juditnak nem volt igaza: volt olyan népszavazás Magyarországon, amelyen több választópolgár szavazott “egy irányba”.
1989. november 26-án tartották a rendszerváltás egyik fontos mérföldköveként az ún. négyigenes népszavazást. A négy kérdésből háromban elsöprően nyertek az “Igen” válaszok:
Az idei népszavazáson viszont a legtöbb érvényes, és “egy irányba” érkező szavazat a 2. kérdésre érkezett (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?)
Erre 3 721 934 fő szavazott nemmel.
Orbán annyiban már árnyalta a megfogalmazást, hogy soha még ennyien nem mondtak NEMET egy kérdésre sem. Ez ebben a formában igaz, hiszen a négyigenes népszavazáson az érvényesen leadott szavazatok zöme IGEN volt.
Azonban összességében is érdemes megnézni a számokat. Az idei népszavazáson összesen 8 215 304 fő volt jogosult szavazásra.
Összességében mind a 4 kérdésnél többen vannak azok, akik nem szavaztak, érvénytelenül szavaztak, vagy igennel szavaztak, mint azok, akik a nemet ikszelték be.
A nem szavazók és az érvénytelenül szavazók magas aránya miatt lett az egész népszavazás érvénytelen. Vagyis bár valóban nem volt még soha olyan, hogy egy népszavazáson annyian szavaztak nemmel a feltett kérdésekre, mint ahányan ezt megtették idén, de valójában a többség akarata alapján az ország nem mondott nemet a genderre.
“Az elmúlt 10 évben, Hölgyeim és Uraim, a házasságkötések száma megkétszereződött, az abortuszok száma pedig felére csökkent Magyarországon.”
Házasságkötések száma: A KSH adatai szerint 2011-ben 35 812 házasságkötés történt, 2021-ben 72 030, vagyis valamivel több mint kétszeresére emelkedett ez a szám. Utoljára egyébként 1986-ban volt ilyen magas (72 434), azóta folyamatos, lassú csökkenés volt megfigyelhető, egészen a 2010-es mélypontig (35 520).
Abortuszok száma: A KSH adatai szerint 2011-ben 38 443 terhességmegszakítás történt, 2021-ben pedig 21 907, vagyis mintegy 43 százalékkal csökkent az abortuszok száma 10 év alatt.
Ugyanakkor 1990 óta folyamatosan csökken az abortuszok száma, nagyjából hasonló léptékben. Míg 1990-ben 90 394 terhességmegszakítás történt, 2001-ben már csak 56 404, és a KSH adataiból látható, hogy évről évre hasonló ütemben csökken nagyjából az abortuszok száma, függetlenül attól, hogy ki kormányozta az országot.
“Magyarország Európa legbiztonságosabb országa. Budapest egyébként azon nagyon kevés európai főváros egyike, ahol az ember éjszaka is biztonságban sétálhat.”
A Numbeo folyamatosan frissülő felmérése szerint, amelyben eddig több mint 120 ezer ember értékelte a világ különböző országait bűnelkövetés és a városokban tapasztalt biztonságérzet szempontjából, Magyarország valóban a mezőny élén teljesít. Arra a kérdésre, hogy mennyire érzik magukat biztonságban, amikor az éjszaka közepén egyedül hazasétálnak, a válaszadók Magyarországot 61.9 százalékban tartják biztonságosnak. Hazánkat azonban közvetlen szomszédaink, így Szlovénia (78.4) és Horvátország (77.4) is több mint 10 százalékponttal előzi.
Az Eurostat 2020-as statisztikája szerint Magyarországon az unió többi tagállamához képest valóban alacsony a rendőrségre bejelentett rablások száma (100 ezer emberre esik 6,2 ilyen típusú szabálysértés), Szlovákia és Albánia van csak előttünk ebben a mezőnyben, ahol ez az arány alacsonyabb.
Egyedül a nők elleni erőszak mutat viszonylag magasabb értéket nemzetközi összehasonlításban, Magyarországon az összes szándékosan elkövetett emberölés több mint 40%-a nők ellen irányul.
Címlapkép: Brandon Bell / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
