Orbán túlzott, amikor azt mondta, sosem volt még ekkora migrációs nyomás alatt az Európai Unió

“[S]oha nem volt még az Európai Unió olyan nyomás alatt, mint most. Migráció mindig volt valamilyen irányból, de sosem volt egyszerre három irányból” - mondta Orbán Viktor a Visegrádi Négyek kormányfőinek találkozóját követően, 2021. november 23-án.

A csúcstalálkozót lengyel kezdeményezésre tartották, elsősorban a lengyel-fehérorosz határon kialakult migrációs nyomás megvitatására.
 

Fotó: Orbán Viktor Törökország és Bulgária határán 2016. szeptember 14-én (Fotó: Nikolay Doychinov / AFP)

Azért döntöttünk úgy, hogy ellenőrizzük Orbán állítását, mert - a 2018-as választást megelőző hónapokhoz hasonlóan - a migráció várhatóan az idei választási kampánynak is az egyik fő témája lesz. Orbán Viktor novemberi nyilatkozatát szinte a teljes magyar sajtó idézte.

Orbán állítása azonban túlzó:
  • bár valóban nőtt a migrációs nyomás az elmúlt hónapokban, ez nem közelíti meg a 2015-ben és 2016-ban tapasztalt szintet,
  • bár az EU keleti határán valóban drasztikusan nőtt az illegális határátlépések száma, nem ez az első eset, hogy egyszerre három vagy több irányból éri az uniót migrációs nyomás.
Orbán kijelentéseinek ellenőrzéséhez a Frontex, azaz az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség adatait vettük alapul, amely 2009 januárja óta havi bontásban teszi közzé az illegális határátlépést megkísérlők létszámát az egyes migrációs útvonalakon. Az akkor legfrissebb, 2021. októberi adatokat épp egy nappal a magyar miniszterelnök nyilatkozata előtt tette közzé a szervezet.

A Frontex havi adatai alapján az EU külső határain 2021 októberében összesen 24 880 illegális határátlépést regisztráltak. Ez a szám 2015 októberében, a migrációs válság csúcsán több mint 17-szer magasabb volt, ekkor  433 620 illegális határátlépés történt.
 

2015 során összesen több mint 1 millió 822 ezer illegális határátlépés történt. Ez a szám a menekültválságot követő években fokozatosan csökkent (2020-ban 12 hónap alatt összesen 125 ezer esetet regisztráltak). Ez a tendencia azonban 2021-ben megfordult, és az év első 10 hónapjában már több mint 160 ezer esetet regisztráltak - ez 70 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A 2021 első tíz hónapjában tapasztalt migrációs nyomás a 2017 azonos időszakában mért szintet közelítette meg (amikor októberig 180 ezer illegális határátlépés történt), de messze elmaradt a 2016 és 2015-ben tapasztaltaktól.
 
A csúcstalálkozón Orbán Viktor azt is állította, hogy migráció “sosem volt egyszerre három irányból”. A miniszterelnök szerint jelenleg ez a három irány: a szubszaharai térség, ahonnan a tengeren át érkeznek a menekültek, a balkáni útvonal, és “itt van a harmadik irány is, az újabb támadás, amelyet a lengyelek szenvednek el, a lengyel barátaink állnak támadás alatt a keleti irányú migráció miatt”.

A Frontex térképein azonban látszik, hogy ezek az útvonalak változó intenzitással ugyan, de az elmúlt években folyamatosan működtek (sőt, a szervezet háromnál is több útvonalat tart számon):
 
Illegális határátlépések száma 2015-ben és 2021 január-október közötti időszakban - Forrás: Frontex
 
A leglátványosabb változás, hogy a korábbi években a lengyel-fehérorosz határ valóban nem volt annyira bejáratott: 2015-ben például egész évben összesen 1920 átlépést regisztráltak itt. 2021 első 10 hónapjában azonban közel 8000 illegális határátlépés történt ezen a területen (főként iraki, afgán és szír menekültek érkeztek), ami a 2020-as szám tizenötszöröse.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát és Havasi Bertalant, Orbán Viktor sajtófőnökét is megkerestük az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen adatok alapján állította a miniszterelnök, hogy az unió nem volt még soha olyan, három irányból érkező migrációs nyomás alatt, mint most, illetve hogy ezzel kapcsolatban az álláspontjuk a Frontex adatai ellenére is változatlan-e. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre, amennyiben megérkeznek, frissítjük azt.

CÍMLAPKÉP: NIKOLAY DOYCHINOV / AFP
Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.