Az 1989-es, négyigenes népszavazáson több mint 4 millió igen szavazat érkezett, míg a gyermekvédelminek mondott kérdésekben 3,7 millióan voksoltak egy irányba. A rendszerváltás utáni népszavazások történetében azonban ez valóban rekord.

Bár április 3-án az országgyűlési választásokkal egy időben tartott országos népszavazás végül eredménytelen lett, a kormányzati kommunikációban mégis sikerként értékelték a referendum eredményeit. Varga Judit  igazságügyi miniszter például kedden az alábbiakat posztolta a Facebookon:

“Soha ennyien nem szavaztak még egy irányba népszavazáson Magyarországon, mint április 3-án.”

Az igazságügyi miniszter mindehhez még hozzátette, hogy szerinte ezzel egyenes üzenet küldtünk Európába és a világba: “a magyar szülők kizárólagos joga a gyermekeik nevelése.”

Nem ez volt Varga egyetlen posztja a népszavazással kapcsolatban, már korábban, a választások után pár nappal (április 8-án) is azt emelte ki, hogy “soha nem szavaztak egy irányba egy kérdésben”.
 

Varga Judit azonban téved: nem igaz, hogy Magyarországon "soha" nem szavaztak egy irányba egy népszavazási kérdésben.

Az 1989-es, úgynevezett négyigenes népszavazáson 4 kérdésből 3 esetében több mint 4 millió igen szavazat érkezett, míg a gyermekvédelminek mondott népszavazáson kicsit több mint 3,7 millió "nem" szavazatot adtak le. 

Az idei népszavazás valójában az 1990 utáni időszakot tekintve döntött rekordot. Ezekben az években valóban a gyermekvédelminek mondott népszavazáson szavaztak a legtöbben egy irányba.

Mik a számok?

Idén április 3-án a kormány által kezdeményezett népszavazáson összesen 4 kérdésben voltak kíváncsiak a magyar választópolgárok véleményére.

Összesen 3 910 398 fő szavazott érvényesen a népszavazáson. A legtöbb érvényes, és “egy irányba” érkező szavazat a 2. kérdésre érkezett (Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?) Erre 3 721 934 fő szavazott nemmel (ez az érvényes szavazatok 95,92 százaléka). 

Azonban az Alaptörvény értelmében egy országos népszavazás akkor eredményes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott - ez a feltétel nem teljesült, így a népszavazás eredménytelen lett. (Az érvényességi küszöb 4 107 652 fő volt).

Mikor volt a legtöbb?

1989. november 26-án tartották a rendszerváltás egyik fontos mérföldköveként az SZDSZ által kezdeményezett, és három másik párt (Fidesz, FKGP, MSZDP) által támogatott, ún. négyigenes népszavazást.

Az 1989. november 26-án tartott országos népszavazás volt az első demokratikus módon lebonyolított szavazás, amelynek eredményével a társadalom legitimálta a szeptember 18-án véget ért, a rendszerváltoztatást előkészítő kerekasztal-tárgyalásokon meghozott döntéseket, és megelőzte az 1990 tavaszán tartott országgyűlési választásokat.

A szavazólapokon a következő kérdések álltak:

• Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?

• Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?

• Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?

• Feloszlassák-e a Munkásőrséget?

Az első kérdésre 4 283 642 érvényes szavazat érkezett, ebből szoros eredmény alakult ki (2 145 023 volt “Igen”, és 2 138 619 “Nem”).

A következő három kérdésben azonban elsöprően nyertek az “Igen” válaszok:

• A második kérdésre 4 088 383 fő,

• a harmadikra 4 101 413 fő,

• míg a negyedikre 4 054 977 fő mondott igent.

Tehát az 1989-es népszavazás 4 kérdéséből háromban is jóval többen “szavaztak egy irányba”, mint 2022-ben, ahogy azt Varga Judit állította. Az 1989-es népszavazás harmadik kérdésére egész pontosan 379 479-cel több magyar szavazott egy irányba, mint az idei népszavazáson.

A válaszadók közül arányaiban azonban többen szavaztak egy irányba idén, mint 1989-ben: 1989-ben a 3. kérdésre a válaszadók 95.37 százaléka válaszolt igennel, míg gyermekvédelmi népszavazás esetében a második kérdésre 95,92 százalék válaszolt nemmel.

1989-ben 7 799 059 fő szerepelt a választási névjegyzékben, míg 2022-ben 8 215 304 fő voksolhatott volna, vagyis 416 245 emberrel több, mint 33 évvel ezelőtt.

Mik az arányok?

Az viszont igaz, hogy a rendszerváltás utáni időszakban egyetlen népszavazáson sem volt akkora egyetértés, mint az idei népszavazáson.

• 1990-ben a köztársasági elnök megválasztásáról szóló népszavazás érvénytelen lett, ugyanis alig valamivel több mint 1 millió ember zarándokolt el az urnákhoz.
• 1997-ben a NATO-csatlakozásról szóló népszavazáson az érvényes választ adók 85,33 százaléka, 3 344 131 fő válaszolt igennel.
• 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról tartottak népszavazást, ekkor az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 százaléka, 3 056 027 fő válaszolt igennel. A NATO-és EU-s csatlakozásról szóló népszavazások érvényesek és eredményesek lettek.
• 2004-ben két kérdésben (a kórházak államosításáról, illetve a kettős állampolgárságról) is várták a választópolgárok véleményét a népszavazáson, ám a részvétel olyan alacsony volt - mindössze a választópolgárok 37,49 százaléka jelent meg az urnáknál -, hogy a népszavazás végül eredménytelen lett.
• 2008-ban a Fidesz és a KDNP ellenzékből kezdeményezett népszavazást, “A jövő 3 igennel kezdődik!” szlogennel a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlését tűzve ki célul. A népszavazás mindhárom esetben érvényes és eredményes volt, és mindhárom esetben több mint 3 millió 300 ezer “Igen” válasz érkezett.
• Legközelebb 2016-ban tartottak referendumot. Akkor már nem ellenzékből, hanem kormányon kezdeményezett népszavazást a Fidesz-KDNP. A betelepítési kvóta ellen tiltakozó népszavazás azonban érvénytelen lett, ugyanis a választásra jogosult állampolgárok mindössze 43,35 százaléka vett rajta részt.

Érdemes megemlíteni, hogy épp a Fidesz-KDNP kormány volt az, amely 2011-ben az Alaptörvény megírásakor az érvényességi küszöböt 50%+1 főre állította vissza. Így viszont a 2010 óta regnáló Fidesz-KDNP kormányok által kezdeményezett mindkét népszavazás (a 2016-os és a 2022-es is) érvénytelen lett, ugyanis egyik esetben sem sikerült elérni az érvényességi küszöböt.

Érvénytelen szavazatok

A betelepítési kvóta ügyében rendezett népszavazást az ellenzéki pártok egy része (például a DK, az Együtt, az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért) bojkottálta, míg például a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktívan kampányolt az érvénytelen szavazás mellett. A gyermekvédelmi referendum esetében a civil szervezetek tették ugyanezt, vagyis arra buzdították a választópolgárokat, hogy érvénytelenül voksoljanak. A két referendum az alábbiak szerint alakult:

2016-ban 8 272 625 fő volt szavazásra jogosult, közülük 3 643 055 mentek el ténylegesen voksolni, ami 44,08 százalékot jelent. A leadott szavazatok közül 224 668 darab volt érvénytelen, az összes szavazat 6,17 százaléka. Az érvényes szavazatok 98,36 százaléka (3 362 224 darab) nem volt, vagyis a kormány álláspontját tükrözte. A referendum azonban így is eredménytelen volt.

2022-ben 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra.

• Az első kérdésre 3 910 398 (47,60%) adott le érvényes voksot, míg érvénytelenül szavazott: 1 717 875 fő (20,91%), és nem szavazott 2 587 031 fő (31,49%).
• A második kérdésre érvényesen szavazott 3 880 381 fő (47,23%), érvénytelenül szavazott 1 747 892 fő (21,28%), és nem szavazott 2 587 031 fő (31,49%).
• A harmadik kérdésre érvényesen szavazott 3 872 236 fő (47,13%), érvénytelenül szavazott 1 756 037 fő (21,38%) és nem szavazott 2 587 031 fő (31,49%).
• A negyedik kérdésre érvényesen szavazott 3 870 100 fő (47,11%), érvénytelenül szavazott 1 758 173 fő (21,40%) és nem szavazott 2 587 031 fő (31,49%).

Írásban fordultunk Varga Judit igazságügyi miniszterhez, hogy megtudjuk, milyen adatok alapján állította, hogy Magyarországon korábban soha nem szavaztak még annyian népszavazáson egy irányba, mint most, illetve hogy hogyan kell érteni azt, hogy az érvénytelen népszavazással “erős üzenetet küldtünk Európának”. Amennyiben kérdéseinkre válaszol, a cikket frissítjük.

Címlapkép: Attila KISBENEDEK / AFP