Az Inside Job (magyar fordításban Konspirációs Korporáció) arról nevezetes, hogy valamennyi klasszikus és újonnan szárba szökkent összeesküvés-elméletet egy nagy, közös masszába gyúr. Ha első látásra önkényesnek is tűnik ez a sűrítés az alkotók részéről, valójában csak a 2020-as évből merítettek inspirációt: a koronavírus-járvány idején nemcsak a konteók száma szaladt meg, de a különböző elméletek össze is kapcsolódtak egymással. Valamennyiükben antagonista szerepet játszott a mélyállam (deep state), amely a sorozat történéseinek is a háttérmozgatója.
Takeuchi első önálló produkciója egy poénokba oltott társadalomkritika, amely nagyban épít a vizuális megjelenítésre, hogy belássuk, mennyire abszurd képzelgés például, hogy a hollywood-i sztárok reptiliánok és fiatal lányok vérével táplálkoznak. Az egymás mellé helyezett végtelen számú hasonló elmélet pedig egymást oltja ki és közben még jól is szórakozunk. Az Inside Job mégis talán az amerikai sorozatokon felnőtt millenialokat kényezteti el a legjobban, akikben jóleső nosztalgiát ébreszthetnek a '90-es és '00-es évek slágerfilmjei, amelyeket majdnem olyan gyakran idéz a sorozat mint magukat a konteókat.
Az 1. évad 4. epizódjában Glenn Dolphmann és Bratt Hand cserélnek arcot, úgy, mint Nocolas Cage és John Travolta
az 1997-es akcióthrillerben, az Ál/Arcban. Forrás: Netflix Media Centrum
Az Inside Job első 10 epizódjában az őrült tudós, Reagen Ridley és csapatának munkahelyi szatíráját követhetjük nyomon egy korántsem hagyományos vállalat, a Cognito Inc. főhadiszállásán. A cég neve az “Incognito” szó játékos variánsa, amely a tudat (cognitio) befolyásolására törekvő, ismeretlen entitásokra utal.
“Gondolkodtál már azon, kik figyelnek a laptopod kameráján keresztül? Vagy miért vannak termékmegjelenítések az álmodban?
– hangzik el a kérdés a cég orientációs videójában. A válasz pedig (amelyet kizárólag az ott dolgozók tudhatnak), hogy a világ történéseit a háttérhatalmak mozgatják, de nekik is elkel néha a segítség. Ezért van a Cognito Inc., amelynek vezetői és munkatársai a sötét és arctalan hatalmat szolgálják. “Mi fedezünk téged” – csilingeli a cég audio szignálja.
Az Árnyék Tanács, más néven a fekete köpenyesek irányítják a világot az emberiség hajnala óta. Forrás. Netflix
A vállalatban különböző részlegek felelnek az Árnyék Tanács által előírt agenda megvalósításáért, így az Időjárás részlegen esőgépet fejlesztenek, a Pénzügyön egy sátánista szekta kontrollálja a tőzsdei részvények árfolyamát, a Klónozóban a történelmi témájú összeesküvésekhez őrzik a híres emberek DNS-ét (így Elvisét és J.F. Kennedy-ét), megint egy másikon pedig bakelitekre vésnek rejtett üzeneteket, amelyek visszafelé hallgatva válnak értelmessé.
A leghajmeresztőbb kísérleteket viszont a Ridley Labben viszik véghez, ahol egy 6 fős csapat dolgozik:
akivel teljessé válik a katonai-indusztrális komplexum, amely az Egyesült Államok kormányát mozgatja.
A Cognito Inc. központja a Milwaukee County War Memorial brutalista épületét idézi.
A céget az első évadban J.R. Scheimpough irányítja, a másodikban viszont Reagan apja, Rand, amely számos problémának a forrása lesz. Rand Ridley toxikus személyiség, akit egyéni érdekei vezérelnek(nem véletlenül utal a neve az amerikai individualizmus egyik szellemi letéteményesére, Ayn Randre.) Lányával főleg ambíciói és önpusztító életmódja miatt kerül folyton konfliktusba, amelyek nemcsak a munkahelyen, de kettőjük családi viszonyában is megmutatkoznak. (A felnőtt animációk rajongói emiatt hasonlítják a sorozatot a Rick és Morty-hoz.)
Rossz döntései miatt a csapatnak számos akadállyal kell megküzdenie, a második évadban ilyenek a laposföldhívők, akiket rászabadít a volt felesége esküvőjére, az illuminátusok, akiket a titkos társaságok tornáján kell legyőzniük, vagy a Nagy Újraindítás projektje, amely megsokszorozza a lehetséges világokat, kibogozhatatlan káoszt teremtve ezzel.
Bár a sorozat cselekményét az összeesküvés-elméletek mélyebb ismerete nélkül is lehet követni, az igazi élvezetet mégis az jelenti, ha képesek vagyunk dekódolni a szinte minden képkockára jutó, összekacsintós poénokat. A sorozat írói nem fukarkodtak ezen a téren, a konteókat pedig kreatív módon ötvözik az amerikai kultúrharc legújabb fejleményeivel. Takeuchi élvezettel élcelődik az amerikai jobboldal olyan figuráin, mint a Sandy Hook botrányba belebukó Alex Jones, vagy a sorozatban “életközépi válságban szenvedő” tech milliárdos, Elon Musk; ugyanakkor a balos podcastereket (mint Roman Mars) sem kíméli.
“Ez a jelenet jól öregedett”, állapította meg Takeuchi a Twitter-oldalán, hiszen a képkockát még azelőtt
megrajzolták, hogy Musk átvette a céget. Forrás: Twitter.
A továbbiakban összeszedtünk öt olyan összeesküvés-elméletet, amelyekkel érdemes megismerkedni a sorozat megtekintése előtt.
Az effektus egy valós jelenségre utal, amely során emberek egy csoportja hajthatatlanul hisz egy olyan eseményben vagy tapasztalatban, amely nem történt meg soha. A jelenség Nelson Mandeláról kapta a nevét azután, hogy tévesen elterjedt vele kapcsolatban, hogy a ‘80-as években meghalt. Valójában azonban a polgárjogi aktivistát szabadon bocsájtották 27 év fegyház után és a Dél-afrikai Köztársaság első fekete elnöke is lett – magyarázza a BuzzFeed ebben a videóban.
A következetesen hamis emlékekre példa még Pikachu, a legismertebb Pokémon (akinek a széles egyetértéssel szemben nincs fekete cikk-cakk a farkán), a Star Wars egyik leghíresebb jelenete (amelyben Darth Vader nem azt mondja, hogy “Luke, én vagyok az apád”) vagy a Walt Disney Hófehérkéje (amelyben szintén nem az hangzik el, hogy “tükröm, tükröm, mondd meg nékem”), az emberek egy része mégis határozottan így emlékszik. (A popkulturális élményekhez kapcsolódó hamis emlékekről a Know Your Meme-nek ez a bejegyzése számol be bővebben).
A Mandela-effektus azonban jóval bonyolultabb, és nem lehet annyival elintézni, hogy sokaknál egyszerre lép fel értelmezési nehézség vagy memóriazavar. Egyesek, így Erwin Schrödinger osztrák fizikus például a kvantummechanika multiverzum-elméletében kereste a választ a problémára. Ez akkor áll fenn, amikor egy másik valóság, – amely párhuzamosan létezik időben és térben a miénkkel – keresztezi az eddig megtapasztalt valóságunkat.
A multiverzum elméletével sorozat második évadának 7. epizódja foglalkozik (“Project Reboot”), amelyben Reagen és Rand is megpróbálják teleportálni magukat egy másik idővonalra.
Glenn Dolphmann egy holografikus ábrán követi Rand Ridley dimenzió-ugrásait, aki egy időgép segítségével kutatja a létező világok legjobbikát. Voltaire korában ehhez még nem kellett high-tech.
A Colorado állambeli Denveri Nemzetközi Reptér 135 négyzetkilométeres területével az Egyesült Államok legnagyobb reptere. A terminállal és az előtte álló, közel 10 méter magas ló szoborral kapcsolatban már az építkezések kezdete óta számtalan elmélet látott napvilágot, állítja az Insider. Az egyik szerint a ló (amely kobaltkék színe miatt a Blucifer becenevet kapta) el van átkozva, ugyanis megölte alkotóját, aki valóban a szobor készítése közben egy ráeső darab súlya alatt halt meg. Egy másik népszerű konteó szerint a reptér alatt titkos bunkerek és földalatti alagutak húzódnak, amely az illuminátusok és más titkos társaságok tagjainak rejtekhelyéül szolgálnak. A találgatásokra sokáig az adott okot, hogy a reptér építése évekig elhúzódott, ezt azonban földhözragadtabb problémák, így forráshiány és gyakori szerződésbontások magyarázták.
A denveri “árnyékrepülőteret” az Inside Job 4. részében (“We Found Love in a Popeless Place”) látogatja meg a Cognito Inc. csapata.
A Denverben leszállókat egy valóban szuggesztív látvány fogadja. Forrás: Mental Floss
Az Egyesült Államok hadserege a hidegháború óta képez ki tengeri emlősöket, elsősorban delfineket és oroszlánfókákat különböző harcászati felderítő feladatokra (például aknakeresésre, víz alatti kábelek pótlására, személyzet biztosítására). A programról pontos információkat csak 1990 után hoztak nyilvánosságra, addigra azonban számos spekuláció kapott szárnyra, amelyeket a titkosítás miatt sokáig meg se cáfolhattak. Ezek közül a legnagyobb visszhangra az lelt, amely szerint a tengeri állatokat támadó fegyverként vetették be.Erre az elméletre pedig az 1973-as mozifilm, a The Day of the Dolphin is ráerősített. A sorozat még ennél is messzebbre ment, amikor a Cognito Inc. vállalat fegyveres erőinek vezetését egy delfin-ember hibridként képzelték el.
A delfinek valóban teljesítettek szolgálatot az öbölháborúban és az iraki háborúban is, sőt még a Krím-félsziget orosz annektálása körül is felmerült, hogy az orosz és az amerikai harci delfinek a Fekete-tengeren néznek egymással farkasszemet. A popkulturális fantáziák ellenére viszont a delfinek sosem voltak éles fegyverekkel felszerelve, és nem képezték ki őket ölésre.
Az elmélet egyike azoknak a kitalációknak, amelyek híres emberek halálhírét keltik, majd azt feltételezik, hogy rajongásuk tárgyát pótolták egy hasonmással, hogy ez senkinek ne tűnjön fel. Avril Lavigne kanadai énekesnőről 2005-ben jelent meg az első ilyen szóbeszéd, ami azóta időről időre újra a felszínre tör. A fáma úgy tartja, hogy Lavigne karrierje kezdetén nehezen barátkozott meg a hírnévvel, ezért keresett egy hasonmást, Melissát, aki néha beugrott a helyére. Egy ponton azonban az énekesnő életét vesztette, ekkor pedig a kiadó állandósította a doppelgangert. Az elméletet az énekesnő arcának és öltözködésének megváltozásával indokolták, de a számok szövegében is temérdek utalást találtak, amely alátámasztotta az Avril-Melissa cserét.
Elszabadult Avril Lavigne klónok az Inside Job 1. évadának 2. epizódjában.
Bár a mélyállamról való spekulációk jelentik számos összeesküvés-elmélet közös halmazát, mint a gyakorlatban is létező jelenséget és politikaelméleti fogalmat mégsem lehet pusztán a konteók világába száműzni. Hogy mennyire nem, arról egy részletes elméleti fejtegetést közölt a Mérce ebben a sorozatában. Ebből kiderül, hogy a mélyállam mint az “állam mély ügyeiről” való tudás elérhetetlensége vagy átláthatatlansága már a 17. században is problémát okozott, de azt is, hogy a fogalom meghatározásáért a mai napig heves küzdelmek folynak. Losonz Alpár egyik definíciós kísérlete szerint a mélyállam “az elszámoltatás lehetőségterén túl elhelyezkedő apparátus”, a “háttérben tevékenykedő bürokraták és titkosszolgák alkalmi szövetsége”, amely nem csupán létezik, de a politikai csatározások tárgyát is jelenti.
Ezen a ponton válik világossá, hogy ami a sorozat előnye (nevetünk a túltelített jelentéseken) egyszerre a hátránya is: a mindent mindennel vegyítő szerkesztés nem engedi elválasztani egymástól a szakállas elméleteket (mint a laposföld) azoktól, amelyeknek még igazi tétje van. A tudomány pedig ez utóbbiakkal kapcsolatban éppen azzal küzd, hogy megtisztítsa a több rétegben rájuk rakódott vulgáris-trivializáló magyarázatoktól.
Címlapkép: Inside Job, Netflix Media Center
