Szerzők: Fülöp Zsófia, Teczár Szilárd
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos „nyugat-európai hozzáállás és nyilatkozatok” elemzésével indította a május 23-i Kormányinfót.
„Minőségileg új helyzetet jelent Manfred Webernek, az Európai Néppárt elnökének, frakcióvezetőjének az a nyilatkozata, ami kötelező sorkatonai szolgálatot akar Európában férfiakra és nőkre egyaránt bevezetni”
- mondta Gulyás. A miniszter szavait a Fidesz két fizetett Facebook-hirdetésben is népszerűsíteni kezdte még ugyanazon a napon (ebben és ebben), a hirdetésekre cikkünk megjelenéséig legalább 275 ezer forintot költöttek.
Gulyás állításának bőven voltak előzményei a kormánypárti sajtóban. A Magyar Nemzet először május 10-én írt arról, hogy „Manfred Weber az egész EU-ban kötelező katonai szolgálatot akar”, és a cikk nyomán már aznap lement egy négyperces riport az M1 Híradójában.
A Magyar Nemzet fizetett Facebook-hirdetéssel is ráerősített a cikkére. A videót, melyben elhangzik, hogy „Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azzal az ötlettel állt elő, hogy egész Európában vezessék be a kötelező katonai szolgálatot”, legalább félmillió forintért reklámozták május 15. és 23. között.
A V4NA május 20-i írása „brüsszeli forrásokra” hivatkozva már azt is tudni vélte, hogy „Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot”.
Az uniós szintű sorkatonaság Webernek tulajdonított tervéről többek között az Origo és a Mandiner is beszámolt.
Gulyás Gergely és a kormánypárti médiumok állítása azonban hamis: Manfred Weber sosem beszélt arról, hogy az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot vezetne be.
Weber abban a nyilatkozatában, amire az állítások hivatkoznak, valóban beszélt a sorkatonai szolgálatról: azonban csak azt mondta, hogy Németországban támogatja annak bevezetését, más európai országokra vagy az egész EU-ra vonatkozóan nem beszélt erről.
Manfred Weber „nyilatkozata”, amire Gulyás Gergely és a kötelező uniós katonai szolgálatról szóló cikkek utalnak, a BR24 által szervezett televíziós vitán hangzott el május 8-án. A műsorban vezető bajor politikusok vitáztak európai, német és bajor politikai kérdésekről, például a biztonságról.
Több magyar nyelvű cikk be is linkeli a vita összefoglalóját a BR24 portálról.
Az összefoglaló Webernek azt a kijelentését emeli ki, mely szerint „szükségünk van európai nukleáris fegyverre”. A cikk elején erről a Franciaország által biztosítandó nukleáris fegyverről, illetve az „európai védelmi struktúrák” erősítéséről van szó.
Ezután tér rá az összefoglaló a kötelező katonai szolgálat kérdésére, és a következőket idézi Webertől: „A hadkötelezettség egy köztes lépés, én az általános sorkatonai szolgálat mellett vagyok.” Azt is hozzáteszi a BR24 Weber nyilatkozata nyomán, hogy a politikus elképzelése szerint a fiatalok választhatnának a katonai és a közösségi (polgári) szolgálat között.
Fotó: John Macdougall/AFP
A BR24 cikke sehol nem állítja, hogy Weber az egész EU-ra kiterjedő sorkatonaságról beszélt. Az a két cikk, amit ehhez a részhez linkelnek (ezt és ezt), a kötelező katonai szolgálatról folyó németországi vitáról szól, konkrétan arról, hogy Weber pártja, a bajor CSU, és testvérpártjuk, a kereszténydemokrata CDU a „kötelező egyéves sorkatonai szolgálatot” támogató nyilatkozatot fogadott el.
A YouTube-on elérhető az adás teljes felvétele. Ezt megtekintve is arra jutottunk, hogy Weber kijelentése nem az uniós szintű sorkatonaságra vonatkozott.
Christian Nitsche, a BR főszerkesztője és a vita moderátora a műsor egy pontján (a videón 40:19-től) arról kérdezte Manfred Webert, hogy „szükségünk van-e európai hadseregre amiatt a bizonytalanság miatt, amit Trump lehetséges újraválasztása jelent”, majd arra is rákérdezett, hogy szükség van-e európai atomfegyverekre.
Weber válaszában arról kezdett beszélni, hogy mivel 70 év után újra háború van Európában, a béke ismét alapvető kérdés a kontinensen. A politikus szerint nekünk, európaiaknak ki kell mondanunk, hogy „ma meztelenül állunk a viharok világában”. Azt is megjegyezte, hogy a „kontinens védelmi képessége nem áll rendelkezésre”, ezért „mindenekelőtt meg kell erősíteni a hadseregünket”.
Weber itt a Bundeswehr szót használta, ami a német szövetségi hadsereget jelenti (ellentétben az Armee vagy Heer szavakkal, amelyek általánosságban utalnak a hadseregre, és egyébként használták is őket a vita más pontjain.)
A szóhasználatból egyértelműen megállapítható, hogy Weber nem az európai, hanem a német hadseregről beszélt.
A vita vezetője itt vágott közbe, és kérdezte meg a politikust (a videón 40:58-nál), hogy szerinte szükség van-e hadkötelezettség bevezetésére. Erre válaszolta Weber, hogy
„támogatom, hogy köztes lépésként a hadkötelezettség (Wehrpflicht) irányában haladjunk, támogatom az általános sorkatonai szolgálatot (Dienstpflicht), és hogy a fiatalok szabadon dönthessenek arról, hogy milyen szolgálatot kívánnak teljesíteni.”
Weber fejtegetését azzal zárta, hogy szerinte újra úgy kell gondolni a védelemre, mint olyasvalamire, amely a társadalom egészének feladata.
Megkerestük Manfred Weber európai parlamenti és néppárti irodáját is. Kérdéseinkre Udo Zolleis, az EPP-frakció stratégiai divíziójának vezetője válaszolt. A következőket írta:
„Manfred Weber soha nem támogatta az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot. Következésképpen soha nem is hozta szóba ezt az elképzelést, sem nyilvánosan, sem belső fórumokon.”
Zolleis azt is rögzítette, hogy Weber nem tervez kísérletet tenni az uniós sorkatonaság bevezetésére a június 9-i EP-választások után, és nem is tartja megfelelő eszköznek az uniós szabályozást a kérdés rendezésére.
A CDU-CSU pártszövetség az AFP beszámolója szerint május 7-én belső szavazást tartott a hadkötelezettség ideiglenes visszaállításáról, ami a szavazás eredményeképp be is kerüt a párt programjába.
A német konzervatívok már korábban kijelentették, hogy támogatják a kötelező katonai szolgálat (közösségi szolgálattal is kiváltható) visszaállítását. A párt ifjúsági szervezete azonban úgy vélte, hogy az adott életkori csoportra vonatkozó általános sorkatonaság bevezetése túl sok időt venne igénybe, ezért köztes megoldásként egy limitált számú kontingensre vonatkozó hadkötelezettség bevezetését javasolta.
Az elképzelés szerint a német hadsereg, a Bundeswehr minden évben megállapítaná a szükségleteit, és ennek megfelelő számú embert hívnának be a seregbe (amíg a sorkatonaság bevezetése nem orvosolja az állomány problémáit).
Manfred Weber a tévévitán minden bizonnyal erre a pártprogramra utalt, amikor azt mondta, hogy köztes lépésként (Zwischenschritt) támogatja a hadkötelezettséget (Wehrpflicht), végső soron pedig a közösségi szolgálattal kiváltható kötelező katonai szolgálat (Dienstpflicht) mellett van.
Németországban egyébként a 2022-es ukrajnai orosz invázió után indult el egy komolyabb vita a 2011-ben eltörölt sorkatonaság esetleges visszahozásáról.
Azok a német politikusok, akik támogatják a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését, azzal érvelnek, hogy ezen keresztül lehetne biztosítani, hogy elegendő katona legyen a Bundeswehrben. Az ötlet támogatói szerint akut fenyegetés esetén nagy létszámú katonára van szükség, hogy a nagyobb csapatokat gyorsan lehessen mozgósítani. Ebben tudna segíteni a kötelező katonai szolgálat, hiszen akkor a hadsereg társadalmi beágyazottsága ismét növekedne.
Egy tavaly márciusi felmérés alapján a megkérdezett németek többsége támogatná a hadkötelezettség újbóli bevezetését. Az Ipsos ezer 18-75 év közötti németet kérdezett meg, akiknek 61 százaléka mondta azt, hogy támogatja az ügyet, közülük 43 százalék férfiakra és nőkre vonatkozóan egyaránt. Az ötletet leginkább a szociáldemokraták (SPD) és a szélsőjobboldali AfD szavazói támogatják (mindkettőnél 71 százalék mondott igent), de a kereszténydemokrata (CDU-CSU) szavazók körében is népszerű (66 százalék).
Forrás: ipsos.com
Olaf Scholz (SPD) kancellár ugyanakkor tavaly novemberben elutasította a kötelező katonai szolgálat ötletét.
(Címlapi kép: John Macdougall/AFP)
