Március 14-én bemutatták a Most vagy soha!-t Rákay Philip kormánypárti influenszer több milliárdos költségvetésű, főként állami támogatásból készült, nagyszabású Petőfi-filmjét. A díszbemutatón Rákay, a film kreatív producere és társforgatókönyvírója büszkén nyilatkozott a sajtónak a filmről, de amikor az RTL riportere a film (akkor ismert) 6,1 milliárd forintos költségvetéséről kérdezte, fontosnak érezte kiemelni: hiába a valóban jelentős állami támogatás, amelynek a felelősségét “minden alkotótárs érezte” a film forgatása során,
„reálértéken nem ez az eddig elkészült legdrágább magyar film, hanem a Kincsem”.
Rákay szerint ugyanis „2015-2016-ban valamit 3 milliárdból leforgatni, vagy 2021-22-23-ban valamit 6 milliárdból leforgatni, az nem ugyanaz, hiszen több mint megduplázódtak a filmes költségek”. Később a Telex kamerái előtt is hasonló érvelést adott elő:
Azóta kiderült, hogy a film valójában 7 milliárd forintos költségvetésből készült, amelyből 6,9 milliárd forint volt állami támogatás. Cikkünkben pedig azt vezetjük le, hogy
Rákay állítása a korábban hangoztatott 6,1 milliárdos, és a frissebb, 6,9 milliárdos összeggel sem állja meg a helyét. A 2015-2016-ban forgatott Kincsem 2,9 milliárd forintos állami támogatása ugyanis ma reálértéken, azaz az inflációval kiigazítva 4,7 milliárd forint állami támogatással érne fel - 2,2 milliárd forinttal alulmarad a Most vagy soha! állami támogatásához képest.
Cikkünkben részletesen összehasonlítjuk:
A cikkben szereplő támogatási adatokat a Nemzeti Filmintézet (korábban MNF – Magyar Nemzeti Filmalap) honlapján elérhető mozifilm-támogatási adatbázisból és a Nemzeti Filmiroda nyilvántartásából gyűjtöttük össze. A költségvetések összehasonlításához az adott film bemutatójának évét vettük alapul. Az adott összeget korrigáltuk az azóta eltelt időben végbement infláció mértékével, hogy “reálértéken” össze tudjuk hasonlítani a filmeket.
Bár Rákay és korábban a sajtó is 6,1 milliárdos költségvetésről beszélt, a HVG a Nemzeti Filmiroda legfrissebb nyilvántartása alapján megírta, hogy a Most vagy soha! valójában 7 milliárd 22 millió forintba került, amelyből 4 milliárd 795 millió forint közvetlen állami, 2 milliárd 106 millió forint pedig adókedvezmények formájában nyújtott, közvetett állami támogatás volt. A Nemzeti Filmintézet honlapján pedig a közvetlen állami támogatásról tudhatunk meg további részleteket.
Eszerint
közvetlen állami támogatást kapott Rákay Philip filmje.
A Kincsem költségvetése ehhez képest az alábbi közvetlen támogatási tételekből áll:
Ehhez a 2,2 milliárd forinthoz jön még a közvetett támogatások összege, amely a Nemzeti Filmiroda nyilvántartása szerint 720 millió forintra rúgott. Így a Kincsem teljes költségvetése valamivel több mint 2,9 milliárd forint volt.
„Reálértéken”, vagyis a teljes inflációval korrigálva, ez az összeg 2024-ben 4,78 milliárd forintnak felel meg, ha a bemutató évét, 2017-et vesszük a számítás alapjának. Ha a Rákay által hivatkozott gyártás évét (2015-2016), akkor ez az összeg ennél valamivel magasabb, 4,79-4,8 milliárd forint.
Tehát a Most vagy soha! 6,9 milliárdos állami támogatása ezt 2,1-2,2 milliárddal haladja meg. 2021-2023 között pedig, amikor a Petőfi-film készült, 3,4-4,6 milliárdnak felelt volna meg reálértéken a Kincsem állami támogatása, tehát legalább 2,3 milliárddal kevesebbnek a Most vagy soha!-filménél.
A Kincsem tehát “reálértéken” számolva is kevesebb állami támogatást kapott, mint a Most vagy soha!
A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet (és jogelődje a Magyar Nemzeti Filmalap) 2013-ban felállított támogatási rendszerében is kiemelkedik a mezőnyből.
Táblázatban gyűjtöttük össze az időszak legnagyobb költségvetésű mozifilmjeit, a nézőszámokat, a közvetett és közvetlen állami támogatást, illetve ennek inflációval korrigált összegét.
Táblázatunkból látszik, hogy a filmet moziban megtekintő nézők számát és a filmre adott állami támogatás mértékét összehasonlítva a Semmelweis és a Kincsem állami támogatása bizonyult a legjobb befektetésnek.
A legbőkezűbben támogatott filmek közül ezekre volt a leginkább kíváncsi a közönség, az egy mozijegyre jutó állami támogatás összege reálértéken ezeknél a filmeknél a legalacsonyabb. A Most vagy soha! esetében ez a szám még korántsem végleges, a filmet ugyanis még most is vetítik a mozikban. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb adatai alapján 2024. április 2-ig 123,021-en látták.
A 2013 után készült legdrágább filmek közül az azonos időszak legnézettebb filmjeinek Top 5-ös listájára egyelőre a Kincsem és a Semmelweis került fel.
Ha ezen a listán is megnézzük az egy mozijegyre jutó állami támogatás összegét, láthatjuk, hogy költség/népszerűség arányban a BUÉK és a Valami Amerika 3. című vígjátékok teljesítettek a legjobban.
Az említett filmeken kívül két további alkotást találtunk, amelyek felkerülhetnének a legdrágább magyar filmek toplistájára. A 2002-ben bemutatott Hídember költségvetése a sajtóinformációk alapján 1,5 és 2,2 milliárd között lehetett, de a pontos összeg és az állami támogatás mértéke nem ismert. Egyes információk szerint a teljes összeg, máshol 1 milliárd forint szerepel.
Kertész Imre Sorstalanság című regényének 2005-ös filmadaptációja 2,5-2,7 milliárdból készült, a költségvetéshez 920 millióval járult hozzá az állam. Ez a film, ahogy a Napszállta is, nemzetközi koprodukcióban készült. Mai áron, inflációval korrigálva a Hídember 2,4-3,6 milliárd körüli költségvetésből készülhetett, míg a Sorstalanságot mai árakon számolva 3,8-4,1 milliárdból lehetne leforgatni.
A hatalmas költségvetés azonban nem jár automatikusan magas nézőszámmal. A Filmforgalmazók Egyesületének összesítése alapján a Kincsemre 456 666-an, a Sorstalanságra 449 724-en, a Hídemberre pedig 294 427-en váltottak jegyet.
A rendszerváltás óta mindmáig legnézettebb magyar játékfilm Kern András A miniszter félrelép című alkotása, erre 662 000-en váltottak jegyet. Ezt követi a Valami Amerika (529 187) és a Szabadság, szerelem (523 280). Ezen kívül még két filmet néztek meg félmilliónál többen a mozikban: a Honfoglalást és a Csinibabát. Ebből az időszakból nem állnak rendelkezésre a filmek költségvetésével kapcsolatos hivatalos adatok.
Az utóbbi évek két talán legnagyobb filmszakmai sikere a Saul fia (2015) Oscar-díja és a Testről és lélekről (2017) Arany Medve-díja. Ennek a két filmnek a támogatása nagyságrendekkel elmarad a rekorderektől. A Saul fia 311 millió forint közvetlen és 90 millió közvetett, a Testről és lélekről 420 millió közvetlen és 137 millió közvetett állami támogatásban részesült. Nemes Jeles László Holokauszt-filmjét 267 ezren, Enyedi Ildikó filmjét 138 ezren látták a mozikban.
Az RTL Klub költségvetést firtató kérdésére a Most vagy soha!kreatív producere azt mondta, azért kellett ez a rengeteg pénz, hogy „minden stimmeljen, minden korhű legyen”. Arról, hogy a korhűség és a történelmi hitelesség mennyire „stimmel”, Hermann Róbert Széchenyi-díjas történész, a korszak szakértője nyilatkozott az index.hu-nak. A történész szerint olyan “blődségeket” is, mint a gyalogsági egyenruhában nyargaló osztrák lovas katonák, vagy amikor igazoltatják Petőfiéket, jóllehet 1848-ban még nem létezett személyi azonosító okmány. De a fegyverek korhűségét sem sikerült maradéktalanul megoldani: a merényletre készülő osztrák titkos ügynök olyan puskát próbál szakszerűtlenül megtölteni, amilyet akkoriban még nem használtak az osztrák hadseregben.
Rákay az RTL-nek azt is elmondta, hogy a Most vagy soha! költségvetésébe belefért, hogy felépítsenek „egy díszletvárost 3 milliárdból, ami a magyar állam tulajdona, és amit a Disney fog kibérleni.” A költségekhez képest elenyészőnek ígérkező jegybevételek mellett ez valamennyit visszahozhat a filmbe fektetett adóforintokból.
A cikk elkészítésében közreműködött: Neuberger Eszter és Szántó Dániel
Címlapi illusztráció: Szulágyi Réka
