Megnéztük, a szabályok szerint kik és hogyan kínálhatnak rovar alapú élelmiszereket a magyar fogyasztóknak.

Magyarországon is komoly érdeklődést váltott ki, hogy az Európai Bizottság január végén újabb cégeknek adott engedélyt arra, hogy egyes rovarfajtákat élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben használjanak fel.

A január végi engedélyezések után több hamis vagy félrevezető poszt kezdett terjedni a magyar internetes nyilvánosságban. Ezek azt állították, hogy az EU-s engedélyek birtokában a gyártó cégek „titokban”, mindenféle jelzés nélkül vagy valamilyen módon „álcázott” megjelöléssel tehetnek rovarokat az élelmiszerekbe.

• Filep Dávid, a Megafon kormánypárti influenszerközponthoz tartozó „A kopasz oszt” Facebook-oldal üzemeltetője január 29-i bejegyzésében azt írta, hogy „a gyártók a jövőben egyáltalán nem kötelesek jelezni a pékárukon vagy a tésztákon, hogy azok rovart tartalmaznak. Elég, ha feltüntetik LATINUL az összetevők között a nevüket”.
• Egy magyar élelmiszermárka február 3-án arról posztolt, hogy a rovarokat elég lesz „E1301” összefoglaló néven jelölni az élelmiszerek csomagolásán.
• A „megkeresések hatására” a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih február 1-jén közleményben tisztázta: nem igaz, hogy a rovarok mindenféle jelölés nélkül vagy „E-számnak álcázva” kerülhetnek az élelmiszerekbe. Azonban még a hivatal közleményéről beszámoló cikkek között is volt, ami a félrevezető „Titkos összetevőként jelenhet meg a tücsök a nógrádi konyhákban” címmel jelent meg.

A témában a magyar kormány is megszólalt. Nagy István agrárminiszter február 1-jén közzétett videobejelentkezésében arról beszélt, hogy a kormány uniós szinten nem támogatta a rovarfehérjék élelmiszerként történő engedélyezését, mert az „hagyományos táplálkozási szokásainkat” veszélyezteti.

A miniszter azt is közölte, hogy rendeletet módosítanak „a vásárlók pontos tájékoztatása érdekében”. A bejelentett, de a Magyar Közlönyben egyelőre meg nem jelent szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson „jól látható helyen” kell majd feltüntetni, és a rovarokat tartalmazó élelmiszereket csak elkülönített polcokon lehet majd árulni a boltokban. (Az Agrárminisztérium cikkünk megjelenésének napján indította el a rendeletmódosítás tervezetének társadalmi egyeztetését.)

Ugyanakkor az uniós engedélyekből sem következik, hogy a rovarokat a vásárlók megfelelő tájékoztatása nélkül lehetne „becsempészni” az élelmiszerekbe.

A továbbiakban bemutatjuk, hogy az Európai Unió pontosan hogyan és mit engedélyezett a rovarok élelmiszerként történő forgalmazásával kapcsolatban - és azt, hogy mindebből mi következik Magyarországon.

Rovarból élelmiszer

Az EU-ban - az élelmiszer-higiéniáról szóló uniós rendelet szerint - valamennyi élelmiszeripari vállalkozásnak kötelezően értesítenie kell az illetékes nemzeti hatóságot, ha élelmiszertermelő üzemet akar nyitni. Az üzemeket a hatóságok bizonyos esetekben csak nyilvántartásba veszik, más esetekben helyszíni szemle után engedélyezik. A Nébih nyilvántartása a Magyarországon engedéllyel rendelkező vagy bejelentett élelmiszer-vállalkozásokról itt böngészhető.

Ezen felül külön engedélyezési eljárás vonatkozik az úgynevezett “új élelmiszerekre”, amelyekről nem igazolható, hogy 1997. május 15. előtt jelentős mértékben fogyasztották őket valamelyik uniós tagállamban.

Ahhoz, hogy ezekből bárki élelmiszert gyárthasson, első körben magát az alapanyagot kell engedélyeztetni, méghozzá központilag, uniós szinten.

2018 előtt vita volt a tagállamok között arról, hogy a rovarok új élelmiszernek számítanak-e (erre később még kitérünk), a 2018-től hatályos, átdolgozott újélelmiszer-rendelet azonban egyértelműen ide sorolja a rovarokat.

Az egyes élelmiszergyártó cégek az Európai Bizottsághoz nyújthatják be az engedélyezés iránti kérelmüket. A Bizottság ezután szakvéleményt kér az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságtól (European Food Safety Authority, EFSA). Az EFSA elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a javasolt új élelmiszer biztonságos-e, és milyen hatást gyakorol az emberi egészségre. (Az engedélyezett rovarokról szóló vizsgálati anyagokat nyilvánosságra is hozza a hatóság, a közönséges lisztbogár vizsgálatának összefoglalója például itt olvasható.)

Ha az EFSA-nak pozitív a véleménye, az új élelmiszerek engedélyezését még meg kell szavaznia a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának is. Ebben a testületben a tagállamok képviselői ülnek, és egyszerű szavazattöbbséggel döntenek. Nagy István agrárminiszter minden bizonnyal arra utalt, hogy a magyar kormány itt nem támogatta a rovarok engedélyezését, azonban a többség megszavazta azt.

A 2018-as rendelet alapján eddig az alábbi hat engedélyt adták ki, összesen négy rovarfajra és négy cégnek.

Az engedélyezett rovarokat öt évig csak a kérelmeket benyújtó cégek, illetve az általuk erre külön felhatalmazottak forgalmazhatják. Az ötéves időszak elteltével mindenki előtt megnyílik a forgalmazás lehetősége, feltéve, hogy megfelel az engedélyekben szereplő gyártási, felhasználási és jelölési követelményeknek.

Jelenleg további két rovarfajra vannak elbírálás alatt lévő kérelmek, a fekete katonalégyre és a háziméhre.

Feltételek mellett

A kiadott engedélyek magyarul is olvashatók, és részletes felhasználási feltételeket írnak elő. Az alombogárlárvák felhasználását például sokfajta élelmiszerben engedélyezték az Ynsect nevű holland gyártónak (egyebek mellett müzliszeletekben, kenyér- és zsemlefélékben, gabonapelyhekben, tésztaételekben és chipsekben), de pontosan meghatározza azt is az EU-s engedély, hogy az egyes élelmiszerekben mekkora maximális mennyiségben fordulhat elő az alombogárlárva, és ezt hogyan kell feltüntetni a csomagoláson.

Az engedély alapján az új élelmiszer kötelező megnevezést kap, amit fel kell tüntetni minden azt tartalmazó termék csomagolásán. A megnevezés ebben az esetben „Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák)”.

A latin mellett tehát a magyar megnevezést is kötelező feltüntetni a hozzávalók között. Ez egyébként nemcsak az engedélyből következik, hanem a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó, minden élelmiszerre érvényes EU-s szabályból is.

E szerint a kötelező tájékoztatást – így az összetevők nevét – „az élelmiszer forgalmazásának helye szerinti tagállam fogyasztói által könnyen érthető nyelven” kell megtenni.

Lapunknak a Nébih is megerősítette, hogy nem igaz, hogy a rovarokat elég lesz a latin nevükön feltüntetni az összetevők között.


Eddig mind a hat „rovaros” engedély előírt továbbá kötelező figyelemfelhívást az esetleges allergiás reakciókra. Az alombogárlárvákat tartalmazó ételek csomagolásán azt kell feltüntetni, hogy „az összetevő allergiás reakciókat válthat ki azon fogyasztóknál, akik ismerten allergiásak a rákfélékre és az azokból készült termékekre, valamint a poratkákra”.

Az a félelem, hogy a rovarokat E-számként csempésznék be az élelmiszerekbe, a Nébih közleménye szerint azért is értelmezhetetlen, mert E-száma csak az adalékanyagoknak van, a most engedélyezett rovarokat azonban nem adalékanyagként, hanem összetevőként lehet felhasználni.

A Nébih E-szám keresője szerint nem is létezik az E1301-es adalékanyag, ami több magyar nyelvű poszt szerint a „rovarliszt” összefoglaló jele lesz majd a csomagolásokon. A hamis információ valószínűleg ebben a nyílt levélben jelent meg először.

Az E-számoknak annyi kapcsolatuk van a rovarokkal, hogy a nőstény bíbortetűből előállított kármin (E120) és az indiai pajzstetű gyantás váladékából készült sellak (E904) jelenleg is számos élelmiszerben megtalálható adalékanyagként, de ennek semmi köze a rovarok mint hozzávalók EU-s engedélyezéséhez.

A magyar helyzet

Magyarországon a kereskedelmi forgalomban egyelőre nem terjedtek el az emberi fogyasztásra szánt rovarok, jóllehet a Mathias Corvinus Collegium néhány hete oktatási céllal diákokkal kóstoltatott rovarokat, 2018-ban pedig rovaripari konferenciát is rendeztek Magyarországon.

Arról nincs információnk, hogy Magyarországon jelenleg bárki foglalkozna rovar alapú élelmiszerek előállításával, a G7 cikke szerint takarmányt is csak néhány cég készít lárvából. A Nébih már említett nyilvántartásában sem található olyan üzem, amely rovarokból gyárthat élelmiszert Magyarországon, az adatbázisban szereplő két legextrémebb faj a csiga és a béka.

Külföldön gyártott rovar alapú élelmiszereket ugyanakkor magyar nyelvű honlapokról is lehet rendelni. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, amikor a kifli.hu tavaly ősszel felvett webshopjának kínálatába néhány tücsökből és sáskából készült terméket (konkrétan a francia Jimini’s és a cseh Sens áruit).

Egy másik webáruházból, a beststuff.hu-ról azonban már korábban is meg lehetett rendelni a Jimini’s ehető rovarjait - még azelőtt, hogy kiadták volna ezekre a rovarfajokra az EU-s engedélyeket.

Hogyan lehetséges ez?

Fentebb említettük, hogy 2018 előtt is létezett EU-s szabályozás az új élelmiszerekre, de a tagállamok között vita volt arról, hogy a rovarok beletartoznak-e ebbe a kategóriába. Ennek az volt az oka, hogy a jogszabály nem említette konkrétan a rovarokat, csak általánosságban utalt „állatokból izolált élelmiszer-összetevőkre”.

Néhány tagállam ezt úgy értelmezte, hogy az egész rovarok és az egész rovarok felhasználásával készült alapanyagok (például őrlemények) nem számítanak új élelmiszernek, mert esetükben nem történik “izoláció”. Ezek a tagállamok saját hatáskörben nyilvántartásba vettek vagy engedélyeztek néhány rovar alapú élelmiszert gyártó vállalkozást, anélkül, hogy az EU magukat a rovarokat új élelmiszerként engedélyezte volna.

Az EU Bírósága utólag, egy 2020-as döntésben kimondta, hogy ez az eljárás jogszerű volt, mert az egész rovarok tényleg nem tartoztak a korábbi (2018 előtti) uniós rendelet hatálya alá.


A 2018 előtt jogszerűen forgalmazott termékeket az új, 2018-as jogszabály alapján már külön engedélyeztetni kell - de addig is forgalomban maradhatnak, amíg le nem zárul az új szabályok szerinti vizsgálatuk.

Így fordulhatott elő, hogy a magyar webshop már a rovarok EU-s engedélyezése előtt is forgalmazhatta a Jimini’s termékeit.

A beststuff.hu üzemeltetője arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy a Nébih 2021 júliusában vizsgálatot is indított náluk “nem engedélyezett új élelmiszer forgalmazása gyanújával”, de azt állapították meg, hogy minden jogszerűen történt.

Kik árulhatnak?

Hogy jelenleg kik árulhatnak jogszerűen rovar alapú élelmiszereket Magyarországon, arról nem létezik konkrét cégneveket tartalmazó lista.

Az eddig ismertetett szabályok alapján azt mondhatjuk, hogy:

• Az a négy cég biztosan, amelyik 2021 júniusa óta EU-s engedélyt kapott rovar alapú élelmiszerek gyártására.
• Azok a cégek is, amelyekkel az engedélyt kapó négy cég valamelyike erre külön szerződést köt. Hogy születtek-e ilyen szerződések, az nem nyilvános, és a Nébih tájékoztatása alapján a szerződés tényét nem is kell bejelenteni a hatóságnak.
• Továbbá azok a cégek, amelyek 2018 január 1. előtt jogszerűen piacra helyezték rovartermékeiket valamelyik EU-s tagállamban (egészen addig, amíg van az adott rovarra vonatkozó, elbírálásra váró kérelem).

A már említett webshopok és márkák mellett egy régebbi magyar próbálkozást is találtunk rovar alapú élelmiszerek árusítására. A HVG 2015-ben írt arról, hogy egy Genovelo Kft. nevű cég egy thaiföldi gyártó rovartermékeinek forgalmazásába kezdett. A Genovelo kínálatában nemcsak a mára EU-s engedéllyel rendelkező rovarok voltak megtalálhatók, hanem például a szágópálma zsizsik lárvája is.

A webshop mellett a Genovelo termékei 2015 májusától a budapesti Másik Boltban is elérhetők voltak egy akkori Facebook-poszt tanúsága szerint. A kommentekből azonban kitűnik, hogy a bolt már 2016 januárjában azt írta egy érdeklődőnek, hogy a termékek „jelenleg nem árulhatók”.

A Genovelo honlapja jelenleg nem működik, a cég beszámolóiból az derül ki, hogy 2015-ben volt 768 ezer forint bevétele, 2016-ban és 2017-ben viszont már csak vesztesége, azóta pedig gyakorlatilag alvó állapotban van.

A Genovelotól és a Másik Bolttól is próbáltuk megtudni, miért hagytak fel a rovartermékek forgalmazásával, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.

Frissítés (2023. február 21. 17:20): Cikkünket kiegészítettük, hogy jelezzük, az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az élelmiszerek jelölésére vonatkozó rendeletmódosítási tervezetet.

(Címlapkép forrása: Giphy.com, @universalafrica)