A GVH összesen közel 30 vizsgálatot indított különböző Update-cégek ellen, a mostanival együtt négy alkalommal szabtak ki bírságot, jellemzően visszatérő jogsértések miatt. De mi a legfrissebb, 40 milliós büntetés háttere?

Diószegi-Horváth Nóra – Teczár Szilárd

Május 6-án közleményben tudatta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy “a Norbi Update termékek forgalmazója, a Norbi Update Lowcarb Zrt. marketing tevékenysége során több szempontból is megtévesztette a fogyasztókat, többek közt a termékek hatásairól, összetételéről, illetve a diéták eredményességéről.” A vállalkozás együttműködött a hatósággal és elismerte a jogsértést, 40 millió forintra mérsékelve ezzel a bírságot.

Kép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Schobert Norbert, a márka arca és a cég vezérigazgatója még aznap a Norbi és az Update oldala Facebook-oldalon írt hosszú posztot az ügyről, amelyben elsősorban a változó szabályozásokat jelölte meg az elmarasztaló döntés okaként (a poszt azóta eltűnt az oldalról, de itt megtekinthető).

Néhány nappal később Norbi interjút adott a Blikknek, amelyben konkretizálta is az állításait. Többek közt úgy fogalmazott:

"Tíz éve és öt éve is indult ilyen vizsgálat a GVH részéről, ám akkor a klinikai vizsgálatok eredményét bemutatva elálltak a büntetéstől. Az Európai Uniós jogszabályok azonban változtak, ezért nem lehet semmiféle olyan terméknek élettani hatást tulajdonítani, ami nem gyógyszer, nem csak nekem, másnak sem. Ez a gyógyszerlobbinak köszönhető véleményem szerint és ezt annak ellenére is így gondolom, hogy nem vagyok gyógyszerellenes, hiszen szükség van rá. A GVH tehát jogszerűen járt el, hiszen az uniós szabályozás megváltozott.”

Schobert állítása szerint tehát korábban is indult ellene “ilyen vizsgálat”, két alkalommal is, ám mindkét esetben elálltak a büntetéstől, és a jelenlegi bírság is csak annak köszönhető, hogy időközben megváltozott az uniós szabályozás.

Ezeknek az állításoknak jártunk utána.

Hány vizsgálat volt korábban?

A GVH a Lakmusz érdeklődésére közölte, hogy a Norbi Update termékcsoporttal több eljárásban is foglalkozott:

• 20 alkalommal panaszeljárásban,
• 3 alkalommal bejelentéses eljárásban,
• 4 alkalommal (a most lezártat is beleértve) pedig versenyfelügyeleti eljárásban.

A Versenyhivatal jelezte, hogy azokról a bejelentéses- és panaszeljárásokról, amelyek végül nem indokolták versenyfelügyeleiti eljárás megindítását, nem adhatnak tartalmi tájékoztatást.

A mostani eseten kívül azonban van három versenyfelügyeleti eljárás, amelyekben elmarasztaló döntés született a cégcsoport különböző, és gyakran menet közben is nevet változtató tagjai ellen:

• 2008-ban összesen 3 millió forintra büntették Norbi.hu Kft.-t és a Norbi Update Worldwide Zrt.-t. Az előbbi cég az Update ételízesítőkkel és leveskockákkal kapcsolatban, az utóbbi pedig az általa kiadott "Norbi Update - Minden amit a fogyásról tudok" című könyvben az életmódrendszerrel összefüggésben tévesztette meg a fogyasztókat.
• 2010-ben szintén 3 millió forintos bírságot kapott az Update Zrt., mert az Update péksütemények hirdetéseiben közöltek megtévesztő állításokat, többek közt azt, hogy a termékeknek testsúlycsökkentő hatásuk van.
• 2014-ben pedig 15 millió forintra büntették a Norbi Update International Kft.-t, mert a cég valótlan állításokat tett a Norbi Update termékekről, például azok összetételéről és állítólagos betegségmegelőző és betegségkezelő hatásukról.

A GVH honlapján találhatók a fentieknél régebbi eljárások is, amelyek a Schobert Norberthez kötődő termékeket forgalmazó cégekkel szemben indultak (nem könnyű lekövetni a cégek hátterét sem, ugyanis számos alkalommal változtattak nevet, illetve számolták fel őket, hogy aztán új formában, de többnyire Schobert Norbert neve alatt fussanak tovább).

• 2005-ben például a GVH a Szole-Meat Húsipari Kft.-vel szemben folytatott eljárást. A Szole-Meat Kft. és a Schobert érdekeltségi körébe tartozó Norbi Wellness és Média Kft. 2004 decemberében dobta piacra a "Norbi" termékcsaládot, melyek csomagolását "Update" logókkal látták el. A Norbi termékeken az "1" jelölés és "nem hizlal!", illetve a "magas hústartalmú" állításokat tüntették fel. A Versenytanács - figyelembe véve az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) véleményét - azonban megállapította többek közt, hogy nem felelt meg a valóságnak az az állítás, hogy a termék “nem hizlal!”, és az sem, hogy “magas hústartalmú”. (A Szole-Meat Kft. az eljárás során önként módosította a termékek csomagolását, így a GVH büntetés kiszabása nélkül szüntette meg az eljárást.)
• 2006-ban azonban összesen 17 millió forintra bírságolta a GVH a Bio Time Kft.-t és a Norb.hu Kft.t, mivel megtévesztően reklámozták a NorbiFit nevű étrend-kiegészítő terméket. 2005 végétől a terméket intenzív reklámkampánnyal népszerűsítették, többek közt a “Lefogyasztom az országot!”, “Megtaláltam a fogyás titkát!” vagy éppen “Most tényleg lefogyhatsz!”- szlogenekkel. A reklámok azt is hangsúlyozták, hogy a NorbiFit “egyedülálló a maga műfajában”, egyik fő alkotórésze a brazil korall, “amelynek hatására nem lépnek fel különböző hiánytünetek és a sav-bázis egyensúly is fenntartható”. A versenyhatóság azonban megállapította, hogy a cégek nem rendelkeztek igazolással arról, hogy a NorbiFit szedése valóban testsúlycsökkentő hatású lenne, és megtévesztették a fogyasztókat, ugyanis a reklámokban megfogalmazott állításokat nem tudták hitelt érdemlő bizonyítékokkal alátámasztani. A versenyhatóság figyelembe vette az OÉTI véleményét, amely szerint a NorbiFit nincs különösebb hatással az anyagcserére, és a termék nem tekinthető egyedülállónak, mivel összetevői más étrendkiegészítőkben is megtalálhatók.

Mindezek alapján a GVH az elmúlt mintegy másfél évtizedben több eljárást folytatott az érintett termékcsoport kapcsán, amelyekben több esetben került sor bírság kiszabására, jellemzően visszatérő jogsértések miatt.

Ha nem csak az Update-termékeket, hanem a NorbiFit étrendkiegészítőt is számba vesszük, akkor nem is négy, hahem a mostanival együtt már öt esetben bírságolta a GVH Schobert Norbert cégeit.

Miről szólt a mostani ügy?

A 40 milliós bírsággal záruló legfrissebb ügyben a GVH 2020 júniusától kezdődően bő egy éven át vizsgálta a Norbi Update Facebook-oldalán közzétett promóciós videókat, amelyekben jellemzően maga Schobert Norbert reklámozta termékeit és az “Update-módszert”. 280 videóbejegyzést tekintettek át (ezek közül 133-at részletesen elemeztek), és a Norbi Update termékek reklámozásával kapcsolatos hat különböző típusú jogsértés miatt szabták ki az eddigi legmagasabb bírságot Schobert Norbert cégére.

A vizsgálat – mint minden versenyfelügyeleti eljárás – hivatalból indult, azonban valóban egy bejelentés alapján. “Amennyiben a hatóság nem találta volna megalapozottnak a bejelentést, úgy valószínűleg versenyfelügyeleti eljárást sem indított volna” - írta a GVH.

A Versenyhivatal kifogásolta,

• hogy az Update életmódot, és ezen keresztül az Update termékeket betegség megelőzésére, kezelésére, gyógyítására utaló állításokkal népszerűsítették;
• hogy a termékeket egyéb, egészségre ható tulajdonságokkal népszerűsítették, megsértve az ágazati rendelkezéseket;
• hogy megtévesztő állításokat tettek közzé a termékek összetételével kapcsolatban;
• hogy nem megalapozott piacelsőségi állításokat tettek az Update-termékek reklámozása során;
• hogy elhallgatták azt a tényt, hogy „a Norbi Update márkához köthető diéták alkalmazhatóságát az egyéni egészségügyi körülmények befolyásolhatják”;
• és hogy jogszerűtlenül forgalmazták a Norbi Update Keto Mézédes – Mézhelyettesítő szirup nevű terméket, illetve ennek összetételéről is megtévesztő állításokat tettek.

Visszatérő problémák

A Versenyhivatal a Lakmusznak küldött válaszában jelezte, hogy a korábbi versenyfelügyeleti eljárásokból látható, hogy “a GVH a Norbi Update termékek kapcsán lényegében a mostanival megegyező magatartásokért rótt ki bírságot már 10 évvel ezelőtt is. A most lezárult eljárásban éppen ezért súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a cég vezető tisztségviselője (és a jogsértő kereskedelmi gyakorlat tényleges megvalósítója) korábban olyan vállalkozásban töltött be hasonló pozíciót, amelyet hatóság ugyanolyan (szintén Update termékeket érintő) magatartás miatt elmarasztalt.”

Az EU-s szabályozás lenne a hibás?

Schobert azt is állította, hogy a GVH az uniós szabályok változása miatt indított eljárást. A Versenyhivatal a Lakmusznak küldött válaszában azonban jelezte, hogy a mostani eljárásban megállapított és a vállalkozás által is elismert, megtévesztő magatartások egy része (így a megalapozatlan piacelsőségi állítások, illetve a termék egyes lényeges jellemzőinek jogsértő elhallgatása)

egyáltalán nem volt összefüggésben az élelmiszerekre vonatkozó uniós ágazati szabályozással.

A GVH döntése és annak teljes indoklása - az üzleti titoknak minősülő információk kitakarásával - ebben a dokumentumban olvasható. Az indoklásból kiderül, hogy az élelmiszerek reklámozásával kapcsolatos EU-s jogszabályokra az első három, illetve a hatodik pontnál hivatkozott a GVH.

Nem igaz azonban Norbi azon állítása sem, hogy ezek az uniós jogszabályok az elmúlt öt-tíz évben változtak meg, és ezért most olyasmiért büntették meg, ami korábban még jogszerűnek számított.

Azt, hogy az élelmiszerek reklámozása „emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat” tulajdonítson a termékeknek, vagy ilyen tulajdonságokra utaljon, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 2011-es uniós rendelet tiltja meg. Ez egyáltalán nem új: a rendeletet 2014 decemberétől kell alkalmazni, de már egy korábbi uniós szabályozás (egy 2000-ben elfogadott irányelv) is ugyanígy előírta, hogy az élelmiszerek reklámozása nem utalhat gyógyhatásra.

Ezt a szabályt sértette meg a GVH szerint a Norbi Update, amikor az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség és egyes rákbetegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására utalt az Update életmód és az Update termékek népszerűsítésekor. Például azzal az állítással, hogy „a keto életmód, az alacsony szénhidrátbevitel nagyon sok rákbetegségnél is segíti a tumorok visszafejlődését, segíti a gyógyulást.”

Ráadásul korábban (2015-ig) nemcsak EU-s szabályozás, hanem a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti törvény is kimondta, hogy az élelmiszerek jelölése és reklámozása nem utalhat betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására. (2014-ben a GVH többek között erre a magyar jogszabályra hivatkozva büntette 15 millió forintra a cégcsoport egyik vállalatát).

Nem igaz Norbi azon állítása sem, hogy élelmiszereknek egyáltalán nem lehet élettani hatást tulajdonítani.

A nem kifejezetten gyógyhatásra utaló, de élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos állításokra egy szintén nem kifejezetten újkeletű szabályozás vonatkozik: egy 2006-os uniós rendelet. A szabályozás lényege, hogy ilyen állításokat akkor lehet tenni, ha azok előzőleg felkerültek az Európai Bizottság által vezetett, engedélyezett egészségügyi állítások jegyzékbe. Az élelmiszeripari vállalkozók maguk is kezdeményezhetik, hogy a termékeikre érvényes egészségügyi állítások felkerüljenek a listára. (A rendeletet 2007 július 1. óta kell alkalmazni, az engedélyezett egészségügyi állítások jegyzéke pedig 2012. december 14. óta érvényes.)

A jegyzékben például olyan állítások szerepelnek, mint hogy „a kalcium hozzájárul a normál izomműködéshez”, vagy hogy „a K-vitamin részt vesz a normál csontozat fenntartásában.” Ez a jegyzék szabályozza azt is, milyen csökkentett energiatartalmú élelmiszerekről lehet azt mondani, hogy hozzájárulnak a fogyáshoz vagy a testtömeg megtartásához.

A GVH az Update termékeket népszerűsítő videókban számos olyan egészségre vonatkozó állítást talált, amely nem szerepel a Bizottság jegyzékében, és Norbi cége azt sem tudta bizonyítani, hogy egyáltalán elindította az állítások engedélyeztetési eljárását. Az Update epres rétesről például az az állítás hangzott el, hogy „nem veri fel a vércukorszintet, és nem termelünk [tőle] extra inzulint”, de Norbi számos termékéről állította azt is, hogy lefogyunk tőle.

A termékek tápanyag-összetételére vonatkozó megengedett marketing-állításokról szintén a 2006-os uniós rendelet tartalmaz előírásokat.

A rendelet melléklete meghatározza például, hogy

• cukormentesnek akkor nevezhető egy élelmiszer, ha legfeljebb 0,5 gramm cukrot tartalmaz 100 grammonként,
• rostban gazdagnak pedig akkor, ha rosttartalma legalább 6 gramm 100 grammonként.

A GVH szerint Norbi ezeket a szabályokat is több alkalommal megszegte, amikor cukormentesnek nevezett a határérték feletti cukortartalmú termékeket, vagy magas rosttartalmúnak nevezett egy 100 grammonként csak 4,8 gramm rostot tartalmazó kenyeret.

A „cukormentes” állításoknál többször azzal védekezett, hogy csak „nyelvbotlásként” szerepeltek az Update-videókban, és valójában arra gondolt, hogy a termékek hozzáadott cukrot nem tartalmaznak.

A cukormentes kitétellel gondja volt a GVH-nak például a Norbi Update Keto Mézédes esetében - a termék címkéje szerint 100 grammonként 2 gramm, a NÉBIH laborvizsgálata szerint 7,9 gramm cukrot tartalmazott, szemben a cukormentes termékeknél irányadó maximum 0,5 grammal.

Fogyasztóvédelmi törvényt is sértett

A termékösszetétellel kapcsolatos állítások a GVH szerint nem csak az EU-s rendeletet sértették meg. Norbi több alkalommal egyszerűen téves számot mondott be a termékek szénhidráttartalmáról, vagy megalapozatlanul hasonlította őket össze más hasonló termékekkel. A legkirívóbb esetben az Update Light Citrom Sorbet terméket „90 százalékkal csökkentett szénhidráttartalmúnak” nevezte, holott a GVH szerint „a hasonló termékek szénhidráttartalma átlagosan alacsonyabb, mint az Update terméké, nem pedig fordítva.”

Az Update termékek reklámozása azzal is megsértette a magyar fogyasztóvédelmi törvényt, hogy elhallgatta, “a márkához köthető diéták alkalmazhatóságát az egyéni egészségügyi körülmények befolyásolhatják”.

A GVH határozata szerint tudományos források arra mutatnak rá, hogy az alacsony szénhidráttartalmú (low-carb) vagy keto étrendek nem minden egészségügyi állapotban vagy élethelyzetben alkalmazhatók biztonsággal. “Így például kerülendőek várandósság, szoptatás idején, vesebetegek, evészavarok fennállása esetén és SGLT-2-gátlókkal történő gyógyszeres kezelés során” - írja a Versenyhivatal egy minisztériumi szakmai irányelvre hivatkozva.

Hozzáteszik, “az általánosan elfogadott, cukorbetegek számára kiadott étrendi ajánlások szerint az elfogyasztott tápanyagok 45-55 százalékát szénhidrátoknak kell kitenni, szemben a ketogén étrendben ajánlott 5-10 százalékkal”.

Ennyi volt

Schobert Norbert a büntetésről szóló közlemény nyilvánosságra kerülése utáni interjúban bejelentette azt is, hogy visszavonul. A TV2 Tények című műsorban már úgy nyilatkozott:

"Lehet hogy sok voltam 30 évig ennek az országnak, úgyhogy egy kicsit akkor most visszavonulok. Lesz egy kis Norbi-hiány. Ezt elérték, akkor hajrá."

Írásban kerestük Schobert Norbertet is, hogy megtudjuk, pontosan mely vizsgálatokra gondolt, amelyekben 5 és 10 évvel ezelőtt a GVH megszüntette az eljárást, illetve hogy valóban kizárólag az uniós szabályozás változásának tulajdonítja-e a jelenlegi büntetés kiszabását, ám megkeresésünkre nem válaszolt - amennyiben megteszi, a cikket frissítjük.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán