Senki, még az OMSZ sem tudja biztosra mondani, hogy 9 órával később lesz-e zivatar

Ugyan a tűzijáték elhalasztásáról az operatív törzs döntött, a felelősséget az OMSZ-re hárították. A szakirodalom és az általunk megkérdezett szakértő szerint azonban a meteorológusok korrektül jártak el, a rendelkezésükre álló adatok alapján a legvalószínűbb forgatókönyvet vázolták fel.

Augusztus 20-án elmaradt a légiparádé és a tűzijáték is, miután a nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs aznap a beérkező információk alapján a lefújás mellett döntött.

Vasárnap a kormányközeli sajtóban sorra jelentek meg a cikkek, amelyek a tűzijáték elmaradásáért az OMSZ-t hibáztatták: az Origo például azt írta: “Súlyosan tévedett az OMSZ augusztus 20-ával kapcsolatban, hibás volt a meteorológiai szolgálat előrejelzése“, a Mandiner szerint “simán meg lehetett volna tartani” a tűzijátékot, a közmédia pedig erről már úgy számolt be, hogy a “hibás előrejelzések megtévesztették a programok biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzset is”. Hétfőn Palkovics László miniszter felmentette az OMSZ két vezetőjét, a keddi Kormányinfón pedig Gulyás Gergely is arról beszélt, hogy az augusztus 20-i előrejelzés “teljes kudarc” volt.

A Lakmusznál a tényellenőrzések során jövőre vonatkozó jóslatokkal és véleményekkel nem foglalkozunk. Azonban fontosnak tartjuk tisztázni, hogy nagy közérdeklődésre számot tartó témákban az egyes állítások pontosan mire vonatkoznak, milyen kontextusban hangzanak el.

A cikkünkben azt mutatjuk be, hogy hogyan lehet a tudományos, ebben az esetben  a meteorlógiai közléseket értelmezni:

mit tud mondani, mennyire lehet pontos egy időjárás-előrejelzés, és milyen korlátai vannak?

Nincs olyan, hogy 100%

Augusztus 21-én az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Facebook-posztjában azt írta:

“A tegnap esti események a tegnap délelőttig rendelkezésre álló modelleredmények, illetve az ezekből alkotott forgatókönyvek nem valósultak meg. Az akkori eredmények közül a legkevésbé valószínű történt meg. Ez a bizonytalansági faktor sajnos benne van a szakmánkban, ezt igyekeztünk kommunikálni is.”

A meteorológiai előrejelzésekrőll megkérdeztük Soósné Dr. Dezső Zsuzsannát, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének egyetemi adjunktusát, aki úgy fogalmazott:

"A meteorológusok a légköri változásokat bonyolult matematikai-fizikai egyenletek segítségével jelzik előre, ezek a modellek viszont mindig egyszerűbbek, mint a valóság. Emellett a légkör egy kaotikus rendszer, ami azt jelenti, hogy egymáshoz nagyon hasonló kiindulási helyzetekből nagyon eltérő légköri folyamatok alakulhatnak ki."

Minél hosszabb távú előrejelzés készül, annál nagyobb a bizonytalanság mértéke, amelyet számos egyéb tényező is befolyásol. Azt pedig, hogy térben hol alakulhat ki nagy valószínűséggel zápor, szintén rengeteg minden befolyásolhatja.

Miközben a meteorológusok sokszor olyan adatokkal dolgoznak, amelyek akár a fél földgolyót átfogják, a zivatar például viszonylag kicsi, és rövid az élettartama. Az ilyen kis méretű jelenségek nehezen modellezhetőek, néha csak 1-2 órával korábban, vagy még rövidebb időn belül lehet megmondani, hogy egy adott területen lesz-e valóban zápor, vagy sem.

Erről egyébként a bárki által elolvasható Meteorológiai alapismeretek című kötet is úgy fogalmaz:

“Szinte lehetetlen annak meghatározása, hogy például egy meleg, fülledt nyári napon hol és mikor keletkezik zivatar. Lényegében csak arra szorítkozhat ilyenkor a meteorológus, hogy közli a zivatar kialakulására való hajlam esélyét.”

Az augusztus 20-i időjárással kapcsolatban pedig több tényező is bizonytalanná tette a helyzetet. Így például már napokkal korábban lehetett látni, hogy Nyugat-Európa irányából hidegfront érkezett hazánk fölé, amely “hullámot vetett”, azaz lelassult a mozgása, ezért nehéz volt megmondani, hogy hol és milyen mértékű csapadék esik majd (ezt egyébként az OMSZ is jelezte, például ebben a posztban, és előzetesen itt is).

“Annyit biztosan el lehet mondani, hogy kedvezőek voltak a feltételek zivatar kialakulására. Az OMSZ-nek délben kellett megmondania, hogy mi lesz este 9-kor: ez nagyon korai volt, este 6-kor valószínűleg pontosabban meg tudták volna mondani, hogy lesz-e zivatar a térségben. De az volt a legvalószínűbb forgatókönyv, amit felvázoltak, így szakmailag teljesen korrekt módon jártak el” – mondta a Lakmusznak Dezső Zsuzsanna. Az adjunktus hozzátette azt is:

“Jelen ismereteink és eszköztárunk mellett ezek a legpontosabb előrejelzések, amikre képesek vagyunk. És bár lehet, hogy a technológia fejlődésével térben pontosabban meg tudjuk majd mondani, hogy hol milyen időjárás várható, de a légkör működéséből fakadóan soha nem tudunk majd 100 százalékos bizonyossággal előrejelezni, és a hosszútávú előrejelzésekben mindig is lesz valamilyen fokú bizonytalanság.”

A döntés hátteréről nem tudunk semmit

A Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár által vezetett operatív törzs augusztus 20-án, a tűzijáték lefújásáról tájékoztató közleményében úgy fogalmazott:

“Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb, átfogó előrejelzése, valamint a tűzijáték-, és rendezvényszervezők helyzetértékelése alapján megállapította, hogy a 21 órára tervezett tűzijáték biztonságos megrendezéséhez szükséges feltételek nagy valószínűséggel nem teljesülnek, így annak elhalasztásáról döntött.”

Az ügyben kerestük Kovács Zoltán államtitkárságát, illetve a Miniszterelnöki Kabinetirodát is.

Zászlófelvonás 2022. augusztus 20-án (Fotó: Kovács Zoltán/Facebook)


Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy az operatív törzs milyen tájékoztatást kapott az OMSZ-től, illetve hogy a közleményben említett a tűzijáték-, és rendezvényszervezők milyen helyzetértékelést adtak a várható helyzetre vonatkozóan. Emellett kíváncsiak voltunk arra is, hogy az operatív törzs milyen eljárásrend alapján mondta ki végül, hogy a tűzijátékot elhalasztják. Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy kik voltak az operatív törzs tagjai, mely szakmai szervezetek vettek részt annak munkájában.

Arra a kérdésünkre, hogy megegyezik-e az operatív törzs álláspontja a médiában megjelent értékeléssel, miszerint az OMSZ "súlyosan tévedett" augusztus 20-ával kapcsolatban, és "simán meg lehetett volna tartani" a tűzijátékot, szintén nem érkezett válasz. Ám augusztus 22-én, hétfő délután Palkovics László technológiai és ipari miniszter azonnali hatállyal menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, Radics Kornéliát és a szervezet szakmai elnökhelyettesét, Horváth Gyulát.

Az OMSZ vezetői kedd reggel állásfoglalást adtak ki, amelyben többek közt azt írták, hogy “az Operatív Törzzsel folytatott kapcsolattartási folyamat során olyan elvárások és nyomásgyakorlás merült fel augusztus 19-től kezdve a tűzijáték lefújásának pillanatáig, ami nagy mértékben rátelepedett előrejelzéseink kiadására, kommunikációjára és teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a meteorológiai előrejelzésekben rejlő, tudományosan is elfogadott bizonytalanságot.”

Emellett hangsúlyozták azt is:

“A tűzijáték időpontjára és helyszínére vonatkozó prognózisokat is legjobb szakmai tudásunk alapján készítettük: az események időpontjához közeledve a rendelkezésünkre álló információk és adatok alapján támogattuk a legjobb döntés meghozatalát.”

Az OMSZ vezetői elengedhetetlenül szükségesnek tartják továbbá az operatív törzs augusztus 20-hoz köthető tevékenységének, döntéshozatalainak, kapcsolattartási módszereinek átvilágítását, független vizsgálóbizottság által (és az eredmények nyilvánossá tételét), ahogy az augusztus 20-ra vonatkozó meteorológiai prognózisok szakmai kiértékelését is, szintén független vizsgálóbizottság által.

Címlapkép forrása: Kovács Zolán/Facebook

Diószegi-Horváth Nóra
A Vasárnapi Híreknél kezdett újságot írni 2010-ben. 2015-ben csatlakozott a Mércéhez, ahol 2017-től főszerkesztő-helyettesként, 2020-től pedig főszerkesztőként dolgozott. Éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését, 2016 környékén pedig a Tanítanék mozgalom aktivistája volt.