Állatvédő szervezetek feljelentése alapján nyomoz a rendőrség a nyíregyházi Disznótoros Fesztiválon történtek miatt. A rendezvény szervezője szerint minden rendben zajlott, és csak álhíreket terjesztenek a fesztiválról.

„Minden olyan álhírt, ami a több mint két évtizedes múlttal rendelkező böllérversenyünk kapcsán felmerül, s rossz hírünket kelti, határozottan elutasítunk” – írta március 24-i Facebook-bejegyzésében Támba Miklós, a XXI. Nemzetközi Böllérverseny és V. Nyírségi Disznótoros Fesztivál főszervezője.

Március 22-én nyolc állatvédő szervezet tett közzé egy videót, amelyen állításuk szerint az látható, ahogy a március 4-én, Nyíregyházán megrendezett böllérverseny résztvevői élve megperzselnek egy disznót. A szervezetek közölték: közös feljelentést tesznek.

A Lakmuszt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta, hogy a Nyíregyházi Rendőrkapitányság állatkínzás bűntett elkövetése miatt folytat büntetőeljárást az ügyben. A nyomozás érdekeire tekintettel ennél többet nem árultak el.

Támba Miklós, a rendezvényt szervező Napkorona Hagyományőrző Lovas és Lövész Egyesület képviselője Facebook-posztjában azt hozta fel az állatvédők állításaival szemben, hogy „a rendezvény kezdetétől a helyszínen hivatalból tartózkodó Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály ellenőre semmilyen kifogással nem élt – kiemelt figyelmet fordított a kábítás, s kivéreztetés folyamatára-, mindent a jogszabályokban leírtaknak megfelelőnek talált”.

Ezt az állítást nem tudtuk ellenőrizni, mert a Kormányhivatal több mint egy hét alatt sem reagált megkeresésünkre. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztályon kérdésünkre azt mondták, hogy a választ a főispáni kabinetnek kell jóváhagynia, de úgy tűnik, ez cikkünk megjelenéséig nem történt meg.

A továbbiakban ezért azt vizsgáljuk, hogy mi állapítható meg az állatvédő szervezetek videójából, milyen szabályokat kell betartaniuk a nyilvános disznóvágások résztvevőinek, és milyen következményei lehetnek a szabálytalanul végrehajtott disznóölésnek.

Mivel a Lakmusznál fontosnak tartjuk, hogy következtetéseink mindig ellenőrizhetők legyenek, a videó egyes részleteire időkódokkal hivatkozunk. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a videó megtekintése felkavaró lehet.

Videó és szabályok

Az állatvédő szervezetek által közzétett 5 perc 42 másodperces felvétel elején az látható, hogy három férfi egy véres torkú sertést vonszol a földön. Az állatot ezután (a videón 00:22-nél) valaki fejbe lövi egy kábításra alkalmas taglózó pisztollyal. Később felemelik egy vasszerkezetre (00:52-nél) és perzselni kezdik (02:26-nál).

A disznó a folyamat közben meglehetősen egyértelmű életjeleket mutat.

Hogy mi történt a felvétel indulását megelőzően, arról az állatvédő szervezetek közleménye azt írja, hogy a disznót „fülénél és farkánál fogva” lerángatták egy autóról, és még azután is megpróbált lábra állni, hogy elvágták a torkát.

Önmagában az a tény, hogy az állaton nyilvánvalóan a vágás után próbáltak kábító pisztolyt alkalmazni, jelzi, hogy valami nem megfelelően zajlott a vágás során.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény kimondja, hogy „az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni”.

Ez a szabály a vágóállatokra is vonatkozik, és a törvény kifejezetten előírja, hogy az állat életének kioltása – meghatározott kivételekkel - kizárólag kábítás után történhet. A kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik.

A taglózó pisztoly – vagy szakkifejezéssel rögzített závárzatú eszköz – használata a vágás előtti kábítás egy bevett módszere. Egy Nébih-útmutató szerint a vágóállatok kábításának célja „a fájdalom és stressz kiküszöbölése. Olyan módszert kell alkalmazni, amely olcsón és közvetlenül (egy másodpercen belül) a tudat és a fájdalomérzés elvesztéséhez, vagyis narkózishoz vezet”.

A taglózó pisztolyt egy uniós rendelet az azonnali halált nem okozó eszközök között sorolja fel, és lefekteti, hogy alkalmazását „a lehető leggyorsabban olyan, halált okozó eljárásnak kell követnie, mint például az elvéreztetés, a gerincvelő megsértésével történő leölés, az elektromos áramütés vagy az oxigénhiánynak való tartós kitétel”.

A rögzített závárzatú pisztoly a rendelet szerint „az agy súlyos és visszafordíthatatlan károsodását” okozza, de, ahogy a témában kiadott EU-s tájékoztató fogalmaz, „lehet, hogy nem öli le visszafordíthatatlanul a sertést”, ezért a leölést minden esetben meg kell erősíteni, 15 másodpercen belül.

Ehhez képest a videón az látszik, hogy a kábítópisztoly alkalmazása után a disznó gyors leölése helyett perzselni kezdik az állatot. Maga a vágás persze nincs rajta a felvételen, és feltételezhetjük, hogy a vágás előtt egyszer már elkábították a sertést. Úgy tűnik, a vágás nem vezetett az állat azonnali halálához, ezt észlelve viszont csak a kábítást próbálták megismételni rajta, a leölést – legalábbis a videón látható időszakban - meg sem kísérelték befejezni.

Fake news-e?

Támba Miklós bejegyzésében a Kormányhivatal ellenőrének jelenlétére hivatkozott, illetve arra, hogy a résztvevők betartották a jogszabályokban és a versenykiírásban foglaltakat. Azt nem részletezte, hogy az állatvédők közleményét és az arról született sajtóbeszámolókat miért tartja álhírnek, és megkeresésünkre sem válaszolt. (A főszervezőt a böllérverseny nyilvános versenykiírásában szereplő e-mail címen és Facebookon is kerestük.)

Azt az állítást, hogy a böllérversenyen élve perzseltek meg egy disznót, logikusan két módon lehetne álhírnek minősíteni.

• Ha a felvételen azt látnánk, hogy az állat már nem él.
• Vagy ha a felvételről kiderülne, hogy valójában nem a nyíregyházi böllérversenyen készült.

Azonban a videón szereplő emberek reakciói és a malac mozgásai, kiadott hangjai is arra utalnak, hogy az állat közvetlenül a perzselés előtt és még alatta is életben volt.

Ha halott lett volna, nem lett volna értelme értelme kábító pisztollyal meglőni, márpedig 00:22-nél ezt látjuk a felvételen.

Bár a hangsáv nem túl jó minőségű, többször egyértelműen behallatszik, hogy a környéken állók és/vagy a perzselésben résztvevők élőnek érzékelik a disznót:

• „Ez még él bazmeg, még röfög.” (00:05-nél)
• „Még röfög.” (00:14)
• „Még mindig röfög, szegény.” (02:34)
• „Bazmeg, nem bír megdögleni.” (05:33)

Vannak ugyanakkor ennek ellentmondó hangok is, 00:06-nál például arra a megállapításra, hogy még röfög, valaki azt válaszolja, „nem biztos az”. 03:25-nél pedig a disznó mozgását valaki „csak ilyen idegrángásnak” titulálja.

Többször maga a röfögés is jól kivehető a felvételen, például 02:30 körül, közvetlenül a perzselés megindítása előtt, vagy 03:05-nél.

Perzselés közben a disznó hátát folyamatosan kaparják egy lapáttal és egy késsel, így nehéz elkülöníteni, hogy mely mozgások erednek ezekből a behatásokból, de például 03:09-nél a disznó szája magától mozdul meg, és azt is látni lehet, ahogy kilélegzik. 03:25 után az állat többször is jól kivehetően pislog. A perzselés megkezdése előtt, 01:25 és 01:40 között még egyértelműbbek a lélegzés jelei.

A fentebb idézett EU-s tájékoztató szerint a sertések kábítása/leölése után a halál megerősítéséhez egyebek mellett azt kell ellenőrizni, hogy az állat nem mozog-e spontán, nem ad-e ki hangot, illetve nem pislog-e.

Azt, hogy a felvétel valóban a március 4-i, nyíregyházi böllérversenyen készült-e, a videó alapján teljes bizonyossággal nem lehet megállapítani.

Ugyanakkor több olyan momentum is van a felvételen, ami egybevág azzal, amit a rendezvényről tudunk, és semmit sem találtunk, ami arra utalna, hogy a videó máshol készült volna.

• A környezet (kerítés mögött álló, bámészkodó emberek) alapján kétségkívül nem egy házi disznóvágást, hanem valamilyen rendezvényt látunk.
• A sertés egész testét szőr borítja. Ez a mangalica sertésfajta jellemzője, és a versenykiírás alapján a nyíregyházi fesztiválon ilyen állatokat dolgoztak fel.
• A felvételen a nézők egy derék- és vállmagasság között végződő, fehérre festett, négyzetrácsos kerítés mögött állnak. A böllérverseny Facebook-oldalára kitett videón az látszik, hogy a vágás helyszíne körül ilyen kerítést húztak fel.
• Az állatvédő szervezetek közleménye szerint a videón látható disznó „feleslegben” maradt, miután már minden csapat “elvonszolt egy holttestet”. A felvételen 01:28-nál valaki azt mondja, hogy „kihoztak nem is tudom hány disznót, azt már megint itten maradt”, 01:41-nél pedig azt, hogy „nem tudom, hogy lett egy disznóval több amúgy”.
• 01:31-nél ugyanennek a férfinak a hangján az “azt mondja Miki, vágjuk le” foszlány is kivehető. A Miklós persze gyakori keresztnév, de a fesztivál főszervezőjét is így hívják.

Tóth Anita, az egyik állatvédő szervezet, a Malacvédő Alapítvány tagja a Lakmusznak azt nyilatkozta, hogy meg nem nevezett aktivisták nemcsak a nyilvánosságra hozott felvételt juttatták el hozzájuk. Más felvételeken melléképületek is látszanak, illetve egyéb tényezők alapján is azonosítani lehet a helyszínt, de ezeket nem hozzák nyilvánosságra, hogy ne könnyítsék meg a szervezők/résztvevők felkészülését a különböző eljárásokra.


Tóth Anitától azt is megtudtuk, hogy a büntetőfeljelentés mellett közigazgatási bejelentést is tettek az állatvédelmi törvény szabályainak megsértése miatt, így két külön vizsgálat indulhat az ügyben.

Precedensek

Az állatvédelmi törvény megsértése miatt állatvédelmi hatóságként az adott település jegyzője vagy a járási hivatal folytathat le közigazgatási eljárást (egy konkrét ügyben mindig az, amelyikhez előbb érkezik a bejelentés). Az állatvédelmi hatóság bírságot szabhat ki, állatvédelmi oktatáson való részvételre kötelezheti a szabálysértőt, vagy adott időtartamra eltilthatja az állattartástól.

A nyolc állatvédő szervezet szerint a nyíregyházi ügy az állatkínzás büntetőjogi tényállását is kimerítheti, ezért büntető feljelentést is tettek, és – mint láttuk – a rendőrség megkezdte a nyomozást.

Állatkínzást az követ el, aki „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza”.

Mivel a disznóvágás definíció szerint az állat pusztulását okozza, felmerülhet, hogy ebben az esetben egyáltalán alkalmazható-e a büntetőjogi tényállás. Kajó Cecília, az érintett szervezeteknek is tanácsot adó Bojtár Állatvédelmi Egyesület jogásza szerint igen.

„A tényállást az állatvédelmi törvénnyel egységben kell vizsgálni, illetve fontos az is, hogy az indokolatlan bánásmódnak csak alkalmasnak kell lennie a maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozására. Lényegtelen, hogy valóban ez lesz-e a következmény, és az is, hogy az egész eljárás célja a vágóállat leölése volt-e vagy sem” – mondta a Lakmusznak a jogász.

Kajó Cecília hozzátette, hogy a közigazgatási eljárásban és a büntetőeljárásban is lehetőség van igazságügyi állatorvos szakértő kirendelésére. A szakértő válaszolhatja meg az olyan típusú kérdéseket, hogy például a felvételen látott disznó meddig volt életben vagy érzett-e fájdalmat.

Tóth Anita arról tájékoztatta a Lakmuszt, hogy a Malacvédő Alapítványnak a közelmúltban két hasonló ügye is volt.

Az első eset 2022. február 26-án történt a kakucsi Jubileumi Nemzetközi Böllérfesztiválon. Itt is egy még élő disznót kezdtek el perzselni a résztvevők. A jegyző a nyolc elkövetőt egyetemlegesen 540.000 forint állatvédelmi bírsággal sújtotta, a rendőrség viszont vádemelés nélkül megszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, hogy "a szándék nem az állat kínzása volt". A döntésekből néhány idézet olvasható Nagy Csilla, a Bojtár Egyesület jogászának posztjában.

A másik ügyben még folyamatban vannak az eljárások. Ez a bejelentés a 2023. február 4-i kistarcsai böllérfesztiválról született. Nagy Csilla posztja alapján itt az történhetett, hogy sokkolóval nem megfelelően kábították el az állatot, ezért még tudatánál volt a kivéreztetés során.

(Címlapképünk illusztráció, a 2020-as nyíregyházi böllérversenyen készült Fotó: Balázs Attila/MTI)