A Facebookon több ezren osztottak meg egy ezt sugalló táblázatot. Elmagyarázzuk, miért megtévesztő.

Már több mint 2200-an osztottak meg egy február 6-i Facebook-posztot, amely a Miskolci Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet és a Pannon Egyetemet fenntartó alapítványok vezetőinek fizetését hasonlítja össze a hallgatók juttatásaival.

Ahogy az a Facebook-poszt alatti kommentekből is látszik, a táblázat könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a vezetők fizetése több közpénzt emészt fel, mint az adott egyetemek hallgatói számára kifizetett ösztöndíjak és egyéb pénzbeli juttatások (“ellopják a diákoknak szánt pénzt”).

Ez azonban nem igaz.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a hallgatói juttatásokba kizárólag az alapítványok saját alapítású ösztöndíjait számolták bele - ezek viszont csak egy kis szeletét teszik ki az egyetemi hallgatók számára elérhető összes juttatásnak.

Összességében a Miskolci Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Pannon Egyetem hallgatóinak ösztöndíjaira jóval nagyobb keret jutott, mint az alapítványi vezetők tiszteletdíjára.

Honnan vannak a számok?

A táblázat nem jelöli meg az adatok forrását, azonban egy egyszerű internetes kereséssel megtalálható, hogy a számokat a 24.hu február 6-án megjelent cikkéből vette a Facebook-felhasználó. (Ezt megerősítette egy kommentben is.)

A 24.hu cikke az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2021-es beszámolói alapján nézte meg, mennyit költöttek vezetői tiszteletdíjakra, illetve ösztöndíjprogramokra.

A beszámolók szerint a 21 egyetemfenntartó alapítvány közül mindössze három indított saját ösztöndíjprogramot: a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány, az Állatorvostudományi Egyetemet fenntartó Marek József Alapítvány és a Pannon Egyetemért Alapítvány. Az ösztöndíjprogramokra ez a három alapítvány is meglehetősen kevés pénzt fordított, kevesebbet, mint a vezetők tiszteletdíjára.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a három egyetem hallgatói összesen ennyi ösztöndíjat kaptak 2021-ben, ahogy azt sem, hogy a többi alapítványi fenntartásba adott egyetem hallgatói egyáltalán nem részesültek ösztöndíjban.

A 24.hu cikkének már a címe is utal arra, hogy kizárólag az alapítványok saját ösztöndíjprogramjait vizsgálja („Többet költenek az egyetemi vagyonkezelő alapítványok a vezetőikre, mint a saját ösztöndíjprogramjaikra”). Később egy zárójeles megjegyzésben kitérnek arra, hogy „az eddigi állami, tanulmányi ösztöndíjakat, juttatásokat, rendes és rendkívüli szociális támogatásokat nem érintik az alapítványi ösztöndíjak”.

A figyelmesebb olvasók számára ebből kiderülhet, hogy a hallgatók a cikkben és a Facebookon terjedő táblázatban feltüntetett összegeken felül is kaptak ösztöndíjat, csak ennek folyósításáról nem az alapítványok döntöttek.

Milyen ösztöndíjak járnak a magyar egyetemistáknak?

Fontos különbséget tenni a fenntartó alapítványok saját ösztöndíjprogramjai és a hallgatóknak egyébként járó juttatások között.

Bár a kormány az úgynevezett modellváltással 21, korábban állami felsőoktatási intézményt közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába adott, ezeknek az egyetemeknek a finanszírozásából nem szállt ki a központi költségvetés.

A szükséges felvételi követelményeket teljesítő hallgatók az alapítványi egyetemeken is állami támogatással, azaz ingyenesen tanulhatnak. A hallgatók után az alapítványi egyetemek ugyanolyan feltételek mellett kapnak ösztöndíjakra fordítható pénzt az államtól, mint az állami egyetemek.

Az egyetlen kivétel a Corvinus Egyetem, amely az első modellváltó egyetem lett 2019-ben. A Corvinus alapítványának tetemes – korábban állami tulajdonban lévő – részvényvagyont juttatott a kormány. A Corvinus működését, a hallgatók tanulmányait és ösztöndíjait ezeknek a részvényeknek a hozamából kell fedezni, állami támogatás csak a 2019 előtt felvett hallgatók után, kifutó rendszerben járt az egyetemnek.

Az összes többi alapítványi egyetemen még nőtt is az állami támogatás összege a modellváltás előtti időszakhoz képest, és a finanszírozás egy meghatározott részét hallgatói juttatásokra kell fordítani.

A felsőoktatási törvény értelmében az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgatók számával arányosan kapnak az egyetemek különböző normatív támogatásokat az államtól. Ezeket hallgatói juttatásokra, például tanulmányi vagy szociális ösztöndíjakra fordíthatják.

A legjelentősebb tétel a hallgatói normatíva, ennek összege jelenleg évente 166 600 forint minden államilag támogatott hallgató után, de van normatívája a lakhatási támogatásnak és a kollégiumi elhelyezésnek is.

A központi szabályozás viszonylag tág határokat ír elő arra vonatkozóan, hogy a különböző normatívákat milyen típusú ösztöndíjakra kell fordítani. A hallgatói normatíva 20 százalékát például szociális ösztöndíjakra, egy százalékát a hallgatói önkormányzat működésére kell költeni, és legfeljebb 79 százaléka fordítható tanulmányi ösztöndíjakra.

Ezen túlmenően az intézményeknek van mozgásterük abban, hogy az egyes ösztöndíjakra pontosan mennyit költenek és milyen jogosultsági feltételeket szabnak meg. „Erről minden egyetemen egy erre felállított külön bizottság dönt, amelyben a hallgatói képviselet is biztosított. Továbbá jellemző, hogy az intézmények SZMSZ-e is tartalmaz bizonyos elveket az ösztöndíjkeret felosztásáról” – mondta a Lakmusznak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának kommunikációs vezetője.

Az állami normatívák egy részét kollégiumok fenntartására vagy tankönyvbeszerzésére is fordíthatják az egyetemek, de Budai tájékoztatása szerint a támogatás nagyobbik szeletét közvetlenül ki kell fizetni a hallgatóknak ösztöndíjak formájában.

Ettől a rendszertől elkülönülnek az alapítványok által létrehozott ösztöndíjprogramok. Végső soron ezek is állami támogatásból valósulnak meg, de nem az egyetemeknek normatív alapon járó támogatásból, hanem abból az évi 400 millió forintból, amit az egyes alapítványok működésére és a közvetlenül az alapítvány által ellátandó közfeladatokra ad a kormány.

Ebből Budai szerint is „visszafogott mértékben” hoztak létre új ösztöndíjprogramokat, de ez nem jelenti azt, hogy a hallgatók - legalábbis ebben a tekintetben - rosszul jártak a modellváltással, mert a korábban meglévő ösztöndíjakat ugyanúgy kapják tovább.

Mennyit fizettek összesen?

A Facebookon terjedő táblázat egyrészt azért megtévesztő, mert az összes alapítványi intézmény közül a Miskolci Egyetemet, az Állatorvostudományi Egyetemet és a Pannon Egyetemet emeli ki.

A 24.hu gyűjtése szerint ezen a három egyetemen futottak egyáltalán valamilyen alapítványi ösztöndíjprogramok 2021-ben. A többi alapítványi egyetem beszámolójában ennek nem találták nyomát, tehát ebből a szempontból a három kiemelt intézmény még jobban is teljesített.

A táblázat továbbá hallgat az állami normatívákból fedezett ösztöndíjakról, holott ezeket a három intézményben és a Corvinust leszámítva a többi alapítványi egyetemen is kapják a hallgatók.

Megkérdeztük a táblázatban szereplő három intézménytől, hogy összességében mennyit költöttek hallgatói ösztöndíjakra 2021-ben, de nem kaptunk érdemi választ. A Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem egyáltalán nem reagált megkeresésünkre, az Állatorvostudományi Egyetem pedig csak a külön alapítványi ösztöndíjról közölt további adatokat. Konkrétan azt, hogy a 2021-es 21,75 millió forint után 2022-ben már 78,3 milliót fordítottak erre, idén pedig 121,8 milliót fognak.

Ha azonban nem az alapítványok, hanem az egyetemek 2021-es költségvetési beszámolóit tanulmányozzuk, akkor egyértelművé válik, hogy az alapítványi ösztöndíjprogramok csak egy vékony szeletét tették ki az összes kifizetett ösztöndíjnak.

A Miskolci Egyetem beszámolója szerint 2021-ben közel 1,8 milliárd forintot fizettek ki ösztöndíjként a hallgatóknak és az oktatóknak együttesen.

Az Állatorvostudományi Egyetem beszámolójából az derül ki, hogy a hallgatóknak kifizetett ösztöndíjak összege nagyjából 350 millió forint volt 2021-ben.
A Pannon Egyetem beszámolójában a 2021 szeptember 1. és december 31. közötti időszakról találtunk adatokat (2021-ben csak ebben a négy hónapban voltak alapítványi fenntartásban). Az év utolsó harmadában az egyetem 365 millió forintnyi ösztöndíjat fizetett a hallgatóknak és az oktatóknak.

Politikusok a kuratóriumokban

A Facebookon terjedő táblázat azt is egyértelművé teszi, hogy az alapítványi vezetők politikailag a kormánypártokhoz bekötöttek. Név szerint felsorol két minisztert, Varga Juditot és Navracsics Tibort, továbbá két fideszes országgyűlési képviselőt, Fazekas Sándort és Bajkai Istvánt.

Mivel a a táblázat 2021-es adatokat tartalmaz, érdemes megemlíteni azt is, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ebben az időszakban nem vett fel tiszteletdíjat a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítványtól a kuratóriumi elnöki pozíciója után. Ezt a tényt egyébként a 24.hu cikke is tartalmazza.

Vagyonnyilatkozata szerint Varga csak 2022. júliusától részesül tiszteletdíjban, ennek összege a 24.hu egy másik cikke alapján havi 1,4 millió forint.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vagyonnyilatkozatában azt tüntette fel, hogy kezdettől fogva díjazás nélkül látja el a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöki feladatait.

Gulyás Gergely egyébként a február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy az Európai Bizottság elvárásaira reagálva a miniszterek és egyéb kormánytagok távozni fognak a vagyonkezelő alapítványok vezetéséből.

(Címlapkép forrása: MTI/Vajda János)