„Bartók, Kodály és Dohnányi hülyéskednek, 1900”
Ezzel a felirattal tettek közzé január 25-én egy fotót a Facebookon, és bár a megosztó egy privát profil volt, a nyilvános posztot rövid idő alatt sokan továbbosztották. Mi egy kortárs magyar író 26 ezer követőt számláló Facebook-oldalán láttuk viszont az eredeti poszthoz képest jóval több lájkkal és plusz száz megosztással.
Forrás: Facebook
A posztokra reagáló kommentelők közül sokan kételkedni kezdtek abban, hogy a képen valóban a huszadik századi magyar komolyzene három óriása látható együtt. Fordított képkereséssel többen beazonosították, hogy a kép ezzel a leírással leginkább a blogoszférában, a Redditen, Tumblren vagy Pinteresten, valamint a The American Hungarian Federation nevű szervezet világhírű magyarokat bemutató cikkében tűnt fel korábban, és akadtak, akik ezek alapján nem hittek a leírásnak.
Nekik volt igazuk: a kép ugyanis bal oldalon, gitárral valóban Dohnányi Ernőt ábrázolja, de nem Bartók és Kodály társaságában, és a fotó sem 1900-ban, hanem 1895. június 15-én készült.
Azt is sikerült nagy valószínűséggel beazonosítanunk, hogy ha egyszer nem Bartók és Kodály, akkor kik vannak a képen.
Dohnányi zeneakadémista barátai és pályatársai: Lichtenberg Emil karmester, és Kőnig Péter zeneszerző.
A továbbiakban végigvesszük, de előtte jöjjön néhány a cikkünk szempontjából is releváns adat a világhírnevet szerző zeneszerző, karmester, zongoraművész Dohnányi Ernő életéről.
A közösségi médiában terjedő Dohnányi-fotó után kutakodva, a fordított képkeresés találatainak átnézése után lázas Google-keresésbe kezdtünk, és végül a az egyik blogbejegyzésben olvasott “tintype” szó (magyarul ferrotípia, egy a fotográfiában használt képrögzítési eljárás) Dohnányi, Bartók és Kodály nevével társított használata hozott eredményt.
A találatok között ugyanis rátaláltunk egy 2002-es recenzióra Dohnányi Ilona: Ernst von Dohnányi - A Song of Life című könyvéről, amelyben a recenzió szerzője, Kiszely-Papp Deborah szerint szerepel a szóban forgó fotó is. Meg is találtuk benne:
Forrás: Dohnányi Ilona: Ernst von Dohnányi - A Song of Life
De a recenzió szerint nem itt jelent meg először a fotó, hanem James A. Grymes zenetörténész egy korábbi, 1998-as tanulmányában, amely a Floridai Állami Egyetem Dohnányi-gyűjteményét mutatja be.
Forrás: James A. Grymes: The Ernst von Dohnányi Collection at the Florida State University
A Floridai Állami Egyetem Dohnányi utolsó munkahelye volt, és halála után ide került a hagyatéka: egy részét felesége az egyetemnek adományozta, másik része az örökösök tulajdonában maradt, de Dohnányi mostohaunokája, Sean McGlynn eredetileg az egyetemen helyezte letétbe.
Az ő tulajdonába tartozó hagyatékrész része lehetett a tanulmány alapján a szóban forgó fotó is.
Mindkét publikációban, a Grymes-tanulmányban és Dohnányi Ilona könyvében is azt állítják, hogy a képen Dohnányi, Kodály és Bartók láthatók, és hogy a kép egy budapesti “karneválon készült, de a tanulmányban 1895 júniusára, a később megjelent könyvben pedig “1900. körülre” datálják a képet.
Csakhogy a 2002-es recenzió szerzője azt állítja, hogy a képet rosszul azonosították be.
A ferrotípián bal szélen gitárral ugyan valóban Dohnányi áll, de a másik két férfi nem Bartók és Kodály.
Végigvesszük, hogy jutottunk mi is hasonló következtetésre.
A gyűjteménynek a Dohnányi-örökösök tulajdonában lévő részét 2014-2015-ben, két részletben Magyarországra hozták, miután McGlynn a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta az anyagot. Az eseményről a magyar sajtó is beszámolt, innen tudható, hogy a gyűjtemény az MTA BTK Zenetudományi Intézete (aktuális nevén HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet), azon belül is a 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gondozásába került.
Ez a fotó azonban valószínűleg nem volt része az USA-ból Magyarországra költöztetett anyagnak
- állítja Kusz Veronika, a Zenetudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Dohnányi-gyűjtemény felelőse.
Kusz a megkeresésünk után azonban rátalált egy olyan fotóra, amely ugyanazon a műtermi fotózáson készült, mint a közösségi médiában elterjedt kép. Ugyanazok az emberek szerepelnek rajta, csak épp nem egymásra, hanem a kamerába néznek.
Fotó az MTA – HUN-REN BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteménye ZTI Dohnányi Ernő gyűjteményéből. Leltári szám: MZA-De-Ta-Ph 2.014/39
A fotók Helfgott Sámuel fényképész budapesti, városligeti műtermében készültek, a csomagolások hátoldalára írt dátumozás szerint valójában 1895. június 15-én. A fénykép készítésének idejét tehát szinte kétséget kizáróan meg tudtuk állapítani.
Ez viszont kapásból kizárja, hogy a három férfi közül az egyik, a jobb szélen álló szakállas férfi Kodály Zoltán lenne.
Kodály Zoltán és Dohnányi Ernő között 5 év korkülönbség van, amikor Dohnányi már a Zeneakadémián tanult Budapesten, Kodály még a nagyszombati érseki főgimnázium diákja volt. Bár Dohnányit és munkásságát későbbi feleségén, Sándor (Schlesinger Emmán) keresztül közvetve ismerte,
személyesen csak 1907. február-márciusban, Berlinben találkozott először Dohnányival, aki akkor már a német fővárosban élt
- állapították meg Kodály levelezése alapján zenetörténeti kutatások.
Ami Bartók Bélát illeti: ő 1881-ben született(tehát Dohnányinál szintén néhány évvel fiatalabb volt), a fotó készültekor már személyesen ismerte Dohnányit, sőt, zenetörténészek szerint barátok is voltak. Néhány évig ugyanabban a pozsonyi gimnáziumban tanultak, Bartók 1892-ben iratkozott be, Dohnányi 1894-ben érettségizett az intézményben.
Bartók 14 éves volt, amikor a fotó készült, Pozsonyban élt, és 1899-es tablóképén így nézett ki:
Szemmel láthatóan nem hasonlít a műtermi fotón látható ülő figurára, akiben később valamiért mégis őt vélték felismerni.
A Zenetudományi Intézetben megtalált fotó hátulján egyértelműen olvasható a Lichtenberger név, amely fontos nyomnak bizonyult.
Fotó az MTA – HUN-REN BTK ZTI 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum Dohnányi-gyűjteménye ZTI Dohnányi Ernő gyűjteményéből. Leltári szám: MZA-De-Ta-Ph 2.014/39
Kusz Veronika hívta fel rá a figyelmet, hogy Lichtenberg Emil (ugyan nem Lichtenberger, ahogy a hátlapon, de az lehet tévesztés is), az Operaház későbbi karmestere nagyjából ugyanabban az időszakban tanult a Zeneakadémián, mint Dohnányi. Ráadásul mindketten Koessler János tanítványai voltak.
A fotó hátoldalán van egy másik, kevésbé könnyen kiolvasható név is: Kőnig. Ez pedig Kusz Veronika szerint Kőnig Péter zeneszerzőre utalhat, aki szintén zeneakadémiai évfolyamtársa volt Dohnányi Ernőnek, sőt, eszerint a Tiszatáj folyóiratban publikált tanulmány szerint Lichtenberg Emillel együtt Dohnányi baráti társaságához tartozhattak.
Ugyanebben a tanulmányban néhány Dohnányitól kapott levél mellett közölnek egy fotót is a szegedi Kőnig Péter hagyatékából. A képen Juhász Margit, Kőnig felesége (Juhász Gyula költő testvére) három embert tudott beazonosítani: jobb szélen férjét, a szakállas Kőnig Pétert, mellette Dohnányi Ernőt, és előtte ülve Lichtenberg Emilt.
Forrás: Péter László: Dohnányi és Szeged (1970, Tiszatáj)
A tanulmányból nem derül ki, mikor készülhetett ez a kép, de Lichtenberg, Dohnányi és Kőnig kinézete alapján nagyjából egykorúnak tűnnek a műtermi fotókkal.
1895. június 16-án délelőtt, tehát a Helfgott Sámuel műtermében tartott fotózás másnapján egyébként fontos jelenése volt Kőnig Péternek és Dohnányi Ernőnek. Zeneszerzői vizsgakoncertjük következett a Zeneakadémián. Az eseményt rögzítő korabeli sajtóhírek szerint Dohnányi egy zongorakvintett tagjaként részt is vett saját vizsgadarabja előadásában, és Kőnig több darabját is eljátszották mesterük, Koessler, a vizsgáztatók és a közönség előtt.
A Dohnányi-gyűjteményben talált fotóról készült reprodukciókat a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézetének engedélyével közöltük. Köszönjük a közreműködést Kusz Veronikának.
