Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Angol, francia és cseh nyelven is terjedni kezdtek már olyan állítások, amelyek szerint Volodomir Zelenszkij ukrán elnök “diktátor”, aki “betiltotta a választásokat” Ukrajnában.
Az angol és francia nyelvű bejegyzések némelyike mellé egy 24 másodperces videoklippet csatoltak egy interjúból, amit Zelenszkij 2023. június 22-én adott a BBC-nek. Az interjú átirata ukrán nyelven a BBC honlapján itt olvasható (archivált link itt).
A videóban Volodimir Zelenszkij egy íróasztal mögött ül, ukránul beszél a kamerába, a felvételen a BBC logóját látni, a videó azonban nincs feliratozva. Az egyik Twitter (vagy újabban "X")-felhasználó kommentben azonban azt írta a felvétel alá, hogy "Zelenszkij lefújta a választásokat és kikiáltotta magát elnöknek".
Más hozzászólások az ukrán elnök a The Washington Postnak 2023. május 15-én adott interjúját emlegetik fel (archivált link itt).
Az országban a parlamenti választásokra 2023 októberében, az elnökválasztásra pedig 2024 márciusában kerülne sor menetrend szerint.
Zelenszkij azonban mindkét interjúban azt mondja, hogy amíg az országban hadiállapot van érvényben, addig nem lehetnek választások.
"Ha statárium van, nem tarthatunk választásokat. Az alkotmány tiltja a választásokat a hadiállapot alatt"
– mondta Zelenszkij a Washington Postnak.
Hasonlóképpen válaszolt a BBC azon kérdésére is, hogy lesznek-e választások jövőre Ukrajnában: "Ez egy globális kérdés. Ha mi nyerünk, akkor lesznek, hiszen akkor nem lesz háborús helyzet, nem lesz háború. A választásokat békeidőben kell tartani, a törvények szerint. Nagyon szeretném, ha jövőre béke lenne, és az élet olyan lenne, mint a háború előtt".
Zelenszkij tehát nem azért "mondta le" a választásokat, hogy hatalmon maradjon, ahogy a félrevezető posztok állítják. Azt mondta, abban az esetben halasztják el a voksolást, ha Ukrajna még mindig háborúban áll akkor, amikor erre sort kellene keríteni. Erről a New Voice of Ukraine nevű ukrán lap is beszámolt (archivált link itt), "Ukrajna a háború befejezése után tart választásokat, mondja Zelenszkij" címmel.
Ukrán katonák állnak a harcban elesett bajtársaik, Andrij Andruskó, Osztap Lizanics és Mikola Geba koporsója mellett temetésükön a lvivi Licsakivi temetőben 2023. március 31-én ( AFP / YURIY DYACHYSHYN)
A közösségi médiában terjedő bejegyzések azt sugalmazzák, hogy a "diktátor" Zelenszkij elnök bejelentése sérti az ukrán törvényeket. Szakértők azonban rámutattak, hogy éppen az ukrán törvények tiltják választások megtartását háborús időszakban.
Amikor Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az országban az invázióra válaszként azonnal statáriumot vezettek be.
A statárium megtiltja a 18 és 60 év közötti férfi állampolgároknak, hogy a helyi hadsereg jóváhagyása nélkül elhagyják állandó lakóhelyüket, és előírja, hogy a polgári hatóságok mellett minden régióban katonai közigazgatást kell felállítani.
Amióta Oroszország lerohanta Ukrajnát, az ukrán parlament hét alkalommal szavazott a hadiállapot meghosszabbításáról (archivált link itt). A legutóbbi meghosszabbítás 2023. augusztus 18-án jár le, és a megszüntetéséről az ukrán parlamentnek és az elnöknek közösen kellene döntenie.
"A Verhovna Rada, az ukrán parlament megszavazza a hadiállapotot [...], majd az elnök aláírja, aztán a közlönyben meg kell jelentetni, és ezután a törvény hatályba lép. Ez az eljárás" – mondta Mikola Davidjuk, a kijevi székhelyű Think Tank Politics agytröszt igazgatója az AFP-nek 2023. július 11-én.
"Minden politikai formáció, még a Zelenszkijjel szemben állók is, támogatták a bevezetését majd a megújítását" – mondta el az AFP-nek Ioulia Shukan, a politikai szociológia kutatója, a párizsi Nanterre Egyetem szlavisztika szakos tanára június 27-én.
A hadiállapot értelmében "a demokratikusan megválasztott parlament a helyi önkormányzatok választott testületeivel együtt működik, kivéve a megszállt területeket és azokat a területeket, ahol aktív harci tevékenység folyik" – mondta Jurij Kliucskovszkij, a jogtudományok doktora, az ukrán parlament volt tagja az AFP-nek 2023. június 29-én.
Az ukrán alkotmány 64. cikke kimondja, hogy a hadiállapotban a jogok és szabadságok ideiglenesen korlátozhatók. Ez vonatkozik a választójogokra is.
Ukrajna "A hadiállapot jogi rendjéről" című, háborús időkre vonatkozó különleges jogszabályának 19. cikke kifejezetten tiltja az elnöki, parlamenti és helyhatósági választások megtartását háborús időkben.
A 19. cikk továbbá kimondja: "Ukrajna Alkotmányának módosítása; a Krími Autonóm Köztársaság Alkotmányának módosítása; Ukrajna elnökválasztásának, valamint az Ukrajnai Verhovna Rada, a Krími Autonóm Köztársaság Verhovna Rada és a helyi önkormányzati szervek választásának megszervezése tilos."
Pillanatkép a hadiállapot alatti jogrendről szóló törvény 19. cikkéből
Az ukrán választási törvénykönyv 20. cikke kimondja, hogy a hadiállapot kihirdetése esetén a választási folyamatot "be kell szüntetni" az elnöki rendelet hatályba lépésének napjától. A választási folyamatot "a hadiállapot vagy a rendkívüli állapot megszűnése vagy megszüntetése után" kell újraindítani – áll a szövegben.
A törvény továbbá azt is kimondja, hogy a felfüggesztett választások kiírásáról szóló határozatot "legkésőbb a hadiállapot vagy a rendkívüli állapot megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított egy hónapon belül" kell meghozni.
"A hadiállapot ‘szüneteltetése’ a választások megtartása vagy bármilyen más cél érdekében nem lehetséges vagy törvényes" - mondta Jurij Kliucskovszkij az AFP-nek.
"Ez az intézkedés eszköz az alkotmány és a kormány védelmére arra az esetre, ha például megszállás esetén egy idegen hadsereg azt mondaná: ’Szervezzünk választásokat’, és új elnököt, új parlamentet, stb. választana magának." – magyarázta Mikola Davidjuk.
Ukrajna alkotmányát 1996-ban fogadták el, a hadiállapot jogi rendszeréről szóló törvényt pedig 2015-ben.
Abban az időben "Zelenszkij elnök nem volt politikai személyiség, így nem volt lehetősége befolyásolni ezen jogi aktusok tartalmát" – hangsúlyozta Jurij Kliucskovszkij.
Zelenszkijt 2019-ben választották meg, az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok több mint 73 százalékát kapta, míg ellenfele, Petro Porosenkó 24,4 százalékot kapott a választási bizottság adatai szerint.
Az AFP által megkérdezett szakértők azt is hangsúlyozták, hogy háború idején rendkívül bonyolult lenne törvényes választásokat tartani, főként a következő problémák miatt:
Az első ok, amiért háborús időszakban nem lehet választásokat tartani, az a választók és a szervezők fizikai biztonságának biztosítása. Az orosz invázió kezdete óta Ukrajna egész területét rakétatámadások érik, ezek gyakran civil célpontokat is céloznak. A választási helyiségek könnyű célpontok lennének.
"Az egész országban fizikai bizonytalanság uralkodik. Azt látjuk, hogy még a nyugati régiókban is bombázzák a kritikus létesítményeket, ami a civileket is érinti. Nincsenek teljesen biztonságos területek, így azzal, ha megpróbálnánk tömegeket összeterelni egy választás erejéig, veszélynek tennénk ki őket, különösen a "mozgó frontvonal" miatt – mondta el Ioulia Shukan az AFP-nek.
Emberek sétálnak egy színházat védő homokzsákok mellett a kijevi Podil negyedben 2023. július 25-én. ( AFP / Roman PILIPEY)
A politikusok biztonságát biztosítani is kihívás: " Az elnökválasztás könnyebb, mert Kijevben ülhetsz, és használhatod a tévét, a Facebookot és más médiumokat, de a helyi választások biztonságos lebonyolítása ilyen szempontból jóval nehezebb" – mondta el Mikola Davidjuk az AFP-nek.
"Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a megszállt területek tele vannak aknákkal, hónapokba és évekbe telik, mire a viszonylagos biztonság helyre állhat" – mutatott rá Jurij Kliucskovszkij.
A háború alatt bonyolult lenne kampányolni is, mondta Kliucskovszkij, aki szerint ez "túl veszélyes luxus lenne a háború körülményei között, amikor az állam léte is veszélyben van".
A rendkívüli állapot alatt a törvény tiltja is a nyilvános és politikai gyűléseket, ezek nélkül viszont Shukan szerint “lehetetlen elképzelni”, hogy választásokat tartsanak.
"Demokratikus választásokra természetesen csak azután kerülhet sor, hogy megnyertük a háborút, és a hatóságok visszatérnek az elveszített területekre, újra indul a szabad média és megjelennek a politikai pártok aktivistái" – mondta Mikola Davidjuk.
A háború miatt ukránok milliói kényszerültek elhagyni otthonaikat. Voltak, akik az ország más területein, voltak, akik külföldön kerestek menedéket. Ilyen körülmények között nagyon nehéz lenne a választók regisztrálása - mutattak rá a szakértők.
A választások tisztaságának biztosítása érdekében "megbízható nyilvántartást kell vezetni ezekről az állampolgárokról, amely jelentős erőforrásokat igényel, ezek pedig háborús körülmények között szűkösen állnak rendelkezésre" – mondta Jurij Kliucskovszkij az AFP-nek.
Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének becslése szerint több mint 5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására Ukrajnán belül, és 8 millióan hagyták el az országot más európai országokba. "Hogyan lenne képes az állam finanszírozni a választást ilyen nagyszámú elmenekült ember mellett?" – teszi fel a kérdést Julija Shukan.
Végül pedig ott van a megszállt területek kérdése. Ezek jelenleg az orosz jog szerint működnek és megszakadt velük minden hivatalos kommunikáció. Ezeken a területeken egyelőre nem lehetne ukrán választásokat tartani, ki lennének zárva a demokratikus folyamatból – mondta Kliucskovszkij.
A 2014-2021-es években Ukrajna már kénytelen volt választásokat tartani a megszállt Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki terület egyes részei és a szomszédos területek nélkül, hiszen a választások biztonságát ott nem lehetett garantálni – magyarázta Kliucskovszkij.
"Ennek a döntésnek nem volt túl pozitív a fogadtatása az ukrán társadalomban. Hiszen mind a parlamentet, mind az államelnököt az egész nép akaratával kell megválasztani, ezt rögzíti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. jegyzőkönyvének 3. cikke is" – mondta a szakértő az AFP-nek.
Ukrán határőr az Oroszországgal közös határon, a Harkivi területen 2023. július 5-én. ( AFP / SERGEY BOBOK)
A szakértők tehát egyetértenek abban, hogy Ukrajna háborús időszakban nincs abban a helyzetben, hogy demokratikus választásokat tartson. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy a hadiállapotot csak háború idején szabad alkalmazni.
2018. november 26-án Petro Porosenkó elnök kormánya Ukrajna 10 régiójában 30 napra hadiállapotot vezetett be, amit sokan bíráltak, mert politikai okokat sejtettek a döntés mögött.
"A hadiállapot kihirdetésének hivatalos oka akkor az Orosz Föderáció hajóinak a Kercsi-szorosban elkövetett agressziója volt, de egyes vélemények szerint Petro Porosenkónak politikai érdeke is fűződött a döntéshez, 2019 márciusában ugyanis épp elnökválasztást tartottak volna Ukrajnában" – közölte az AFP-vel július 21-én a Politikai és Jogi Reformok Központja nevű ukrán jogvédő szervezet.
Ez a helyzet persze "nem hasonlítható össze a 2022. február 24-ével", mondta a szervezet az AFP kérdésére.
A statárium elhúzódása előnyhöz juttathatja Zelenszkijt politikai ellenfeleivel szemben – figyelmeztetett több szakértő.
"Ő egyedülálló szereplő a választási mezőnyben, olyan, mint egy szupervezető, Bidenntalálkozhat Bidennel, Károly királlyal, Macronnal, Orbánnal, bárkivel. Eközben a többi politikus még az országot sem hagyhatja el" – mondta Davidjuk. "A verseny nem tisztességes".
Fumio Kishida japán miniszterelnök (középen) Joe Biden amerikai elnök (bal) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kíséretében beszédet mond Vilniusban 2023. július 12-én. ( AFP / Ludovic MARIN)
A másik probléma az, hogy a háborús Ukrajnában a média nem szabad – mondta a szakértő. Davidjuk elmondása szerint az egyetlen nagy hivatalos tévécsatorna a kormány ellenőrzése alatt áll, "így az elnök messze a legerősebb figura".
Davidjuk szerint a Zelenszkijen kívüli jelöltek még a hadiállapot feloldása után is rendkívül hátrányos helyzetben lesznek, ha a választás túl gyorsan történik, mert nem kaptak annyi szereplési lehetőséget a médiában, a háború miatt nem volt idő felépíteni őket, nem volt idejük megfelelő politikai kampányt szervezni.
Háborús időkben "az államnak gyors döntésekre és intézkedésekre van szüksége, amit az intézmények nem mindig tudnak biztosítani" – mondta Anatolij Oktyjuk, a kijevi Demokrácia Ház agytröszt politikai elemzője. "De amennyire a gyors döntések fontosak a háborús időszakban, annyira problémásak békeidőben" - tette hozzá.
Ezzel együtt Zelenszkij elnök kiemelkedő szereplése még a háború előtti, 2019-es választásokon erős legitimitást ad neki a döntéshozatali folyamatban, és "kiváló mozgósító képességet a társadalomban" – tette hozzá Oktyjuk.
Címlapi kép forrása: Az ukrán nemzeti gárda tagjai őrködnek az ukrán parlament előtt Kijevben 2022. február 23-án. ( AFP / Sergei SUPINSKY)
