Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Hiteles fotók egész sora mutatja meg a háború szörnyűségeit Izraelből és Gázából is azóta, hogy október 7-én a Hamász fegyveresei meglepetésszerű támadást mértek Izrael déli részére. De a hiteles fotók mellett a hamis kommentárral ellátott, szíriai polgárháborúról szóló képek is versengenek a felhasználók figyelméért.
Az AFP tényellenőrzői már több félrevezető közösségi média posztról is lerántották a leplet. Ezekben a bejegyzésekben Szíriában készült, akár tíz évvel ezelőtti videókat és fotókat használtak fel, hamis leírással. Az elferdített narratívák virtuális háborúja párhuzamosan bontakozik ki az Izrael és a Hamász-milicisták között kirobbant, nagyon is valóságos konfliktussal.
Egy tanár által készített, rémült iskolásokról készült felvételt is tömegével osztottak meg hamis leírással a közösségi médiában, ahogy az számos más képanyaggal is megtörtént már korábban. A videó eredetileg azért került fel az X-re, hogy dokumentáljon egy atrocitást, amire az elhúzódó szíriai polgárháborúban került sor. A konfliktus 2011-ben robbant ki Bassár el-Aszad elnök uralma alatt.
A videó 2023. december 2-án készült az Afesz nevű faluban. A felvételen a szíriai rezsim által végrehajtott tüzérségi bombázás látható. Ahogy azt a lázadók kezén lévő észak-szír területeken működő Fehér Sisakosok nevű önkéntes mentőcsapat az AFP-nek elmondta, a repeszek több diákot is megsebesítettek az osztálytermekben.
Az egyik tanárnő később belehalt a bombázás okozta sérüléseibe.
De sok, hatalmas követőtáborral rendelkező közösségi média felhasználó is valótlanul azt állította, hogy a videón egy, a több száz kilométerrel arrébb található Gázai övezetben elkövetett atrocitást látni, a területen Izrael katonai offenzívát folytat a Hamász ellen.
Néhány X-bejegyzés tévesen azt állította, hogy a videón azt látni, ahogyan izraeli mesterlövészek gyerekekre lőnek.
Az iskola igazgatója, Kenan Maszúd az AFP-nek elmondta, hogy hihetetlenül nehéz volt a bombatámadás után újranyitni az iskolát, és azóta is kísértik őt a gyerekek sikolyai. Az igazgató a hamis posztokat “szomorúnak és gusztustalannak” nevezte.
“A gyerekekről és sérültekről készült fotók nem eladható termékek” – mondta.
Izmajil el-Abdullah, a Fehér Sisakosok önkéntese szerint a téves videó- és képaláírások kisebbítik “a civil lakosok által átélt valós szörnyűségek súlyát”, mind a palesztin területeken, mind pedig Szíriában.
“Ez a történet nem fikció, amit bárki kénye-kedve szerint átírhat, hogy aztán egy új történetet kreáljon belőle” – mondta az önkéntes az AFP-nek.
A téves leírással ellátott iskolai videó az interneten a háború által leginkább érintett embercsoportról, a gázai gyerekekről készült valós képek vetélytársa lett. A valódi képeket sokszor olyan hivatásos újságírók készítik, akik maguk is hatalmas kockázatot vállalnak.
Szakértők szerint a hamis leírással terjedő képek és videók mindkét, háború sújtotta területen beárnyékolják a civilek valós szenvedését. Egyúttal pedig elködösítik az emberek tisztánlátását a konfliktusokat illetően.
Egy másik videó, amelyen több közösségi média poszt szerint is a gázai szörnyűségek láthatók, valójában egy szíriai fiút ábrázol, aki a megölt testvéreit siratja 2014-ben. Egy 2013-as fotón pedig halott szíriai gyerekek láthatók. Sokan ezt is téves képaláírással kezdték terjestteni az interneten, köztük az Egyesült Államok egy kongresszusi képviselője is.
“A dezinformáció célja nem csak az, hogy az emberek elhiggyék a valótlan állítást, hanem hogy az felbőszítse őket a 'másik oldallal' szemben” – mondta az AFP-nek Lee McIntyre, a Bostoni Egyetem kutatója.
“A dezinformáció terjesztői általában olyan képeket használnak fel, amelyek erős érzelmeket váltanak ki. Nem számít, hogy azok a képek a jelenlegi konfliktusról vagy egy korábbiról szólnak-e.”
A Bellingcat digitális oknyomozó csoport szerint a régi képek újrahasznosításában élen járnak azok a neves influenszerek is, akik korábban nyilvánosan tagadták a szíriai rezsim atrocitásait. Köztük azt is, amikor a szír vezetés jól dokumentált módon vegyi fegyvereket vetett be a saját népe ellen.
Számos tartalomgyártó, aki dezinformációt oszt meg az X-en, a platform által szétosztott reklámbevételekre hajt. Ez pedig szakértők szerint ösztönzi az olyan hamis, szélsőséges posztok terjesztését, amik lájkok és kattintások kiváltására hivatottak.
Egyikük a szélsőjobboldali egyesült államokbeli influenszer, Jackson Hinkle. A férfi novemberben megosztott egy fotót, amin egy nő egy játékautót visz le a lépcsőn egy szétbombázott házban. A poszt szövegében ez szerepelt: “Nem TÖRHETED MEG a palesztin lelket.”
A fotó valójában 2016-ban készült a szíriai Homsz városában. Ezt az AFP tényellenőrzői állapították meg, fordított képkereséssel.
A téves képaláírások azért jelentenek veszélyt, mert azokat aztán olyan gyűlölködők is olvashatják, akik ezekre alapozva fogják figyelmen kívül hagyni a valós állításokat” – mondta Roger Lu Phillips, a Szíriai Elszámoltathatóság és Igazságszolgáltatási Bizottság jogi igazgatója.
Az, hogy valótlan szöveggel látnak el valós képanyagokat – mint ahogy azt az afeszi iskolában készült videóval is tették – nem újkeletű. Egy korábbi videót tévesen már az ukrajnai háború illusztrálására is felhasználtak.
A félremagyarázott felvételek “gyakran propaganda célokat szolgálnak”, de az is előfordul, hogy “valaki csak lusta” utánanézni az igazságnak – mondta Phillips.
Az ilyen dezinformáció terjedése “a kétség árnyékát veti az emberek szívére” – mondta Ranim Ahmed, a The Syria Campaign nevű emberi jogi szervezet tagja. Hozzátette, hogy az olvasót a dezinformáció “arra is késztetheti, hogy inkább csendben maradjon, minthogy szolidaritást tanúsítson vagy felszólaljon az emberi jogok mellett.”
Szakértők szerint, ha kétséges, hogy melyik anyagok szólnak valójában a jelenleg zajló konfliktusról, és melyek nem, az veszélybe sodorhatja a jövendőbeli, háborús bűnöket feltáró vizsgálatok eredményességét is.
“Fontos, hogy az interneten található képanyagokhoz egyfajta elővigyázatossággal viszonyuljunk” – mondta az AFP-nek Sophia Jones, a Human Rights Watch kutatója. Az ilyen valótlanságok “hozzájárulnak ahhoz a veszélyes jelenséghez, hogy az emberek egyre bizalmatlanabbak a képanyagokkal és a konfliktusokban kibontakozó eseményekkel szemben”, még akkor is, ha egyértelmű írásos bizonyítékok vannak konkrét visszaélésekről és háborús bűnökről.
Az AFP további, az Izrael és Hamász közötti háborúról szóló tényellenőrzéseit itt olvashatja.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
