Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
A közösségi oldalakat, például az X-et is, elárasztották a hamis leírással megosztott videók, miután Irán április 13-án éjjel példátlan mennyiségben indított drónokat és rakétákat Izrael felé. A légicsapás tovább fokozta a közel-keleti feszültséget egy olyan háború közepette, amely már ezidáig is dezinformációs áradatot hozott magával.
Az iráni csapásokról szóló hamis és megtévesztő állítások közül sokat olyan felhasználók terjesztetek, akikről a kutatók kiderítették, hogy úgynevezett nyílt forrásokból dolgozó digitális nyomozónak (OSINT) adják ki magukat. Az ilyen fiókok digitális szakértelmet színlelnek annak érdekében, hogy elmossák a tény és a fikció közötti határvonalat.
A trend, ami jellemző az orosz-ukrán és az Izrael-Hamász konfliktusokra is, rávilágít arra, hogy néhány hírnévhajhász felhasználó potenciálisan milyen káoszt tud okozni egy olyan konfliktushelyzetben, ahol gyorsan követik egymást az események. Ráadásul ezek közül a felhasználók közül egyesek, úgy tűnik, hogy pénzre tudják váltani a hamis tartalmakat az X közösségi oldalon.
“A tény, hogy ilyen sok hamis információt terjesztenek azok, akik pénzt vagy hírnevet remélnek, fedezéket biztosít a még sokkal veszélyesebb szereplőknek is” – mondta az AFP-nek Isabelle Frances-Wright, a nonprofit Stratégiai Párbeszéd Intézet (ISD) technológiai igazgatója (archivált link).
"Az információs színtér korrodálódása elképesztő módon aláássa az olvasók azon képességét, hogy megkülönböztessék az igazságot a hazugságtól".
Az ISD közel három tucat hamis, félrevezető vagy mesterséges intelligencia által generált képet és videót azonosított, amelyről a posztolóik azt állították, hogy az iráni támadás látható rajtuk (archivált link).
A bejegyzéseket összesen több mint 37 millióan látták az X-en a csapások iráni bejelentését követő órákban.
A kutatók szerint a dezinformációs áradathoz hozzájárult az iráni állami média, amely hamisan azt állította a chilei erdőtüzekről készült korábbi felvételekről, hogy azok az izraeli csapások okozta károkat mutatják.
De jelentősen beszennyezték az információs színteret azok a fiókok is, amelyek nevében benne volt az "OSINT" vagy más hasonló címke, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a bejegyzéseik hitelesebbnek tűnjenek.
Ezek a felhasználók – mások mellett – tévesen úgy állították be a fedezékbe húzódó embereket ábrázoló videót, mintha az az iráni támadásról készült volna.
Az AFP tényellenőrzői úgy találták, hogy a képsorokat egy benzinkút közelében rögzítették 2023 júliusában az izraeli Szderót városában, amikor a hadsereg elmondása szerint Gázából kilőtt rakétákat hárítottak el.
A videó azonban rakétagyorsasággal terjedt az X-en: olyan befolyásos fiókok adtak neki löketet, mint például a "SprinterFactory", amit az ISD kutatói az iráni támadás után a dezinformáció egyik fő terjesztőjeként azonosítottak.
A névtelen fiók, amely egy néhai szíriai tábornok fotóját használja profilképként, és gyakran változtatja az X-azonosítóját, jelentős követőtáborra tett szert, miközben rendszeresen valótlanságokat terjeszt az ukrajnai és gázaiháborúról, valamint Joe Biden amerikai elnökről.
Számos, dezinformációt terjesztő fiók vett kék pipát az Elon Musk tulajdonában lévő platformon (archivált link), ami lehetővé tette, hogy az X algoritmusa révén jobban terjedjenek a tartalmaik.
Miután Musk 2022-ben megvásárolta az X-et (akkori nevén Twittert), bevezetett egy fizetős verifikációs rendszert, amely a kutatók szerint azt eredményezte, hogy a hiteles információk valós idejű terjesztésére már nem annyira alkalmas, miközben az összeesküvés-elméletek terjesztői megerősödnek.
A kék pipát illető szabályzatváltozás a Musk által bevezetett olyan vitatott irányelvek közé sorolható, amelyek több dezinformációs szakértő szerint az elérést helyezik előtérbe a tényszerűséggel szemben.
Az egykor törölt fiókok ezreinek visszaállítása mellett a platform bevezetett egy reklámbevétel-részesedési programot, amely a jelek szerint pénzügyi motivációt teremtett a gyűlöletkeltő és hamis információkat terjesztő igazolt felhasználók számára (archivált link).
Ezek közé a felhasználók közé tartozik a SprinterFactory és más "OSINT”-influenszerek, akik gyakran kérnek adományokat a követőiktől, vagy közvetlenül profitálnak a saját anyagaikból.
"Ha ezzel a fizetős felerősítéssel kombináljuk, a félrevezető és gyújtó hangvételű tartalmak közzététele lehetővé teszi, hogy ezek a fiókok betöltsék az igazolt információk hiányát a krízisesemények során. Ezzel tovább növelik a követőik számát és a befolyásukat" – áll az ISD kutatóinak jelentésében.
A hamis OSINT-fiókok megjelenése olyan mértékben megnehezítette a hiteles kutatók munkáját, hogy sokan közülük most már aktívan kerülik a rövidítést munkájuk leírására.
"Ha egy fiókot az elmúlt két évben hoztak létre, és szerepel a nevében az 'OSINT', akkor általában nyugodtan feltételezhetjük, hogy egy imposztorról van szó, aki valójában semmit sem tud a nyílt forráskódú nyomozói közösségről" – mondta az AFP-nek Eliot Higgins, a Bellingcat digitális nyomozócsoport munkatársa (archivált link).
"Ez csak további növeli a zajt az eseményekkel kapcsolatos diskurzusban" – mondta az AFP-nek.
Szerzői jog © AFP 2017–2024. Minden jog fenntartva.
