Egy közép-kelet-európai kutatás szerint a magyarok 36 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát. Azt pedig nálunk gondolják a legkevesebben, hogy a nyugatnak a jelenleginél jobban kellene segítenie Ukrajnát. Különösen a lengyel közvéleményhez képest éles a kontraszt.

A magyar válaszadók 36 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „Ukrajnának meg kellene adnia magát Oroszországnak” – erre jutott egy június-július folyamán készült nemzetközi kutatás.

A felmérést a Free Press for Eastern Europe civil szervezet megbízásából a Kantar Public végezte hat kelet-európai országban (Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában). Az online kérdőívet mind a hat országban ezren töltötték ki, a válaszadók a 18-65 év közötti népességet reprezentálják.

A kutatás magyarországi eredményeiről korábban már írtunk. A nemzetközi összehasonlító adatokat Jowita Radzinska lengyel szociológus ismertette a Free Press for Eastern Europe Science+ projektjének november 15-i konferenciáján.

Mérsékelt érdeklődés

A magyar válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy szokott beszélgetni az ukrajnai háborúról, ami nagy számnak tűnik, de valójában Szlovákiával együtt nálunk a legalacsonyabb a háborúról beszélgetők aránya.

Ez a hat ország közül a legalacsonyabb arány, Bulgáriában például a válaszadók 50, Romániában 52 százaléka diskurál rendszeresen a háborúról más véleményűekkel.

A magyar válaszadók 34 százaléka fogyaszt több hírt a háború hatására. Ezzel a háború iránt kevésbé érdeklődő országok közé tartozunk, Romániában 52, Lengyelországban 60 százaléknak lett intenzívebb a hírfogyasztása a háború kitörése óta.

Egyéb aktivitásra is csak a magyarok viszonylag kis hányadát sarkallta a háború. Például a válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bojkottálta olyan cégek termékeit, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. A régióban Lengyelország emelkedik ki ebben a tekintetben, ahol 42 százalékos volt a bojkottálók aránya.

A magyar válaszadók 51 százaléka számolt be viszont arról, hogy a magyartól eltérő nyelven is követi a háborúról szóló híreket. Ennél aktívabb külföldi médiafogyasztást csak Romániában mértek a kutatók, 52 százalékkal.

Attitűdök Ukrajna támogatása ellen

A válaszadók háborúval kapcsolatos vélekedései alapján Magyarország az Ukrajna támogatását leginkább ellenző kelet-közép-európai országok közé tartozik.

Mint említettük, nálunk a legmagasabb, 36 százalékos azok aránya, akik szerint Ukrajnának meg kellene adnia magát Oroszországnak. Ennél alig valamivel többen, 40 százaléknyian gondolják úgy, hogy nem lenne kívánatos az ukrán fegyverletétel. A legerősebben ukránpárti lengyeleknél mindössze 8 százalék mondta azt, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát, és 84 százalék nem értett egyet ezzel az állítással.

A magyar válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása igazolható, ennél többen (41 százaléknyian) csak Bulgáriában találtak felmentést az orosz agresszióra, míg a lengyelek mindössze 5 százaléka véli igazolhatónak az inváziót.

A magyarok 27 százaléka azzal az állítással is egyetértett, hogy „Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy elmozdítsa a nácikat a hatalomból”. A nácítlanítás narratíváját ugyanakkor Szlovákiában (32 százalék) és Bulgáriában (39 százalék) is többen magukévá tették, míg Lengyelországban csak 10 százaléknyian értettek egyet vele.

A magyarországi kitöltők 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nyugatnak nem kellene a jelenleginél több segítséget ajánlania Ukrajnának, 46 százalék pedig úgy gondolja, hogy Magyarországnak nem kellene részt vállalnia Ukrajna újjáépítésében.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy négy országban is többséget kapott az az álláspont, amely szerint a nyugatnak nem lenne szabad a jelenleginél több segítséget adnia. Csupán Lengyelországban (69 százalék) és Romániában (50 százalék) foglalt állást a válaszadók többsége a nyugati támogatás felpörgetése mellett.

Az elmúlt hónapokban a Lakmuszon számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan terjed a magyar nyilvánosságban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, jellemzően az orosz narratívákat erősítő dezinformáció.

Megírtuk, hogyan terjesztik a dezinformációt a közösségi médiában a “hiperaktív kommentelők”; bemutattunk egy putyinista híreket osztó hálózatot; és megnéztük, hogyan jelennek meg a háborús hírek Bayer Zsolt vlogján vagy az Origón.

(Nyitókép forrása: Dmytro Smoliyenko/NurPhoto/NurPhoto via AFP)