Több műszakban kopi-pésztelő trollok is terjesztik az orosz dezinformációt Magyarországon

A Political Capital legújabb kutatásában az orosz-ukrán háborúról terjedő, szó szerint megegyező kommentek előfordulását és tartalmát vizsgálta a Facebookon. A hiperaktív kommentelők a legkülönbözőbb bejegyzések alá másolják és illesztik be a háborút támogató üzenetpaneleket, láthatóan több műszakban. 

A kutatás 2022. február 25. és július 31. között vizsgálta a háború témájában írt kommenteket, négy országban (Magyarországon, Romániában, Németországban és Olaszországban). A kommentekben szövegbányászati módszerekkel azonosították azokat a mintázatokat, ahol legalább 5 szó ismétlődik, legalább 200 alkalommal. Az ilyen ismétlődéseket értékelték repetitív kommentekként, amelyek célja a zavarkeltés, illetve a provokáció.

Ezeken keresztül az egyes narratívák  olyan emberekhez is eljutnak, akik nem keresnek aktívan információt a háborúval kapcsolatban.

A magyar nyelvű kommentekről a kutatás megállapította, hogy a háború kitörése idején élénken terjedő háborúpárti narratívákat vitték tovább. Tartalmában tehát nem vett éles fordulatot a Kreml álláspontját támogató online diskurzus. A főbb repetitív narratívák a következők voltak magyar Facebook kommentszekciójában:

  • “Ukrajna mint állam nem létezik.” Bár az ország 1991 augusztusa óta független, szuverenitását pedig Oroszország is elismerte, a kommentelők által sűrűn ismételt állítás szerint Ukrajnának valójában nincsenek határai, és mivel Oroszország a Szovjetunió jogutódja, azt tesz a volt szovjet tagköztársaság területén, amit akar. 
     
  • “Ukrajna népirtást követett el” az ukrajnai kisebbségek ellen. Ez az állítás Putyin február 24-i tévébeszédében is elhangzott, azonban már korábban a Lakmuszon is foglalkoztunk azzal, hogy Putyin állítására nincs bizonyíték. 
     
  • “Ukrajnát egy színtársulat vezeti.” Ez a narratíva az ukrán kormány delegitimálására törekszik, és azt próbálja elhinteni, hogy az országot amerikai állampolgárokból álló színtársulat vezeti. A többihez képest ez az állítás a legfrissebb, ugyanis csak a március elején jelent meg, ennek ellenére magyar nyelven már legalább 460 alkalommal másolták be különböző bejegyzések kommentszekcióiba. (Ez elterjedt Indiában, Afrikában és Dél-Amerikában is.)
     
  • a NATO egy katonai bázist akar létrehozni a Fekete-tengerhez közel. A legalább 1100 kommentben előforduló állítás az invázió után tűnt fel, egy hét után azonban ki is merült, leálltak a tömeges terjesztésével. 
     

Az egyes narratívákkal különböző oldalak kommentszekciót célozták meg, többek közt megjelentek a kommentek kormánypárti és független médiumok oldalain, de egyes politikusok, köztük Orbán Viktor Facebook-oldalán is.

A Political Capital tanulmánya megállapította, hogy 

a magyar nyelven koordináltan terjesztett narratívák többsége nem Magyarországról ered. 

A két legelterjedtebb állítás (“Ukrajna nem létezik, illetve az “ukrán kormány színtársulat”) külföldi befolyásolási kampányokból származik, illetve egyikük egy oroszbarát ukrán oligarcha szervezete terjesztette el. A magyar médiában leginkább felkapott, népirtásról szóló narratíva szintén egy orosz dezinformációs kampányt adoptált a magyar médiatérre. 

Az inautentikus üzenetek globális népszerűsítésében egyaránt részt vettek oroszbarát Facebook-oldalak, magánszemélyek profiljai, illetve hamis vagy feltört fiókokat használó trollok is. Több esetben úgy tűnt, hogy a profilok Google Translate-tel fordított szövegeket terjesztettek több nyelven, több helyszínen (egyes esetekben hibák, egy-egy idegen nyelvű szó is benne maradt a szövegekben). A kutatók például olyan esetet is azonosítottak, amikor egy szlovákiai Facebook-felhasználó cseh Facebook-oldalakon kommentelt magyarul, vagy amikor olasz profilok másolták be ugyanazokat a kommenteket kolumbiai oldalak alatt.

A kutatás azt is megállapította, hogy a posztolási mintázatokban nincs időbeli átfedés, a manipulatív állítások legaktívabb terjesztői „egymást váltották” időben.
 

“Ez nem lehet véletlen, egyértelműen nem organikus aktivitásra utal, azaz nagyon valószínű, hogy az illető trollok egymást követő „műszakokban” végezték a kommentelést” - írta a kutatás.


A Political Capital magyar nyelvű összefoglalója itt, teljes kutatása angol nyelven itt érhető el.
 
Német Szilvi
Művészettörténész, médiakutató. 2013 óta a Crosstalk videó- és médiaművészeti fesztivál vezetője, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója. Online politikai szubkultúrákkal, a populáris kultúra és a politika kapcsolatával, valamint hálózatelemzéssel foglalkozik. Társszerzőként jegyzi a tavaly megjelent Toxikus technokultúrák és digitális politika: Érzelmek, mémek, adatpolitika és figyelem az interneten (Napvilág, 2021) című könyvet.