Szeptember 11-én új vloggal jelentkezett Bayer Zsolt, kormánypárti publicista. A Szankciós vlog című videóban - amelyet már több mint 64 ezren játszottak le a Videán - Bayer a nyugati szankciós politika elleni fellépésre buzdít.
Bayer szerint Ukrajna egy “lator állam”, és “ezért az Ukrajnáért kellene nekünk itt Európában megfagyni”, miközben az Oroszországgal szembeni szankciós politika “az égegyatta világon mindenkinek rossz, kivéve az oroszokat”. Arról azonban egy szót sem ejt, hogy a háborút nem Ukrajna, hanem Oroszország robbantotta ki, főként hamis érvekre hivatkozva.
Bayer vlogos érvelésében több pontatlanság és nem bizonyított állítás szerepel, ezeket 4 (+1) pontban vesszük sorra.
Az állítólagos svájci szigorról Bayer mellett Bohár Dániel, a kormánypárti Megafon-központ egyik véleményvezére és Rétvári Bence miniszterhelyettes is posztolt a Facebookra.
Csakhogy Svájcban nincs érvényben semmilyen törvényi korlátozás arra vonatkozóan, hány fokra fűtheti fel otthonait a lakosság.
Az ezzel kapcsolatban elterjedt félrevezető információkat az illetékes svájci minisztérium szeptember elején, közleményben cáfolta.
Valójában Svájc vészforgatókönyvet készít elő arra a helyzetre, ha az elhúzódó orosz-ukrán háború és az orosz gáz importjának leállása miatt a fűtési szezonban súlyos gázhiány lépne fel az országban.
Egy ilyen krízis kezelésére állt elő javaslatcsomaggal augusztus 31-én a svájci Szövetségi Gazdasági, Oktatási és Kutatási Minisztérium, és jelentették be, hogy társadalmi egyeztetést kezdenek róla az érintettekkel: politikai pártok, települések és régiók ernyőszervezetei és a vállalati szektor szereplői is véleményezhetik még szeptember 22-ig (ennek az eredményét egyelőre nem publikálták).
Ebből a tájékoztatóból azonban kiderül, hogy a kidolgozás alatt álló szabályokat csakis súlyos gázhiány esetén vezetnék be, és azokat a kialakuló helyzetre szabnák. Például elképzelhető, hogy csak bizonyos régiókban kellene alkalmazni a korlátozásokat, és csakis addig, amíg el nem hárul a vészhelyzet. A háztartások hőmérsékletkorlátozása egyébként is csak az utolsó lépés lenne a kríziskezelésben, ha más lépések (például az önkéntes alapon való spórolás, vagy a középületek, uszodák gázzal való fűtésének leállítása) nem vezetnek eredményre.
Erről a témáról írtunk korábban a Lakmuszon is (illetve TikTok-csatornánkon is feldolgoztuk a hírt).
A “halállista”, amelyre Bayer utal, feltehetően a 2014-ben alakult Mirotvorec: ez az oldal főként arról lett hírhedt, hogy “Ukrajna ellenségeit” listázza, nem ritkán lakcímmel, telefonszámmal, esetenként személyazonosító irataik számával együtt.
Az oldalra az elmúlt években több ezer érintett neve és személyes adatai kerültek fel (többek közt Donyeckből tudósító újságíróké), 2015-pedig két olyan haláleset is történt, amelyekért sokan egyenesen a Mirotvorec oldalát teszik felelőssé. Oles Buzina ukrán újságírót és Oleg Kalasnyikov ukrán parlamenti képviselőt is nem sokkal azután gyilkolták meg, hogy az adataik felkerültek a listára. Haláluk után a nyomozás egyik esetben sem volt eredményes, így a mai napig nem tudni, ki és miért gyilkolta meg őket.
Az oldal létezése tehát valóban komoly problémákat vet fel, több nemzetközi szervezet - köztük az Európai Parlament - elítélte a működését. De míg Bayer a videójában tényként kezeli, hogy a listát “Ukrajna” tartja fenn,
valójában nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Mirotvorecet az ukrán állam üzemeltetné.
Mivel az oldalon sokszor érzékeny információk is nyilvánosságra kerülnek, többször felmerült a gyanúja, hogy együttműködhetnek az ukrán titkosszolgálattal, vagy akár állami szinten is lehetnek kapcsolataik. Erről azonban közvetlen bizonyíték nem került nyilvánosságra, az ukrán állam pedig tagadja az érintettségét (az ukrán belügyi tárca közleményben jelezte, hogy semmilyen formában nem támogatja és nem ápol kapcsolatot a portállal). Az oldal egyik alapítója, Georgij Tuka is tagadta, hogy állami támogatást kapnának, vagy az együttműködnének az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU).
Az oldalról leginkább az terjedt el (a Magyar Nemzet is írt róla), hogy mások mellett Anton Gerascsenko indította el, aki korábban az ukrán Belügyminisztérium külsős tanácsadója volt, később parlamenti képviselő lett, és 2021-ig belügyminiszter-helyettes volt.
2016-ban az akkori elnök, Petro Porosenko elítélte a Mirotvorec akcióit, Arszen Avakov belügyminiszter viszont kiállt a tevékenységük mellett. Az SZBU vizsgálatot indított a Mirotvorec honlapján közzétett információkkal kapcsolatban, ám úgy találták, hogy nem törvénysértő a tevékenységük.
Az oldal üzemeltetését azonban aggályosnak találta több nemzetközi szervezet is. Az Európai Parlament 2021-ben sürgette az ukrán hatóságokat, hogy határozottan ítéljék el és tiltsák be a Mirotvorec és egyéb szélsőséges, gyűlöletkeltő weboldalak (és csoportok) működését, amelyek “feszültséget szítanak a társadalomban, és több száz ember, köztük újságírók, politikusok és kisebbségi csoportok tagjainak személyes adataival élnek vissza”.
Volodimir Zelenszkij az uniós kritikákra válaszolva, sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy nem tudja, ki üzemelteti az oldalt, és elnökként nem nyithat vagy zárathat be lapokat. Emellett azt is jelezte, egyszer még a felesége is felkerült a Mirotvorec listájára. (Olena Zelenszka 2019 áprilisában, az elnökválasztás előtt került fel a listára, a leírás szerint azért, mert "illegális fegyveres csoportok fegyvereseinek informátora", másnapra azonban törölték a nevét az adatbázisból.)
A listán szerepel Nyikita Mihalkov orosz rendező és Roger Waters is, ahogy egyébként több magyar politikus (Szijjártó Péter külügyminiszter, Várhelyi Olivér uniós biztos és Orbán Viktor miniszterelnök is) felkerült már rá, ahogy egyébként maga Bayer Zsolt is idén nyáron – az oldal készítői szerint ugyanis Kreml-párti narratívát terjeszt, illetve antiszemitának és ukranofóbnak nevezik. Bayer a hírre úgy reagált:
„Ideje volt! Ezen a listán fent lenni erkölcsi kötelesség. S ki ne szeretne egy listán szerepelni egyebek közt például Nyikita Mihalkovval, Kissingerrel, Oliver Stone-nal vagy Orbán Viktorral?"
Érdemes megjegyezni, hogy a háború kirobbanása után, idén márciusban Irina Venediktova ukrán főügyész is elkezdett listát írni azokról az orosz hírességekről, aki véleménye szerint Ukrajna területi épségére törnek, és akik ellen távollétükben nemzetközi körözést kezdeményeznek. A sort pedig épp Nyikita Mihalkovval kezdte március 4-én.
A "lator" szó Bayer gondolatmenetében értelmezhető egy dehonesztáló jelzőként (a szó jelentése a Magyar Katolikus Lexikon szerint: útonálló, rablógyilkos, gonosztevő, míg A magyar nyelv értelmező szótára szerint: parázna, gonosz, elvetemült, gaz). Véleményekkel, minősítésekkel a tényellőrzéseinkben nem foglalkozunk.
Azt azonban érdemes kiemelni, hogy
a "lator állam" kifejezés a nemzetközi politikai közbeszédben általában egészen más kontextusban fordul elő.
Lator államnak (ami az angol rogue state fordítása, másképp: vadállam) ugyanis leggyakrabban azokat az országokat nevezik, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok felvett a terrorizmust támogató államok listájára. Ezen a listán olyan országok szerepelnek, amelyek nyíltan Amerika-ellenes politikát folytatnak, vagy éppen az amerikai politikai befolyást gyengíteni akaró erőszakos cselekményeket (például terrorcselekményeket) támogatnak. Az 1990-es években így szerepelt a listán Észak-korea, Pakisztán, Irak, Irán, Afganisztán és Líbia, de például az amerikai-pakisztáni együttműködés létrejötte után Pakisztán lekerült róla, míg Afganisztán és Irak azután lett levéve, hogy amerikai megszállás alá kerültek.
Az amerikai kormány ugyanis ezekkel az országokkal szemben legitimnek tekint minden eszközt a védekezésre, azonban bármikor kész tárgyalni velük, ha az adott országok revideálnák Amerika-ellenes politikájukat.
Ukrajna azonban nem szerepel (és soha nem is szerepelt) a lator államok listáján, és jelenleg kifejezetten nem nevezhető Amerika-ellenesnek a politikája sem, miközben az USA támogatja az Oroszország által megtámadott országot.
Bayer egyébként nem először nevezi latorállamnak Ukrajnát, a kifejezés megjelent már a DK: A régen nem mosott ánuszgyűrű című publicisztikájában is.
Arra, hogy a nyugati szankciók Oroszországot nem érintik negatívan, a magyar kormányzati propaganda az elmúlt hetekben egyre hangsúlyosabban utal. Maga Orbán Viktor is többször beszélt már az “elhibázott brüsszeli szankciókról”, legutóbb néhány napja, a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén Balatonalmádiban, ahol egyenesen úgy fogalmazott:
“A szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.”
Ezzel szemben azonban több elemzés is rámutatott már arra, hogy Oroszországnak kifejezetten fájnak a nyugati szankciók:
És ahogy arra Rácz András történész (aki a 444-re hetente ír elemzést a háborúról) is figyelmeztetett: az igazi csapás az orosz gazdaságra az EU-s olajembargó életbe léptetése lesz, ami első lépcsőben december közepén, másodikban pedig jövő februárban várható. Utána szembesül majd Oroszország igazán a károkkal, mert a legnagyobb bevételei az olajból származnak.
A Bayer-videóban is megidézett népmese a Róka és a farkas, amire az orosz elnök valóban utalt szeptember 7-én Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon tartott beszédében, amikor a nyugati szankciókat ostorozta, kijelentve, hogy azok épp az Európai Uniónak fognak fájni, hiszen csak még magasabb árakhoz vezetnek, Oroszország viszont jól jön ki belőlük. Putyin úgy fogalmazott, a Nyugat “meg fog fagyni, mint a farkas farka”.
A hasonlat már csak azért is érdekes, mert bár mint minden népmesének, ennek is több variációja létezik (itt olvasható egy variációja oroszul), a lényeg azonban nagyjából mindben ugyanaz: a nem túl okos farkast a róka veszi rá, hogy a farkát a jeges tóba lógassa, hogy így fogjon halat. A farkas egész éjszaka várakozik, végül befagy a farka a tóba, másnap reggel pedig a falusiak, akik azt hiszik, hogy a farkas sanyargatta őket egész nyáron, nekirontanak. A szorult helyzetben lévő farkas csak úgy tud menekülni, hogy letépi a saját farkát. És miközben a falusiak üldözik a farkast, a róka besompolyog az egyik házba, és megpróbál még néhány csirkét is ellopni. Végül azonban ő is hoppon marad. Sőt, a Bayer által is megidézett szovjet rajzfilmben ráadásul egy kutya az ő farkát is letépi.
Ha pedig ezt vesszük alapul, kissé ironikusan hat a putyini figyelmeztetés: az lehet ugyanis, hogy a farkasnak (értsd: Nyugat) lefagyott a farka, a rókáét viszont (úgy is, mint Oroszország) büntetésből tépte le a kutya, miután lopott, csalt és még hazudott is.
Természetesen kerestük a vlogban található állításokkal kapcsolatban Bayer Zsoltot is, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre. Korábbi cikkünkben olyan posztokat emeltünk ki Bayer blogjáról, amelyekben orosz háborús propagandát terjesztett. Akkor Bayer bizonyos pontokon elismerte, hogy hibázott, és azt ígérte, hogy javítja a problematikus állításokat. Ez azonban mindeddig nem történt meg.
