A stadionok tényleg lepukkantak, az iskolák pedig ultramodernek a Feröer-szigeteken?

Miután egy feröeri csapat kiverte a Fradit a BL-ből, sokan megosztottak egy ezt sugalló képet. Megnéztük, mi van mögötte.

„Stadion és iskola Feröerben.” Ezzel a szöveggel posztolt július 22-én egy egyszerű, kicsit lepukkant környezetű futballpályát és egy ultramodernnek ható iskolaépületet ábrázoló fotómontázst egy Facebook-felhasználó. A bejegyzést már több mint 5200-an megosztották.

Forrás: Facebook

A kép kontextusát az adja, hogy július 19-én a feröeri KÍ Klaksvík 3-0-s összesítéssel kiejtette a Ferencvárost a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjében.

A bejegyzés ki nem mondott üzenete az, hogy a Klaksvík annak ellenére nyert, hogy Magyarországon rengeteg (köz)pénz folyik a futballba és a stadionépítésekbe, míg a Feröer-szigeteken inkább az oktatást fejlesztik.

Ezt a bejegyzés néhány megosztója expliciten is megfogalmazta. Az MSZP-s Török Zsolt például azt a szöveget írta a fotómontázs fölé, hogy „Kinek mit intézett a kormánya és kinek mi a fontos!?!?”. Béres András, a Párbeszéd politikusa szerint pedig „Ezért lehet, hogy az amatőr feröeri focisták legyőzik a túlfizetett magyar profikat, és az iskolások valószínűleg jobb oktatást és boldogabb diákéveket kapnak, mint nálunk.”

Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy mi látható a népszerűvé vált fotómontázson.

Röviden: a fotók valódiak, és tényleg egy feröer-szigeteki stadiont és egy iskolát ábrázolnak, a stadion esetében azonban tendenciózusnak nevezhető a képválasztás.

Megnéztük azt is, hogy a Feröer-szigeteken mennyit költenek oktatásra Magyarországhoz képest, és hogyan teljesítenek a diákjaik a PISA-teszteken.

A képek

A Google fordított képkeresési funkciójának segítségével megtaláltuk a két fotó eredetijét, így kijelenthető, hogy azokon tényleg egy feröer-szigeteki stadion és egy iskolaépület látható.

A stadion a Nordic Stadiums honlap szerint a Toftir településen található, 450 ülőhellyel rendelkező Lilit Svangaskarð stadion. A fotó 2006 májusában készült, és egy Torbenbrinker nevű felhasználó töltötte fel a Wikimediára.

Az iskola a fővárosi Tórshavn College Glasir nevű épülete, a Facebookon terjedő fotót az épület belsőépítészeti tervezését végző cég, a Rosan Bosch készítette és publikálta honlapján. A Tórshavn College a feröeri kormány honlapja szerint a szigetek legnagyobb oktatási intézménye, 2018-ban nyitott meg, és három korábbi iskolát egyesített. Összesen több mint 1500 diák tanul az épületben középiskolában, szakképzésben vagy felsőoktatásban.

A fotók tehát valódiak és tényleg feröer-szigeteki létesítményeket ábrázolnak, bár a stadionról bevágott kép elég régi. A Lilit Svangaskarð ma már egy kicsit máshogy néz ki, a Nordic Stadiums fotói és videója alapján a lelátókat például biztosan felújították.

A stadion a B68 Toftir futballcsapathoz tartozik, azonban a Nordic Stadiums leírása szerint tartalékpályának használják, a meccseket a közvetlenül mellette található, 3500 ülőhelyes Svangaskarð stadionban játsszák. Ez így néz ki:

Érdemes leszögezni, hogy a Lilit Svangaskarð stadionnak nincs köze a Ferencvárost kiejtő KÍ Klaksvíkhoz. Az ő stadionjukat, a Djupumyrát 2021-2022-ben kibővítették, azóta így fest:

A feröeri fociválogatott pedig ebben a közelmúltban szintén felújított, 5000 férőhelyes stadionban játssza hazai mérkőzéseit:

A Facebook-posztban szereplő stadionnál tehát könnyen lehetett volna nagyobbat vagy modernebbet találni a Feröer-szigeteken is. Az edzőpályáról készült, több mint 15 éves fotó és a belsőépítészeti cég reklámfotójának egymás mellé helyezése nyilván jobban passzolt az üzenethez.

És ami mögöttük van

A Feröer-szigetek Dánia fennhatósága alá tartozik, de oktatásügyben autonómiát élvez. A hozzáférhető statisztikai adatok alapján megpróbáltuk felmérni, mennyit költenek oktatásra a Feröer-szigeteken Magyarországhoz képest, és hogy milyen a feröeri diákok teljesítménye a magyar tanulókéhoz viszonyítva.

A Skandináv Miniszteri Tanács által finanszírozott Nordic Statistics adatbázisban találtunk adatokat arról, GDP-arányosan mennyit költ oktatásra a feröeri kormányzat. Mivel az adatszolgáltatás az Eurostat számítási módszereit követi, ezek a számok összehasonlíthatók a magyarországi GDP-arányos oktatási kiadásokra vonatkozó Eurostat-adatokkal.

Ez alapján a Feröer-szigeteken a GDP arányában többet költ oktatásra a kormány, mint Magyarországon. A feröer-szigeteki oktatási kiadások rendre meghaladják az uniós átlagot is.

Az utolsó adatok 2021-ből származnak, ekkor a Feröer-szigeteken a GDP 6,6 százalékát fordították oktatásra, Magyarországon a GDP 5 százalékát, az EU-ban átlagosan a GDP 4,8 százalékát.

(Megjegyzés: az Eurostat oktatási kiadási adatai eltérnek az OECD GDP-arányos oktatási ráfordításokat mutató adatsorától. Az OECD Magyarországra jóval alacsonyabb arányszámokat hoz ki – 2019-ben 3,1 százalékos GDP-arányos oktatási költést -, azonban ebben az adatsorban a Feröer-szigetek külön nem szerepel. Ezért választottuk az Eurostat-adatokat az összehasonlításhoz.)

Az OECD a PISA-felmérések eredményeit is csak Dánia egészére közli, külön a Feröer-szigetekre nem. A Nordic Statistics azonban 2006-tól közzéteszi a feröeri adatokat. Így össze lehet hasonlítani, milyen átlagpontszámot értek el a 15 éves feröeri és a 15 éves magyar diákok a szövegértési, matematikai és természettudományos teszteken.

A rendes körülmények között háromévente megrendezett PISA-felmérést 2021-ben a Covid miatt elhalasztották, a végül 2022-ben megtartott felmérésnek pedig még nem tették közzé az eredményeit. Az utolsó adatok így a 2018-as teszt eredményeit mutatják.

A 2018-as felmérésen a magyar diákok teljesítettek jobban szövegértésben és természettudományban, a matematikai teszten azonban a feröeri tanulók átlagpontszáma lett magasabb.

Matematikából már 2015-ben is a feröeriek teljesítettek jobban. Szövegértésből akkor ugyanolyan átlagpontszámot értek el a magyar és a feröeri diákok, de 2018-ra a magyarok javítottak.

(Címlapi kép - Rosan Bosch Studio/Kim Wend; Wikimedia/Torbenbrinker; grafika: Galántai Maja)

Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz