Október végén számos kormányközeli lap számolt be arról (feltételes módban), hogy “finn bűnözők kezébe kerülhettek” az Ukrajnának szánt nyugati fegyverek:
Az ukrajnai fegyverek illegális kereskedelme már idén nyáron komolyan foglalkoztatta a kormányközeli lapok szerkesztőségeit. Ezzel kapcsolatban októberben írtuk meg, hogy bár az Europol valóban kockázatként kezeli, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyekből kerülhet csempészáru az illegális fegyverpiacra, egyelőre nem ismert egy olyan eset sem, amikor ez bizonyítottan meg is történt.
Bár Finnországból október végén ismételten felhívták a figyelmet az illegális fegyverkereskedelem veszélyére, egyértelmű bizonyítékok továbbra sem kerültek nyilvánosságra.
A kormányközeli médiumok újabb cikkeinek Christer Ahlgren, a finn Nemzeti Nyomozóiroda (NBI) nyomozójának nyilatkozata adott alapot, amely a finn közszolgálati Yle honlapján jelent meg október 30-án.
A szöveg eredeti verziójának címe és bevezetője kijelentő módban állította, hogy az NBI-nek információi vannak arról, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek egy része bűnözők kezébe került Finnországban.
“Láttunk arra utaló jeleket, hogy ezek a fegyverek Finnországba kerültek" - idézte a cikk Ahlgrent, aki azt is mondta, hogy “már találtak” Ukrajnának szállított fegyvereket Svédországban, Dániában és Hollandiában is.
A cikk címét és bevezetőjét azonban a megjelenés utáni napon módosították (ahogy azt jelezték is az írás végén), hogy tisztázzák, hogy a cikkben említett “gyanú előzetes információkon alapul”.
A cikk címe október 30-án (NBI: Bűnözői kezekben az Ukrajnának küldött fegyverek), és a módosított verzió október 31-én (Az NBI azt gyanítja, hogy az Ukrajnának küldött fegyverek bűnözők kezébe kerülhettek). Kép forrása: Yle.fi
Ezt követően, november 1-jén az NBI hivatalos közleményt is kiadott az ügyben, mivel a hatóság szerint az interjú alapján a közvéleményben pontatlan kép alakulhatott ki a helyzetről.
“A rendőrségnek nincs bizonyítéka arra, hogy adományozott fegyvereket csempésztek volna Ukrajnából Finnországba” - áll a közleményben. Hozzátették, hogy a rendőrségnek ugyan vannak olyan értesülései, amelyek szerint szervezett finn bűnözői csoportok hosszú távon megkísérelhetik fegyverek beszerzését Ukrajnából, azt nem lehet kijelenteni, hogy ez már meg is történt volna.
Ezt a hírt közölte az MTI is, ahonnan például átvette a Hirado.hu, és megírta a V4NA és a Magyar Nemzet is.
Bár a kormányközeli médiumok is átvették az arról szóló hírt, hogy konkrét bizonyítékok az illegális fegyverkereskedelemre nincsenek, pár nappal később már ettől eltérő hangot ütöttek meg több cikkben: más organáumokat, amelyek a bizonyítékok hiányára mutattak rá, azzal vádoltak, hogy tagadják az illegális fegyverkereskedelem veszélyét is.
“Egy finn szakember nyilatkozata után voltak olyan lapok, melyek a hazugságtól sem rettentek vissza, hogy letagadják az illegális fegyverkereskedelem növekedésének lehetőségét az orosz-ukrán konfliktus miatt” - írta például a Habony Árpád által alapított V4NA, amelyet az Origo is szemlézett. Az újság a Business Insider egyik cikkét linkeli, amelynek azonban már a címében is felhívják a figyelmet a veszélyre: “Nem árasztják el az európai feketepiacot az ukrajnai fegyverek, de ez megváltozhat”, és a szövegben is jelzik, hogy a fegyveres konfliktus hatására az illegális fegyverkereskedelem mértéke emelkedhet a jövőben.
A Magyar Nemzet pedig a Lakmusz egy korábbi, október elején megjelent cikkéről állította, hogy abban “hamis információt” közöltünk, amikor kétségbe vontuk “a V4NA hírügynökség információit, miszerint az Ukrajnának juttatott fegyverszállítmányok a front helyett a feketepiacra kerültek”, illetve nem tértünk ki arra, hogy nemzetközi szervezetek figyelmeztettek a fegyvercsempészet veszélyére.
Valójában már egy hónappal korábbi cikkünkben is kiemeltük, hogy ez a veszély fennáll (linkeltük is az Europol erről szóló nyilatkozatát). Emellett viszont arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a V4NA és más kormányközeli lapok olyan "bizonyítékokat" mutattak a nyár folyamán, amelykről később kiderült, hogy nem megbízhatók. A Magyar Nemzet a cikkünk cáfolata gyanánt Christer Ahlgren finn nyomozó október végi állításait idézi, azonban arról nem számol be, hogy ezeket az NBI utólag pontosította.
Az elmúlt hónapokban az Europoltól az USA Külügyminisztériumáig több intézmény is megfelelő biztonsági intézkedéseket sürgetett az illegális fegyverkereskedelem megakadályozására. Az USA október 27-én jelentette be, milyen konkrét lépéseket tervez megtenni az illegális fegyverkereskedelem megfékezésére. Az amerikai külügy nyilatkozatára a V4NA is hivatkozik, azonban a szövegben megfogalmazott aggályokat nem foglalták össze teljeskörűen. Így például azt sem említették meg, hogy az USA álláspontja szerint annak a veszélye is fennáll, hogy épp az “oroszbarát erők” szerzik meg az ukrán fegyvereket, amelyeket “valószínűleg Oroszország is felhasználhat ellentámadásokra, propagandacélokra vagy megtévesztő hadműveletekre.”
Címlapkép: Ukrán katonák állnak az Egyesült Államoktól katonai támogatásként kapott Javelin páncéltörő rakétákkal teli teherautó mellett 2022. február 11-én Kijevben. (Fotó: Sergei SUPINSKY / AFP)
