Komolyan foglalkoztatta nyáron a Magyar Nemzet szerkesztőségét az Ukrajnának juttatott nyugati fegyversegély sorsa. Július közepén két héten belül három cikkben is arról írtak, hogy az Oroszország elleni harcra szánt fegyverek egy része a harctér helyett nagy eséllyel a feketepiacon köthet ki.
Először, 2022. július 15-én, a Habony Árpád által alapított V4NA hírügynökség anyagát átvéve mutattak be egy videót, amelyen állítólag Ukrajnából származó “Javelin típusú páncéltörő rakétákat találtak egy albán rendszámú kocsi csomagtartójában”, emellett mutattak képernyőképeket illegális fegyverkereskedő internetes oldalakról is.
Két héttel később, július 29-én aztán egy napon belül két cikk is foglalkozott az illegális fegyverkereskedelemmel. Reggel Horváth József, a kormánypárti Alapjogokért Központ biztonságpolitikai szakértője fejtette ki, miért tartja ő is valós fenyegetésnek az Ukrajnának adott nyugati fegyverek feketepiacra kerülését. A Terroristák, maffiózók kezébe kerülhetnek az ukrajnai segélyfegyverek című cikk ugyanezzel a címmel rögtön végigfutott a Mediaworks lapcsalád szinte összes megyei lapján is.
Este pedig Ukrajna lehet a maffiák egyik fegyverforrása címmel jelent meg írás arról, hogy a szomszédban zajló háború közben a magyar hatóságok az Interpollal, az Europollal és az FBI-jal együttműködve “figyelemmel kísérik a fekete piacra szánt hadi eszközök útját”.
De az ukrajnai fegyverek illegális kereskedelme visszatérő témája volt nyáron Nógrádi Györgynek, a közmédiában gyakran megforduló biztonságpolitikai szakértőnek is.
Az elemző, aki már korábban is terjesztette az orosz háború propaganda kedvelt narratíváit,legalább két nyári szereplése alkalmával is beszélt az illegális fegyverkereskedelem problémájáról.
Az európai országok mostanra belátták, hogy csak nagyon óvatosan lehet pénzt adni a megtámadott országnak, hiszen azt a korrupció miatt jó eséllyel ellopják; mindemellett a fegyverek útját is követni kell, különben azokat a feketepiacon értékesítik az ukránok
- mondta egy Székelyudvarhelyen tartott júliusi előaádásán.
“A nyugati értékelések szerint az országba érkező fegyverek 70 százalékát ellopják, és eladják Észak-Afrikába, Közel-Keletre”
- jelentette ki a a Hit Gyülekezete rádiójának nyilatkozva augusztusban.
Ezek azonban jórészt túlzó és megalapozatlan állítások.
Az Europol, azaz Európai Rendőrségi Hivatal, Az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés legfontosabb intézménye ugyan valóban kockázatként kezeli, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyekből kerülhet csempészáru az illegális fegyverpiacra. Tettek is lépéseket ennek elkerülésére.
Egyelőre azonban nem ismert egy olyan eset sem, amikor bizonyítottan az ukrán hadseregnek adott nyugati fegyverek kerültek volna elő a feketepiacról.
Ami a V4NA hírügynökség cikkében bemutatott bizonyítékokat illeti, azok hitelessége több okból erősen kétségbe vonható:
2022. július 13-án az AZmilitary1 Twitter-profil megosztott egy 85 másodperces videót, amelyen a következő jelenet látható:
Két férfi kezet ráz egy fekete Volskwagen személyautó előtt. Az autó rendszámát előbb jól láthatóan megmutatják(AA851EE), majd kinyitják a csomagtartóját, amelyből fekete dobozok látszanak ki. A két férfi közül az egyik ukrán nyelven elmondja, hogy NLAW és Javelin típusú páncéltörő rakétákat kínál eladásra, a társa pedig listázza a tokokban található fegyverek árát.
A posztot azóta törölték, de a videó azóta is elérhető az interneten, hiszen megjelenése után rögtön felkapták és osztani kezdték különböző platformokon. A V4NA már egy RussiaIntel nevű, Kreml-barát háborús tartalmakat megosztó Youtube-csatornáról vette át.
A gyors terjedés miatt azonban tényellenőrzés is készült a videóról. A Newsweek amerikai hírportál cikke szerint számos jel utal arra,hogy a felvételt kifejezetten manipulációs céllal készíthették.
“Az egyelőre tisztázatlan, hogy a videó készítői rendszámtáblát hamisítottak, vagy egy papírra nyomtatott rendszámmal takarták el az eredeti táblát, de ez is egy intő jel, hogy megkérdőjelezzük a videón lejátszódó jelenet valódiságát” - fogalmazott a cikk.
A videó mellett két másik bizonyítékot is szolgáltat a V4NA cikke arra, hogy Ukrajnából származó nyugati fegyvereket árulnak a feketepiacon.
“A világháló illegális részén, a dark weben egyébként már június eleje óta árulnak például Javelin rakétát, mindössze harmincezer dollárért” - írja az alábbi két képernyőkép alapján a cikk.
Forrás: V4NA
A dark web azoknak a weboldalaknak a gyűjtőneve, amelyek titkosított hálózatokon találhatók és rejtett IP címmel rendelkeznek. E tulajdonságok miatt lehet ideális felület illegális áruk kereskedelmére.
A képen látható THIEF World nevű oldalt sikerült megtalálnia a BBC újságíróinak is, rajta több olyan felhasználóval, akik saját bevallásuk szerint NATO-tagországokból származó fegyverekkel kereskednek, az ukrán fővárosból, Kijevből.
Köztük volt a képen látható “Big Discounts on Weapons” felhasználó is, aki a 30 ezer dollárért kínált Javelin rakéta mellett árult még Switchblade 300 márkájú katonai drónokat.
A portékáról készült képek azonban hamisak.
A szóban forgó drón fotóját egy régi, 2015-ös Twitter-posztból szedték, és photoshoppal ráillesztették egy papírlap képét, rajta a darkwebes piactér és a termék kézzel írt nevével, hogy úgy tűnjön, saját készítésű a kép. A StopFake ukrán tényellenőrző oldal megerősítette a BBC-nek, hogy a drónokat a szériaszám alapján valóban Szíriában vetették be és lőtték le, 2015-2016 táján.
#Syria Another Switchblade loitering UAV found near Izraa city, Daraa. Only US forces known to use it. pic.twitter.com/Z7pauLjZ0s
— Green lemon (@green_lemonnn) November 3, 2015
De hasonlóan régi, lopott fegyverfotókat azonosított be fordított képkereséssel a BBC stábja egy másik, szintén ukrán fegyvereket áruló eladói profil esetében is.
Forrás: BBC
További furcsaságok történtek, miután a BBC újságírói inkognitóban kapcsolatba léptek az említett eladókkal.
Az állítólagos fegyverkereskedők egy üzenetküldő applikáción keresztül akarták tisztázni az üzlet részleteit, és bár ukránul kommunikáltak, az írott üzenetekben egy rakás nyelvtani hibát vétettek. Amikor a BBC újságírói ezt megjegyezték, az eladók azzal magyarázták, hogy valójába lengyel nemzetiségűek.
A lap által megkérdezett szakértő, egy polonista, ukrán-orosz-lengyel fordító azonban teljes biztonsággal állította, hogy az üzeneteket küldő személy valójában orosz nyelvű, aki nagy valószínűséggel online fordítóprogram segítségével fordította oroszról ukránra a mondandóját. A cirill betűs írásban például több orosz szó is felfedezhető volt - ezeket feltehetőleg nem tudta lefordítani, így érintetlenül hagyta az alkalmazott program - magyarázta a szakértő, Daria Lewicka.
Ugyan a V4NA cikkén keresztül a magyar sajtóba nem ezen az úton jutott el, a dark weben virágzó ukrán fegyverkereskedelem híre központi téma volt a háborús propaganda szolgálatába állított orosz állami médiában is.
A Channel 1 orosz állami televízió és az Európai Unióban felfüggesztett Russia Today (RT) tévécsatorna is rendszeresen közölt az elmúlt hónapokban olyan sztorikat - jellemzően a Twitteren vagy Telegramon terjedő, ellenőrizetlen valóságtartalmú posztokra hivatkozva -, amelyek a feketepiacon megjelenő ukrán fegyverekről szóltak.
"A Javelinek képesek repülőket megsemmisíteni. A Stingerek [amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek] terroristák kezére kerülhetnek, és az európai repterek biztonságát fenyegethetik”
- riogatott például a Channel 1 egyik riportja.
Nem véletlenül: az orosz háborús célokat ugyanis támogatja, ha a nyugati közvélemény biztonsági kockázatot lát az ukrajnának juttatott nyugati fegyversegélyekben, és a kormányok választói nyomásra csökkentik a segítség mértékét.
A BBC által megkérdezett szakértők szerint az is elképzelhető, hogy eleve az orosz propagandagépezet hozta létre a cikkben bemutatott átverésgyanús fegyverkereskedő oldalakat.
Erre utal a szóban forgó platform viszonylag alacsony látogatottsága, és viszonylagos ismeretlensége még a dark webet aktívan használók körében is - monda a BBC-nek Irina Neszterovszkij, a KELA, egy izraeli székhelyű kiberbűnözés-elhárítással foglalkozó cég vezető kutatója, aki szerint kicsi az esély, hogy orosz médiamunkások maguktól találtak rá az oldalra.
Neszterovszkij ugyanakkor nem zárta ki azt sem, hogy a dark weben jártas csalók átverés céljából hozták létre az oldalt, amelyet aztán felkapott a propagandamédia.
