Dúró Dóra az emberi szabadság és a nemzeti szuverenitás elleni támadásnak nevezte a WHO készülő pandémiaszerződését. Csakhogy olyasmit is belelát, ami egyáltalán nem szerepel az eddigi szövegváltozatokban.

„Az emberi szabadság és a nemzeti szuverenitás elleni újabb támadást készül végrehajtani a WHO a pandémiaszerződés létrehozásával” – írta Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője május 22-i Facebook-bejegyzésében.

A politikus szerint az Egészségügyi Világszervezet 2024-ben elfogadni tervezett új szerződésének szövegezése megkezdődött, és ebben szerepel, hogy lesznek jogilag kötelező elemei is a nemzetállamokra nézve, a végrehajtását pedig a WHO egy erre a célra létrehozott testülete fogja felügyelni.

Dúró szerint a szerződés kimondja, hogy fel kell lépni azok ellen, akik kétségbe vonják a WHO megoldási javaslatait, és ezt jelenteni is kell a WHO felé.

A Mi Hazánk politikusa ugyanezen a napon parlamenti felszólalást is szentelt a témának, és ebben még baljósabb képet festett a készülő szerződésről.

„Egyenesen jelentést kell adnia a magyar kormánynak a WHO felé azokról az emberekről, akik a WHO által javasolt megoldásokat kétségbe vonják. És itt kifejezetten nevesítik a vakcinákat is. Tehát az államnak kvázi jelentenie kellene a WHO felé, hogy kik azok az állampolgárok, akik nem fogadják el az ő megoldási javaslataikat”

– mondta.

De valóban jelentenie kellene a kormányoknak azokról az állampolgárokról, akik nem fogadják el a WHO megoldási javaslatait, például a vakcinákat?

Megnéztük a készülő pandémiaszerződés nyilvánosan elérhető szövegváltozatait, de ilyen rendelkezést egyikben sem találtunk.

Cikkünkben azt is bemutatjuk, mi a célja a WHO új kezdeményezésének, és mi az, amiben tényleg változást hozhat.

Ami nincs benne a szerződésben

A WHO közgyűlése 2021. december 1-jén döntött arról, hogy a tagállamok megkezdik a tárgyalásokat egy nemzetközi dokumentum kidolgozásáról, aminek célja a jövőbeli világjárványok megelőzése, a járványügyi felkészültség és a járványokra adott válaszok megfelelőségének javítása. A dokumentum pontos jogi státusza még nem eldöntött, lehet „egyezmény, megállapodás vagy más nemzetközi eszköz”, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért szerződésként fogunk hivatkozni rá.

A szerződés kidolgozására egy kormányközi egyeztető testületet (Intergovernmental Negotiating Body, INB) hoztak létre. A testületben a WHO valamennyi tagállama képviselteti magát. A szerződést az előirányzott menetrend szerint a WHO 2024-es közgyűlésén kellene elfogadni.

A pandémiaszerződéssel párhuzamosan a WHO dolgozik a Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok módosításán is. A Mi Hazánk korábban erről a készülő dokumentumról is tett hamis vagy félrevezető állításokat, ezekkel tavalyi cikkünkben foglalkoztunk.

A pandémiaszerződésről eddig három szövegváltozatot tett közzé az INB. 2022. november 25-én jelent meg az úgynevezett konceptuális nulladik tervezet (Conceptual Zero Draft), 2023. február 1-jén a nulladik tervezet (Zero Draft), 2023. június 2-án pedig az INB titkárságának egy újabb javaslata. Utóbbi változat a szöveg számos pontján több alternatív megoldást is felvázol, amik között a későbbiekben döntenek majd a tagállamok.

Olyan rendelkezés, ami alapján a kormányoknak jelentést kellene tenniük a WHO megoldási javaslatait – például a vakcinákat – megkérdőjelező állampolgáraikról, illetve fel kellene lépniük ezek ellen az emberek ellen, egyik nyilvános verzióban sem szerepel.

Dúró Dóra a Lakmusz kérdésére nem árulta el, hogy a tervezet mely pontjára vagy pontjaira utalt kijelentésével.

Mindenesetre valószínűsíthető, hogy a szerződéstervezetnek arra a cikkére gondolt, amelyik a korábbi verziókban „Járványügyi és közegészségügyi ismeretek erősítése”, címen szerepelt, a június 2-i változatban pedig a „Kommunikáció és figyelemfelhívás” elnevezést kapta.

Ez a rész azt irányozza elő, hogy a kormányok küzdjenek a járványokkal kapcsolatos hamis vagy félrevezető információk ellen, illetve erősítsék a tudományos ismeretek kommunikációját.

A tervezet alapján a tagállamoknak biztosan nem kellene konkrét személyekről jelenteniük.

Az egészségügyi dezinformáció „elterjedtségét és profilját” kellene felmérniük, illetve a szakpolitikák kialakítását segítő kutatást kellene végezniük arról, hogy milyen tényezők befolyásolják negatívan az egészségügyi intézkedések elfogadottságát és betartását, ideértve az oltásokkal szembeni bizalmat és az oltások felvételét is.

Részlet a készülő szerződés legfrissebb változatából Forrás: WHO

A „Kommunikáció és figyelemfelhívás” pont nem tartalmaz külön jelentéstételi kötelezettséget, ahogy nem tartalmazott a korábbi „Járványügyi és közegészségügyi ismeretek erősítése” pont sem. A tervezet szerint a kormányoknak az egész szerződés végrehajtásáról kellene jelentésekben beszámolniuk, egyelőre meg nem nevezett időszakonként.

És ami benne van

Az igaz, hogy a tervek szerint maga a szerződés jogilag kötelező lesz, és tartalmazni fog jogilag kötelező és nem kötelező elemeket is.

A tervezet szerint valóban létrejönne egy testület a szerződés végrehajtásának felügyeletére, ezt a legutóbbi verzióban Végrehajtási és Megfelelési Bizottságnak nevezik.

Az ugyanakkor nem látszik, hogyan tudná kikényszeríteni a WHO a szerződés betartását, a tervezet ugyanis semmilyen szankciós mechanizmust nem tartalmaz.

A Végrehajtási és Megfelelőségi Bizottság a tervezet szerint elősegítő, és nem büntető jellegű lesz, és „különös figyelmet fordít a Felek nemzeti és regionális képességeire és körülményeire, különösen a fejlődő országoknak minősülő Felek igényeire”.

Ha valamelyik tagállamnak nem a végrehajtási bizottsággal, hanem egy másik tagállammal lenne vitája, azt elvileg a hágai Nemzetközi Bíróság elé lehet majd utalni, de csak akkor, ha a szerződés ratifikálásakor ezt mindkét érintett tagállam külön vállalja.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO igazgatója Fotó: Fabrice Coffrini/AFP

A szerződéstervezet legutóbbi változatában kifejezetten megerősíti az államok „szuverén jogát arra, hogy egészségpolitikájuk megvalósítása során jogszabályokat alkossanak és hajtsanak végre”, és kimondja, hogy a szerződés végrehajtásának összhangban kell állnia a „más államok belügyeibe való be nem avatkozás” elvével.

Többnyire a szerződés egyes rendelkezései is annyira általánosan vannak megfogalmazva – lásd a fentebb idézett, dezinformáció elleni küzdelemről szóló pontot -, hogy azokat nehéz lenne „rákényszeríteni” a tagállamokra.

Az eddig nyilvánosságra hozott tervezetek egyik pontja sem akarja előírni a tagállamoknak, hogy konkrétan hogyan védekezzenek a járványok ellen.

Inkább azt próbálja biztosítani a WHO, hogy mindenhol rendelkezésre álljon a megfelelő emberi kapacitás és eszközállomány a járványügyi védekezéshez, és hogy működjön az információmegosztás a tagállamok között.

Néhány fontosabb pont a készülő szerződésből:

• A tagállamok vállalnák, hogy „elősegítik” a WHO hozzáférését a járvánnyal súlyosan érintett területekhez. De a WHO csak értékelhetné és támogathatná a tagállam válaszát a kezdődő járványokra, nem írhatná elő a járványügyi intézkedéseket.
• A február 1-i szövegváltozat szerint a tagállamok által felfedezett új, pandémiás potenciállal rendelkező vírusokat kötelező lenne megosztani egy WHO által elismert laborral, a genomszekvenciájukat pedig nyilvánossá kellene tenni. A június 2-i verzióban ez a kötelezettség már csak egy alternatívaként szerepel, a másik alternatíva szerint a tagállamok később dolgoznák ki az információmegosztás pontos menetét.
• A február 1-i változat szerint az új vírusokra kifejlesztett egészségügyi termékek – például tesztek, vakcinák – 20 százalékát át kellene adni a WHO-nak a világszinten egyenlőbb elosztás érdekében. Az újabb verzióban a 20 százalékos arány csak egy alternatívaként jelenik meg, a többi alternatíva önkéntes felajánlásokat irányoz elő.
• A február 1-i változat kötelezte volna a tagállamokat arra, hogy egészségügyi költségvetésük 5 százalékát járványmegelőzésre, a járványügyi felkészültség erősítésére fordítsák, illetve a GDP-jük egy meg nem határozott százalékát nemzetközi járványügyi együttműködésre és segélyezésre fordítsák. Az új verzióban már csak „megfelelő pénzügyi erőforrásokat” kell ezekre a területekre irányítani.
• A tagállamoknak rendszeresen monitorozniuk és értékelniük kellene járványügyi megelőzési és védekezési rendszereik felkészültségét, illetve azonosítaniuk kellene az esetleges hiányosságokat „a WHO által fejlesztett értékelési eszközök alapján”. A június 2-i szövegváltozat egyik opciója szerint a jövőben egy univerzális értékelési mechanizmus is létrejöhet.

Dúró Dóra május 22-i parlamenti felszólalására a kormány nevében Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszolt. Konkrétumokat nem árult el arról, mi a magyar kormány álláspontja a WHO készülő szerződéséről, csak annyit mondott, hogy mint minden nemzetközi megállapodást, ezt is gondosan mérlegelni fogják, és „a magyar érdekek alapján” fognak róla dönteni.

(A címlapi montázs alapjául szolgáló képek szerzői: Kovács Attila/MTI; John Macdougall/AFP; Spencer Platt/Getty Images; Fabrice Coffrini/AFP)