Apáti Bence: A német egészségügyi reform külön fejezetben foglalkozik a háborúra való felkészüléssel

Mi az állítás?

„Háborúra készül a balos német kormány!”

A hirdetés a fenti kijelentés több példával igyekszik alátámasztani, többek közt azzal, hogy:

„Karl Lauterbach [egészségügyi] minisztert a napokban benyújtani tervezett egészségügyi reform-tervezetével kapcsolatban kérdezte a sajtó, nem véletlenül. Ebben ugyanis külön fejezetet szentel a „katonai konfliktusra való” felkészülésnek.”

Ki mondta és mikor?

A megafonos Apáti Bence, március 8-án posztolt videójában.

Milyen hirdetésekben szerepelt az állítás?

A videót március 8-16. között hirdette a Megafon a Facebookon több mint egymillió forintért, és több mint 400 ezer megtekintésnél jár.

Mire jutottunk az állítás ellenőrzésekor?

Az állítás valóban elhangzott, de Apáti a kontextusukból kiragadva használja azt, méghozzá félelemkeltő üzenetek megfogalmazására. A szövegkörnyezetből kiderül, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogy Apáti videója láttatni akarja. A videóben említett német tervezet még nincs kész, ráadásul a német egészségügyi miniszter hangsúlyozottan „esetleges” és „valószínűtlen” konfliktusokról beszél.

Bővebben?

A német egészségügyi miniszter március elején adott interjút a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) nevű újságnak, amelyet az Egészségügyi Minisztérium is közölt a honlapján. A miniszter több témát is érintett az interjúban (például a kórházi reform mellett a kannabisz legalizálását is) és valóban beszél arról is, hogy az egészségügyi rendszert fel kell készíteni többféle lehetséges krízisre.

Lauterbach szerint a pandémia megmutatta, hogy a német egészségügyi rendszer nincs felkészülve az olyan, korábban elképzelhetetlennek tartott helyzetekre, mint amilyen a világjárvány is volt. Majd hozzáteszi, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás után ez a kihívás még fontosabbá vált, ezért is dolgoznak a jogszabályokon,

„hogy felkészüljünk egy következő katasztrófára vagy olyan esetre, amikor támogatási kötelezettségünk áll fenn katonai szövetségeseink felé – akármilyen valószínűtlen is ez.”

(Ez utóbbi eset, amelyet németül a Bündnisfall szóval fejez ki, például a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének életbe lépése esetén állna fenn.)

A miniszter hozzáteszi, hogy ahogyan az új Járványvédelmi Törvénnyel felkészültek a jövőbeli világjárványokra, hasonlóan kell készülni lehetséges katonai konfliktusokra is. Ezek után valóban rákérdez a lap Lauterbachnál, hogy nem fél-e attól, hogy pánikkeltéssel vádolják majd, ahogy Apáti videójában is áll. A politikusnak erre nem pusztán annyi a válasza, hogy „nem” (ahogy az a videóban elhangzik), hanem magyarázatot is fűz hozzá:

„nem, mert butaság lenne azt mondani, hogy ha nem készülünk egy katonai konfliktusra, akkor majd nem is fog bekövetkezni. Ezzel a logikával a hadseregre se lenne szükségünk. A semmittevés nem opció.”

Majd hozzáteszi azt is, hogy ha a katonai szövetségből fakadó támogatási kötelezettség életbe lépne, Németország más országokból is képes lenne sebesülteket befogadni (ahogy Ukrajnából is körülbelül ezer súlyosan sérült embert fogadtak be - többet, mint bármely más európai ország).

Lauterbach azzal zárja a válaszát, hogy ezt a jogszabályt megfelelően elő kell készíteni, és bár már folynak az eszmecserék a szakértőkkel, csak a nyáron fog elkészülni a tervezet.

A választási dezinformációt vizsgáló projekt megvalósítására a Political Capital által vezetett, a Lakmusz és a Mérték Médiaelemző Műhely részvételével működő konzorcium 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund (Európai Média és Információs Alap – EMIF) nyílt pályázatán. Az EMIF által támogatott bármely tartalomért kizárólag a szerző(k) felelősek, és az nem feltétlenül tükrözi az EMIF, valamint az Alap partnerei, a Calouste Gulbenkian Foundation és a European University Institute álláspontját.

Lakmusz