„Háborúra készül a balos német kormány!” – ezzel a felütéssel kezdődik a megafonos Apáti Bence videója, amelyben arról beszél, hogy a német politikusok „háborús pszichózisban égnek” ahelyett, hogy az orosz-ukrán háború megoldásán és a békén dolgoznának. A videót március 8-16. között hirdette a Megafon a Facebookon több mint egymillió forintért, és több mint 400 ezer megtekintésnél jár.
Apáti szerint „a német vezetés háborúra rendezkedik be”, ezt pedig négy olyan példával támasztja alá, amelyben német politikusok vagy katonai szereplők a közelmúltban elhangzott állításait idézi.
Ezek az állítások ugyan valóban elhangzottak, de Apáti a kontextusukból kiragadva használja azokat, méghozzá félelemkeltő üzenetek megfogalmazására.
A szövegkörnyezetből kiderül, hogy a valóság sokkal árnyaltabb, mint ahogy Apáti videója láttatni akarja.
Nézzük sorban az állításokat.
A német egészségügyi miniszter március elején adott interjút a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) nevű újságnak, amelyet az Egészségügyi Minisztérium is közölt a honlapján. A miniszter több témát is érintett az interjúban (például a kórházi reform mellett a kannabisz legalizálását is) és valóban beszél arról is, hogy az egészségügyi rendszert fel kell készíteni többféle lehetséges krízisre.
Lauterbach szerint a pandémia megmutatta, hogy a német egészségügyi rendszer nincs felkészülve az olyan, korábban elképzelhetetlennek tartott helyzetekre, mint amilyen a világjárvány is volt. Majd hozzáteszi, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás után ez a kihívás még fontosabbá vált, ezért is dolgoznak a jogszabályokon,
„hogy felkészüljünk egy következő katasztrófára vagy olyan esetre, amikor támogatási kötelezettségünk áll fenn katonai szövetségeseink felé – akármilyen valószínűtlen is ez.”
(Ez utóbbi eset, amelyet németül a Bündnisfall szóval fejez ki, például a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének életbe lépése esetén állna fenn.)
A miniszter hozzáteszi, hogy ahogyan az új Járványvédelmi Törvénnyel felkészültek a jövőbeli világjárványokra, hasonlóan kell készülni lehetséges katonai konfliktusokra is. Ezek után valóban rákérdez a lap Lauterbachnál, hogy nem fél-e attól, hogy pánikkeltéssel vádolják majd, ahogy Apáti videójában is áll. A politikusnak erre nem pusztán annyi a válasza, hogy „nem” (ahogy az a videóban elhangzik), hanem magyarázatot is fűz hozzá:
„nem, mert butaság lenne azt mondani, hogy ha nem készülünk egy katonai konfliktusra, akkor majd nem is fog bekövetkezni. Ezzel a logikával a hadseregre se lenne szükségünk. A semmittevés nem opció.”
Majd hozzáteszi azt is, hogy ha a katonai szövetségből fakadó támogatási kötelezettség életbe lépne, Németország más országokból is képes lenne sebesülteket befogadni (ahogy Ukrajnából is körülbelül ezer súlyosan sérült embert fogadtak be - többet, mint bármely más európai ország).
Lauterbach azzal zárja a válaszát, hogy ezt a jogszabályt megfelelően elő kell készíteni, és bár már folynak az eszmecserék a szakértőkkel, csak a nyáron fog elkészülni a tervezet.
Vagyis Apáti szavaival ellentétben a német tervezet még nincs kész, ráadásul a német egészségügyi miniszter hangsúlyozottan „esetleges” és „valószínűtlen” konfliktusokról beszél.
Apáti itt egy Index-cikket idéz, amely a német Spiegelre hivatkozva írja, hogy „Boris Pistorius védelmi miniszter olyan katonai szolgálati modellt szeretne kidolgozni Németország számára, amely hozzájárul az „általános társadalmi ellenálló képességhez”. A Spiegel szerkesztőségéhez eljutott belső dokumentum alapján írnak arról, hogy a védelmi miniszter fel akarja gyorsítani a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó folyamatokat, és azt kérte a tárcától, hogy április 1-ig vázolják fel ennek lehetőségeit.
Apáti arról azonban már nem beszél, hogy Pistorius mindezt a skandináv, elsősorban a svéd modell alapján gondolja el: Svédországban mindenkit besoroznak, aki elvégezte a középiskolát, ám a hadsereg csak azokat a férfiakat és nőket választja ki, akik alkalmasak a bevonulásra. Ezzel a módszerrel a svédek az elmúlt években elegendő önkéntest tudtak toborozni, jegyzi meg a Spiegel.
A lap azonban arról is beszámol, hogy ezt a modellt Németországban aligha lehetne megvalósítani, ha ugyanis egy végzős középiskolai osztály 10 százaléka csatlakozna a hadsereghez – ahogyan a svédeknél –, akkor a német hadseregnek évente nagyjából 40 ezer katonát kellene kiképeznie, amelyre nincs kapacitásuk. A Spiegel szerint a védelmi miniszter a müncheni biztonsági konferencián reális tervként 3-4 ezer újonnan toborzott katonáról beszélt.
Ez az ötlet egyébként nem most merült fel először, tavaly év végén is írt már erről a Deutsche Welle, megjegyezve, hogy a védelmi miniszter ötletét több kritika is érte (például a szocialisták és a liberálisok felől). Akkor Pistorius azt mondta, hogy minden lehetőséget megvizsgál, de akármilyen modell mellett is döntenek, politikai többségre van szükség a megvalósításához.
Februárban egyébként a horvát védelmi miniszter is arról beszélt, hogy szerepel a terveik között a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése. Európában
van kötelező sorkatonai szolgálat.
A német kötelező sorkatonai szolgálat modellje körül tehát még sok a bizonytalanság, a megvalósításához pedig teljes politikai támogatottságra van szükség.
Az Apáti által idézett német tábornok, Carsten Breuer még február 10-én adott interjút a Welt am Sonntagnak, az interjúról a Kyiv Independent számolt be.
Az interjúban a tábornokot arról kérdezik, hogy mikor lesz a német hadsereg készen egy háborús helyzetre. Breuer erre azt válaszolja, hogy a felkészülés egy hosszú folyamat, de most nincs sok idő, mert a hidegháború vége óta először fordul elő, hogy egy esetleges háború veszélye ott lebeg a fejünk fölött. Majd úgy folytatja,
„ha követjük, amit az elemzők mondanak, és megnézzük, hogy Oroszország milyen potenciális katonai fenyegetést jelent, akkor öt-nyolc évünk van felkészülni. Ez nem azt jelenti, hogy háború lesz. De lehetséges. És mivel katona vagyok, azt mondom: öt év múlva készen kell állnunk a háborúra.”
Breuer azt is megjegyzi, hogy Putyin nyilatkozataiból kitűnik, hogy van szándék arra, hogy Oroszország Ukrajnán túl is terjeszkedjen. És mivel katonai potenciál is van Oroszországban, egy esetleges háború lehetősége jelenleg egyre csak növekszik.
Tehát a tábornok nem állította, hogy öt éven belül háború lesz, hanem azt mondta, hogy van esély a háborúra, és Németország hadseregének öt éven belül készen kell erre állnia.
Apáti ezzel arra a március elején kiszivárgott felvételre utal, amelyet az orosz állami kézben lévő RT televíziós csatorna vezetője, Margarita Simonyan hozott nyilvánosságra. A felvételen a német légierő, a Luftwaffe négy tisztje hallható, amint arról beszélnek, hogy be lehet-e vetni Taurus cirkálórakétákat Ukrajnában, és ki lehet-e iktatni vele bizonyos objektumokat. A felvételen egy híd lehetséges célba vétele is szóba kerül, ami minden valószínűség szerint az annektált Krím félsziget és az orosz Krasznodari határterületet összekötő Kercsi-híd lehet, írja a Deutsche Welle nyomán a 444.hu.
A németek megerősítették, hogy a felvétel igazi, a hadsereg pedig elismerte, hogy valóban voltak ilyen tárgyalások, azt azonban nem tudták megmondani, hogy a felvételt megvágták-e vagy szerkesztették-e, mielőtt publikálták. Néhány nappal később a német védelmi miniszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy „információs háborút” folytat, amelynek többek között az a célja, hogy megossza a társadalmat.
A kiszivárgott felvétel tehát valós, ahogy az is, hogy a német tisztek a Taurus cirkálórakéták bevetéséről beszélgetnek. Arról azonban nem volt szó, hogy ezeket bármilyen módon maguk a németek vetnék be, ehelyett a Németország által esetlegesen Ukrajnának küldött rakétákról beszélnek.
Ahogy a 444.hu is megjegyzi: Németország idáig nem küldött Taurusokat Ukrajnának, mert attól tartanak, hogy az ukrán haderő orosz területeken is bevetné azokat.
Címlapi kép forrása: Apáti Bence/Facebook
