Ennél nagyobb lebukás nem létezik! Az Action for Democracy vezetői elismerték: Soros Györgytől érkezett a pénz a baloldal kampányába!
Ezzel a szöveggel jelent meg egy videó a megafonos Déri Stefi Facebook-oldalán február 2-án, és a hirdetésére elköltött több mint 1,5 millió forintnak hála, a Meta mérései szerint már nagyjából 1,5 milliószor megjelenhetett a platform használóinak hírfolyamában. És ez csak Déri videója a témában.
A kormánypárti Megafon még további 13, az amerikai Action for Democracy (A4D) nevű szervezet vezetőiről és a “dollárbaloldalról” szóló videó terjesztését finanszírozta a Facebookon február eleje óta, és összesen 6,7-7,4 millió forintot költött erre.
A szóban forgó videók egy kaptafára készültek, és négy ember szerepel bennük:
Ők négyen állítólag a videóhoz felhasznált felvételeken nyíltan elsimerik, hogy az amerikai dollármilliárdos-filantróp Soros György a hazai ellenzéket is támogató A4D egyik fő szponzora.
A felvételeket nem a megafonosok ásták elő. A magyar sajtóban először a Mandiner foglalkozott velük, nem sokkal azután, hogy január 31-én megjelentek egy MagaBabe nevű, anonim angol nyelvű X-profilon. Majd a Mandiner-cikk alapján a komplett kormánypárti sajtót bejárta „a nagy leleplezés” Soros szerepéről az A4D Magyarországot érintő tevékenységében.
Az A4D már a felvételek február eleji megjelenése után közleményben tudatta a sajtóval, hogy „informális beszélgetéseiket” még 2023 augusztusában, „titkosszolgálati módszerekkel rögzítették”, majd „manipulatívan szerkesztve” publikálták, több részletet azonban nem árultak el a felvételekkel kapcsolatban (külön a Lakmusz kérésére sem, pedig a kérdéseinkkel e-mailben február végén Martont, Korányit, és Clarkot is megkerestük).
A New York Times március 7-én, csütörtökön megjelent cikkében azonban Korányiék egészen konkrét részleteket is elárulnak a felvételek elkészítésének körülményeiről.
Korányi, Marton és Clark arról beszéltek a New York Timesnak, hogy átverés áldozatai lettek: olyan módszerrel igyekeztek még 2023 folyamán beszéltetni őket az Action for Democracy mögött álló donorokról, befektetőkről, és a szervezet magyarországi tevékenységéről, amelyhez hasonlót már a magyar civil szféra egyes szereplői lejáratására is bevetettek korábban.
Nézzük a részleteket!
A cikkben leírtak szerint mindhármukat egy George Koufis nevű férfi kereste meg, aki befektetőként, vagy ahogy Marton megkeresésekor hívta magát, „eredményorientált vagyon- és befektetéskezelőként” mutatta be magát, aki Svájcban él, és elsősorban zöld energiával kapcsolatos közép-kelet-európai befektetési lehetőségek érdeklik. (Svájci telefonszáma, és az e-mail cím, amelyről megkereste a három szereplőt, elmondásuk szerint már nem él.)
Koufis először Wesley Clarkot kereste meg tavaly áprilisban, akivel Prágában és Amszterdamban is találkozott, hogy a térségről beszélgessenek. Kati Martonnak pedig már Clark barátjaként mutatkozott be a férfi. A megkeresés eredménye egy privát Zoom-hívás lett, ahol hamar Magyarországra terelődött a szó. Marton nem bánta ezt, ugyanakkor egyáltalán nem is sejtette, hogy a beszélgetés részleteit nyilvánosságra fogják hozni - mondta el a New York Timesnak.
Kati Marton még 2018-ban, a Committee To Protect Journalists (CPJ) nevű szervezet Nemzetközi Sajtószabaság Díjának átadóján. Fotó: Dia Dipasupil / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Korányi Dávid viszont a New York Timesnak úgy emlékezett, már eleinte rossz előérzete volt Koufissal kapcsolatban. Ennek ellenére belement egy Zoom-hívásba, amire végül augusztus 28-án került sor. Itt Korányi valóban beszélt arról, hogy az Action for Democracy tevékenységét donorként a szervezetre vonatkozó jogszabályok értelmében lehetséges úgy is támogatni, hogy a befektető kiléte nem kerül nyilvánosságra.
Korányi a végül publikált felvételrészleteken nem is tesz említést Sorosról, csak Kati Marton, Wesley Clark és Eric Koch megszólalásaival együtt állítják be úgy, mintha az A4D igazgatója itt Soros donori szerepének elrejtéséről beszélne.
Korányi Dávid - Fotó: Action for Democracy
Kochot egyébként állítása szerint belekényszerítették abba, hogy Soros és az A4D kapcsolatáról spekuláljon. Az amerikai kommunikációs tanácsadó a New York Timesnak azt mondta, eleve csak néhány hétig dolgozott az A4D-nek még 2022-ben, és fogalma sincs a szervezet pénzügyi hátteréről. Amikor az őt megkereső, és a saját költségén tavaly augusztusban Amszterdamba utaztató férfi az A4D-ről kérdezte, ezt meg is mondta neki, az illető azonban tovább erőltette a témát, amíg végül Koch tényleg azt mondja, gyanítja, hogy Soros a legnagyobb donor az A4D mögött.
De Wesley Clark sem kifejezetten Soros és az A4D kapcsolatáról beszél a róla összevágott felvételeken, hanem arról a köztudott tényről, hogy Soros a Nyílt Társadalom Alapítványokon (Open Society Foundations) keresztül már a 90-es években juttatott támogatást a közép-kelet-európai térségbe. Clark kifejezetten Ukrajnáról beszél, mielőtt a felvételen torzított hangon elhanzik a kérdés, hogy „Sokan vannak még amerikaiak vagy mások, akik egyénileg támogatják az ellenzéket Magyarországon?”, amire Clark annyit mond: „Nem annyian, mint ahányat látni szeretnék. Senki nem úgy, mint George.”
Az álnéven bemutatkozó, privát beszélgetést szervező, ezekről titokban felvételt készítő csaló, majd a felvételek közzétételének módja (összevágva megjelennek egy anonim oldalon, majd innen bejárják a kormánypárti sajtót és a közösségi médiát) korábbi lejárató akciók módszertanára emlékeztet.
2022-ben a Black Cube nevű, volt izraeli hírszerzők által alapított magánhírszerző cég álprofilokat és hamis álláshirdetéseket hozott létre LinkedInen, hogy ezeken keresztül környékezzenek meg magyar civileket, akikkel kamu állásinterjúkat rendeztek. Az itt készült videófelvételekből kiragadott rövid részletek aztán hatalmas nyilvánosságot kaptak a kormányzati médiában a 2022-es magyar országgyűlési választások előtt. A kampány egyik célpontja Jeney Orsolya, az Amnesty International egykori magyarországi igazgatója volt, aki részletesen beszélt erről a 444-nek Valótlanul című filmben.
Jeney Orsolyát egy nem létező álláshirdetéssel keresték meg másfél évvel korábban, amikor épp szülési szabadsága után készült visszatérni a munkaerőpiacra. Több órányi videós távbeszélgetést vettek fel, majd a kontextusból kiragadott részletek megjelentek a '22-es kampányban, a kormányzati médiában ez hetekig téma volt, még Kovács Zoltán kormányszóvivő is terjesztette az így készült anyagokat. A Black Cube szerepe később úgy vált igazolttá, hogy a LinkedIn egyik kutatója elmondta, a hamis LinkedIn profilokat a cég hozta létre. Ezeket és a Black Cube LinkedIn profilját azóta eltávolították a platformról a szabályaik nyilvánvaló megsértése miatt.
De nem ez volt az első eset, hogy a Black Cube előkerült magyar civilek elleni kampányokban. A 2018-as választási kampány előtt Siewert Andrást, a Migration Aid aktivistáját csalták el egy bécsi találkozóra, majd az ott rögzített hangfelvételekből készítettek lejárató anyagot. Akkor Siewert András is gyanakodott, ezért ő maga is rögzítette a találkozót, ezt pedig nyilvánosságra is hozta. A Black Cube által készített anyagokból akkor Bayer Zsolt írt cikkeket a Magyar Időkbe, és még Orbán Viktor is hivatkozott erre a '18-as kampányban.
A kísértetiesen hasonló módszerek ellenére a legutóbbi, A4D-ről készült felvételek esetében egyelőre nincs arra utaló bizonyíték, hogy ezekhez is köze lett volna a Black Cube-nak. A New York Times erről megkérdezte a céget, de a Black Cube nem reagált a megkeresésre.
Az a tény, hogy az X-en napvilágot látott, majd a kormánypárti médiauniverzumot bejáró felvételek egy manipulatív akció eredményei, önmagában okot ad arra, hogy ne higgyük el, amit a videók és különböző feldolgozásaik szeretnének elhitetni velünk.
Arra azonban sem a New York Times cikke, sem az Action for Democracy korábbi nyilatkozatai nem adnak választ, hogy valóban támogatja-e pénzzel Soros György az Action for Democracy tevékenységét.
A New York Timesnak a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) szóvivője kijelentette, hogy az Action for Democracy sem most, sem korábban nem volt az OSF által támogatott szervezet. De ez mindössze annyit jelent, hogy az OSF-en keresztül nem áramlott sohasem pénz az Action for Democracy kasszájába. A már említett, az Action for Democracyhoz hasonló civil szervezetekre vonatkozó amerikai jogszabályok értelmében Korányiék valóban nem kötelesek nyilvánosságra hozni a donorjaik névsorát, és a szervezet a gyanúsítgatások ellenére sem cáfolta vagy erősítette meg, hogy az amerikai filantróp bármilyen módon rajta van-e ezen a listán.
Ezzel a fennmaradó kérdéssel kapcsolatban e-mailben kerestük Korányi Dávidot, amint válasz érkezik tőle, cikkünket frissítjük.
Frissítés 2024. 03. 12-én, 11:23-kor: Befutottak Korányi Dávid válaszai a kérdéseinkre. A leveléből kiderült, hogy ő maga nem készített felvételt a "George Koufis" nevű férfival folytatott beszélgetésről, ezért ezen a ponton a nyilvánosságra hozott felvételek és az eredeti, vágatlan beszélgetés összehasonlítása sem lehetséges. Korányi azonban hangsúlyozta, ő "a beszélgetés nagyon nagy részét - az eredeti megkeresésnek megfelelően - a közép-kelet európai energiapiac elemzésével" töltötte, mivel a beszélgetőpartnere hivatalosan erre volt kiváncsi. "Amikor például “befektetésekről” beszélek az ebben a kontextusban hangzott el (bizonytalan közép-kelet európai és kivált a lengyel és magyar megújuló energiapiac - gyakori változtatások), és nem az Action for Democracy tevékenységével, donorjaival kapcsolatban" - magyarázta. Ami pedig a donorokat, és a Soros György szerepével kapcsolatos gyanúsításokat illeti, Korányi hangsúlyozta: az Action for Democracy donorjairól "soha nem kommunikálunk nyilvánosan, elsősorban azért, hogy megvédjük őket a magyar és más propaganda média aljas és nemtelen támadásaitól. Hozzátette, az A4D "sok olyan országban is dolgozik Európán kívül, ahol a donorok kilétének felfedése fizikai kockázatokat is felvethet".
