„Szabadkőműves társaságok szervezték a háborút?”
– teszi fel a kérdést a címében egy mostanra több mint 150 ezer megtekintésnél járó videó az Ultrahang YouTube-csatornán, amelyben a 84 éves „magyar közíró”, Drábik János adja elő az orosz-ukrán háborúról szóló sajátos értelmezését.
Drábik – egy állítólagos ENSZ-jelentésre hivatkozva – többek közt elmondta, hogy valójában nem az orosz, hanem az ukrán hadsereg támadása miatt indult a háború, majd arról beszélt, hogy az ukrán elnök február 25-én „elment a kínai nagykövetségre, és fegyverszünetet kért”. Az orosz vezérkar pedig ehhez csak annyi feltételt szabott, hogy egy „főnáci ne legyen az ukrán főparancsnok helyettese”, illetve az ukránok „szedjenek le” bizonyos szobrokat és utcaneveket. Hogy pontosan milyen jelentésre utalt Drábik, és milyen adatok, források alapján tette a többi, hangzatos kijelentését? Erre a műsorvezető egyszer sem kérdezett vissza az összesen több mint két órás nagyinterjú alatt.
Helyette viszont elmesélte Drábiknak, hogy a csatorna közönségétől vegyes visszajelzéseket kapott, amiért meghívta a műsorába: egyesek örültek neki, mások szerint viszont „ön egy összeesküvés-elmélet hívő, konteós antiszemita személy, és egyáltalán miért égetjük magunkat önnel?” - idézte a reakciókat, majd azzal folytatta:
„Én meg nagyon kíváncsi vagyok az ön álláspontjára, és itt, a mi csatornánkon olyanoknak is teret adunk, akikkel lehet, hogy nem mindenben értünk egyet, de kíváncsiak vagyunk a véleményére.”
Ön antiszemita? Forrás: YouTube
Az önmagát a mainstream médiával szemben meghatározó Ultrahang már korábban is jelentkezett kül- és biztonságpolitikai adásokkal a YouTube-on, nézettsége azonban a tavaly februárban kitört orosz-ukrán háborút követően lőtt ki. Azóta több mint 130 megszólaló fejthette ki a véleményét a csatorna képernyőjén: például Georg Spöttle tavaly novemberben az Ultrahangnak vallotta be nyíltan, hogy a háborúban „maximálisan” Oroszországot támogatja. De adott interjút a csatornának Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Boros Imre, az orosz kémbankként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank igazgatósági tagja, Schiffer András volt országgyűlési képviselő pedig élő műsorban reagált az amerikai szankciós bejelentésre, és beszélt a „globális pénzhatalom és a nemzetállamok összecsapásáról”.
Az Ultrahang műsorvezetője, Király Tamás tavaly novemberben vette át a 100 ezer feliratkozó után járó díjat a YouTube-tól (ma közel 130 ezer feliratkozója van), és – a Social Blade adatai alapján – ma már az egyik legbefolyásosabb magyar közéleti YouTube csatorna. Az összesített videólejátszási rangsorban április elején csak az ATV és a HírTV előzte meg, lehagyta például az M1 Híradót, a Partizánt és a Friderikusz Podcastot.
Ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy kik és hogyan üzemeltetik a csatornát, és milyen tartalmak jelennek meg rajta. Azt találtuk, hogy
Cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük Király Tamást, az Ultrahang főszerkesztőjét. Király készségesen válaszolt a kérdéseinkre, emellett pedig egy nyilvános videóüzenetben is reagált megkeresésünkre, a „Soros Györgyék célkeresztjébe került az Ultrahang?" című különkiadásban.
Az Ultrahang 32 éves frontembere, Király Tamás korábban Cseszkó Tamás néven épített médiakarriert. Mindössze 16 éves volt, amikor publikálni kezdett a Hetek hetilapban, majd a középiskola befejezése után a szombathelyi WestIndex főszerkesztője lett, később pedig a Vas népénél és a Mediaworks tulajdonába került Szombathelyi7napnál is dolgozott.
A fiatal újságírót 2017 júniusában költségvetési csalás miatt egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A nyugat.hu korabeli beszámolója szerint az ügyvezetése alatt álló két cég működött jogszerűtlenül (például nem nyújtott be ÁFA-bevallásokat), az okozott kárt és büntetést - közel 5 millió forintot - utólag megtérítette. A Lakmusz kérdésére Király azt írta, hogy mivel a költségvetésnek okozott kárt megtérítette, mentesült az ítélet büntetőjogi következményei alól. „Tehát büntetlen előéletű voltam és vagyok. A büntetőügy során soha nem tagadtam személyes felelősségemet, fiatalkori naivitásomat, erről a saját közönségemet több ízben is tájékoztattam" - írta.
Két évvel a büntetőügy után, 2019-ben vette fel azt a nevet, amelyen ma is ismerjük, az alkalmanként használt Cs. előtag azonban születési nevére, a Cseszkóra utal. A műsorvezető-YouTuber ugyanakkor több alkalommal elmondta, hogy névváltoztatás mellett nem előélete, hanem „családtörténeti okok” miatt döntött.
Ekkor Cseszkó egy ideje már a Hit Rádiónál dolgozott: 2017 októberében lett műsorvezető, majd 2019-ben felelős szerkesztő, a keresztény rádión pedig jelenleg is több műsora fut (Létkérdés,Tiszta Szex, Gyújtópont, Újratervezés).
Ezzel párhuzamos kezdte építeni saját YouTube-csatornáját is, amely kezdetben különböző témákkal és videós formátumokkal kísérletezett (főleg UTv logó alatt): például futott rajta egy videóinterjú-sorozat Dobom a Labdát címen és egy pénzügyi ismeretterjesztő program is, a Lé, mielőtt megtalálta azt a hangsúlyos külpolitikai profilt, amely végül ismertté tette. Az Ultrahang – biztonságpolitika mindenkinek első adásai a koronavírus-járvány második hulláma alatt, 2021 februárjában jelentek meg az akkor még csak egy tucat feliratkozóval rendelkező csatornán.
Király így beszélt a Heteknek az indulásról:
„[m]ég zajlott a koronavírus-járvány, illetve az emiatt történő korlátozások. [...] A feleségemmel [...] közösen imádkoztunk minden este, nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy olvassuk a szentírást, igyekeztük keresni Isten akaratát, hogy milyen irányban haladjon tovább az életünk. Amikor ez a 40 nap véget ért, beültem a gardróbszobánkba, ami ilyen dolgozószoba szerű is volt, [...] és akkor úgy döntöttem, hogy próbáljunk meg csinálni egy tematikus külpolitikai csatornát. [..] nem gondoltam, hogy ekkora sikere lesz és nem is egy tudatos tervezés eredménye, hanem intuíció alapján működött.”
A gardróbszobából indult vállalkozás eleinte telefonos interjú keretében szólaltatta meg a műsor vendégeit, a hanganyagokat pedig a videómegosztó felületről lehetett visszahallgatni. Az Ultrahang első állandó vendége a médiából akkor már jól ismert Nógrádi György volt. A csatorna kínálatában eleinte csak a Kérdezzen Nógrádi Györgytől műsor szerepelt, a Facebook-oldalát pedig eredetileg a Nógrádi György válaszol néven jegyezték be.
Forrás: YouTube
A Facebook-oldalt csak később keresztelték Ultrahang-biztonságpolitika mindenkinek névre, és egyre bővült a műsorok és meghívottak száma is. A csatorna nézettsége tavaly február-márciusban lőtt ki (elérte a heti 1 milliós megtekintést), az akkor már videón is követhető beszélgetésekre pedig egy hónap alatt közel 5000 új feliratkozó volt kíváncsi.
A legnépszerűbb műsorok a mai napig azok, amelyeknek Nógrádi a meghívott vendége (ezek az elemzések akár 200-350 ezer megtekintést is elérnek).
Emellett az Ultrahang mint brand is egyre több lábon áll, a YouTube-on elérhető műsorok mellett
Nógrádi országjárása: tavaly március és december között 82 belföldi és határon túli településre jutott el előadásaival, vagyis minden 3. nap úton volt.
„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy önfenntartó csatorna lehetünk, és nem állnak mögöttünk oligarchák, meg gazdag pénzemberek”
– nyilatkozta az alapító-főszerkesztő az Ultrahang egyik közönségtalálkozóján tavaly októberben.
Királyt e-mailen kérdeztük az Ultrahang csatornájának és egyéb programjainak a finanszírozásáról, és válaszában hangsúlyozta, hogy „továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy nem szeretnénk egyetlen politikához köthető intézménytől, szervezettől sem forrásokat kapni.” A közönségtalálkozók, rendezvények szervezéséért például Király és az Ultrahang csatorna nem fogad el tiszteletdíjat, az ezzel kapcsolatos költségek fedezéséhez (például utazási-és szállásköltség, előadói díj, étkezési díj) fedezéséhez adományokat gyűjtenek - ezek többsége nem rendszeres, hanem alkalmi adomány, a legkisebb 14 forint, a legnagyobb 200 ezer forint volt. De előfordult már, hogy szállást is egy támogató magánszemély biztosította, az étkezési költségekkel kapcsolatban pedig Király azt is hozzátette, hogy
„van, hogy Nógrádi György felesége hoz magával egy nagy adag rántott csirkeszárnyat, ami hosszú ideig kitart :-)”
Király azt írta, hogy a legfőbb bevételi forrást a YouTube hirdetések biztosítják. Korábban a Ps TV egyik műsorában azt is részletezte, hogy „a csatornát 90 százalékban YouTube-hirdetések, körülbelül 8 százalékban hallgatói adományok és 2 százalékban a könyveladásokból származó bevételek tartják fenn”.
„A hirdetésekből befolyó összegek stabil működést biztosítanak, a csatorna kifejezetten sikeres, fenntartható és fejleszthető” - írta a Lakmusznak Király. Hozzátette, hogy a csatorna promotálására „soha egyetlen fillért” sem fizettek, mert „hála Istennek jól húzza az algoritmus a tartalmainkat.”
A csatorna napi 2-3 adást gyárt le, és Cs. Király szerint fontos versenyelőnyt jelent, hogy a nagyobb költségvetésű stúdiófelvételekhez képest „szinte egy órán belül tudnak reagálni bármire”.
Bár mindebből úgy tűnhet, hogy az Ultrahang Király Tamás egyszemélyes hobbiprojektje, a csatorna közéleti szárnyalásának megértéséhez nem lehet figyelmen kívül hagyni a Hit Rádió szerepét, amely mögött az ország egyik legnagyobb, magánkézben lévő médiabirodalma is felsorakozik.
Kérdésünkre Király is megerősítette, hogy a Hit Rádió és az Ultrahang között szoros együttműködés van.
„Mivel az Ultrahang a saját otthoni gardróbszobámból indult, és a beszélgetések nagy részét a mai napig itt rögzítem, az a megállapodás közöttünk, hogy amennyiben stúdióvendéget szeretnék hívni, akkor használhatom a rádió stúdióját. Ezzel párhuzamosan az Ultrahang műsorai minden hétköznap 16 és 17 óra között hallhatók a Hit Rádióban”- írta.
A Hit Rádió és az Ultrahang tartalmait összehasonlítva az látható, hogy
A külpolitikai műsor tavaly márciusban le is hagyta nézettségben a Hit Rádió közéleti programját, amely az utóbbi időben a videómegosztó- és podcast platformokon erősített.
A Hit rádió több műsorvezetője indított a YouTube-on hasonló magánprojektet: legutóbb például Fekete Rita jegyezte be a saját brandjét, de szintén a Hit Rádió keltetőjéből indult útjára a Protest – A normalitás forradalma és a szintén külpolitikával foglalkozó Deepstage is – ezek ismertsége egyelőre nem közelíti meg az Ultrahangét.
A 2011-ben egyházként elismert pünkösdi-karizmatikus mozgalom hosszú évek óta építgeti érdekeltségeit a médiában: a Hit Gyülekezetének, illetve vezető lelkészének, Németh Sándornak és családjának médiabirodalmához
A tulajdonosok és a Fidesz jól dokumentáltan már a 2018-as választások előtt közeledni kezdett: ekkortól jelennek meg jelentősebb állami reklámköltések a cégcsoport körül, amely együtt járt az addig ellenzéki fellegvárnak tartott ATV teljes átszervezésével. A Németh-család kormányzati kapcsolatai a médiaportfólió bővítéséhez is jól jöttek (például amikor a Klubrádió frekvenciája a médiatörvény megkerülésével került a Spirit FM-hez).
A kormányzathoz való (tulajdonosi vagy tartalmi) kötődésük szerint tagolt hazai médiatérben a Hit Gyülekezetéhez tartozó sajtótermék rendre a bizonytalan besorolást kapják meg (például a VálaszOnline rendszeresen frissülő médiapiaci értékelésében). Ez annak köszönhető, hogy a cégbirodalom vezetése deklaráltan egyik politikai tábor felé sem húz, ehelyett a függetlenséget és a sokszínűséget hangsúlyozzák, amelynek alapvető követelménye, hogy a műsorszerkesztésbe ugyanúgy beleférjen a jobb- és a bal oldal is.Az Ultrahang csatorna politikai irányultságáról Király korábban óvatosan fogalmazott: a Heteknek adott, tavaly októberi interjújában elsősorban a fősodratú médiával szemben határozott meg küldetéstudatot. „Fontos, hogy egy egészséges alternatív médiát építsünk” – szögezte le, majd hozzátette, hogy az egyik vagy másik irányban elfogult mainstream helyett az Ultrahangon „számos narratíva és világnézetű ember nyilatkozik” és „itt olyan emberek is megszólalnak, akik máshol nem”.
Az Ultrahang műsoraiban – a Hírmixet kivéve – Cs. Király kérdez aktuális kül- és biztonságpolitikai kérdésekről meghívott vendégeket. Az Ultrahangon tavaly február óta összesen 130 megszólaló tűnt fel, közülük többen visszajáró vendégek:
A csatorna leggyakoribb vendége és húzóneve továbbra is Nógrádi György, aki a hazai nyilvánosságban egy messzemenőkig megosztó személyiség: még az ország egyik fele „Tanár úrként” tiszteli, a mások idézőjelbe teszi szakértőségét. Ennek egyik oka, hogy bár Nógrádi - a 2015-ös migrációs válsággal kapcsolatos megnyilvánulásai óta - a kormánypárti médiumok gyakori szakértője, tudományos teljesítményével kapcsolatban időről-időre felmerülnek kérdések. Nógrádi valóban nem egy klasszikus egyetemi oktatói életpályát járt be: a kutatás és tudományos publikálás helyett már a karrierje kezdetén a könnyedebb és nagyobb népszerűséget hozó médiaszereplések és a tudományos ismeretterjesztés irányába indult el. (Könyvei is elsősorban a véleményirodalom műfajába tartoznak vagy sztorikönyvek.) Anekdotákra kifuttatott gyorselemzéseire nagy közönség kíváncsi: a 120 ezer főt számláló Facebookos rajongótábora mellett élő szereplései is rendre teltházzal mennek Csiliznyáradtól Magyarkanizsáig.
Nógrádi mellett az utóbbi egy évben több publicistának (pl. Georg Spöttle, Robert C. Castel) is saját műsora lett az Ultrahangon, állandó szakértőként pedig többeket is felsorol a YouTube-csatorna (Hidegkuti Konstantin, Kosztur András, Somkuti Bálint, Stier Gábor, Vukics Ferenc).
Tavaly február óta pedig összesen 130 megszólaló tűnt fel a csatorna képernyőjén. Bár ez egy magas szám, az elemzők intézményi háttere mégis azt mutatja, hogy az Ultrahangon az alábbi, jól körülírható csoportok kapnak megszólalási lehetőséget:
Akkor mi az új az Ultrahangon? Egyrészt a csatorna helyzetbe hoz két, a Fidesz kormány számára megkülönböztetett fontosságú oktatási intézményt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet és az MCC-t. Összehasonlításképp, míg az NKE-ről több mint száz alkalommal hívtak akadémikust a műsorokba, addig a CEU-ról mindössze egyszer.
Másrészt az Ultrahang teret adnak a rendszerkritikus baloldali értelmiségnek is. Ráadásul a csatorna új műsoraiból az is kiderül, hogy fontos küldetést szánnak ezeknek a szereplőknek: hogy „enyhítsék a bizonyos ügyek mentén keletkező törésvonalakat a közgondolkodásban” – hangzott el a Krausz Tamás, az ATV és az Ultrahang koprodukciójában készülő podcast beharangozójában. Ezek a „buborékmentesítő” adások azonban inkább a közös minimumokra koncentrálnak – mint az Amerika- vagy elit-ellenesség – amelyek a látszólagos szembenállás helyett inkább átmeneti szövetségeket képeznek a jobb- és baloldal között.
Forrás: YouTube
A csatorna legnézettebb videóit azonban nem az értelmiségiek és egyetemi professzorok, hanem a különböző tudásokat az akadémián kívül magukra szedő ismeretterjesztők viszik el, akiknek igazságát nem az objektivitásuk, hanem a népszerűségük határozza meg. Közéjük tartozik a korábban már említett Drábik János – ismert ponyvairodalom-szerző, az obskúrus Magyar Trianon Társaság elnöke –, aki a személyét érintő kérdésekben határozottan visszautasítja, hogy „történész” vagy „tudós” lenne. A legtöbb műsoridő felett rendelkező Nógrádi (akinek a videóit rendre több 100 ezren nézik) pedig gyakran hivatkozik arra, hogy legjobb sztorijait az idegenvezetésben töltött 40 éve alatt szedte fel.
Ahogy az Ultrahang egyre népszerűbb lett, a kormánypárti influenszerek is felfigyeltek rá – ők a kezdeti, óvatosabb politikai önmeghatározásához képest azonban a csatornát már egyértelműen konzervatív/jobboldaliként könyvelték el. A százezredik feliratkozó után Cs. Királyt – a The Fair Right-tól a Politikai Hobbistáig – mint „konzervatív YouTube-sztárt” kezdték ünnepelni, az Ultrahangot pedig „Magyarország legsikeresebb konzervatív YouTube-csatornájaként” rajongták körül.
„Sokáig nem is tudtam, hogy te egy konzervatív YouTube-csatorna vagy, valószínűleg azért, mert nem néztem eleget vagy nem figyeltem oda… Azt láttam, hogy egészen jók a tartalmak és nem áll tőlem távol a gondolatvilág, de te nem deklaráltad, nem vállaltad fel ezt egy darabig és egyszer egy közönségtalálkozón mondta valaki, hogy az Ultrahang az milyen jó és az is jobboldali”
– mondta Jeszenszky Zsolt a PsTV-n még tavaly december elején.
A másik esemény, amely állásfoglalásra késztette a kormánypárti sajtó egy részét az Ultrahanggal kapcsolatban, a tényellenőrző portálunk megkeresése volt. A csatorna főszerkesztőjének címzett kérdéseink nyomán a Magyar Nemzettől a Mandinerig, a Demokratától a Pesti Srácokig megírták, hogy a csatorna a baloldali sajtó, illetve Soros György célkeresztjébe került.
Az Ultrahangon tavaly február óta a szomszédunkban dúló háború viszi el a fókuszt minden más külpolitikai téma elől. (Idén áprilisig összesen 591 adás, vagyis a műsorok 70%-a foglalkozott az orosz-ukrán fegyveres konfliktussal és annak a hatalmi átrendeződésekre, Európa jövőjére vagy a gazdaságpolitikára gyakorolt hatásával).
Míg általában a háborús hírek iránti érdeklődés kifulladóban van – ahogy azt a közösségi média adatok mutatják – , a csatorna szenzációhajhász szalagcímekkel és a félelem felkorbácsolásával igyekszik szinten tartani az irántuk való keresletet. Csak pár példa az utóbbi hónapok adáscímeiből:
A kattintásvadász címek egy része – például amelyik megjósolja a poszt-szovjet térség államaihoz hasonló „színes forradalmat” Magyarországon – a kormánypárt narratíváját erősíti, másik részük viszont épp annak ellentmondva sugallja, hogy lehetetlen kimaradni a (világméretűvé növekvő) háborúból. A hallgatók biztonságérzetével játszanak például azok az adások, amelyek számba veszik, kit soroznának be Magyarországon háború esetén, vagy azok, amelyek folyamatosan napirenden tartják az atomkatasztrófa lehetőségét – vagy a világ és az emberi civilizáció végét.
A hangulatkeltés mellett az Ultrahangon az sem ritka, hogy az elemzők nyíltan felvállalják a háborús felek iránti szimpátiáikat: tavaly októberben például nagy port kavart az az adás, amelyben a csatorna egyik vezető elemzője, Georg Spöttle tette mindenki számára nyilvánvalóvá, hogy „ebben a háborúban maximálisan Oroszországot támogatja”.
Az Ultrahang csatornáján az oroszbarát álláspontot tükrözik a videók rövid szalagcímei is: ezekben az ukrán hadsereg és vezetés, valamint az őket támogató euroatlanti szövetséget rendszerint negatív színben tűnik fel. Míg Zelenszkijt a „diktátor”, „maffiaállam”, „titkos vagyon”, „súlyos hiba”, „színjáték” vagy „aljasság” szavakkal minősítik, Putyin a videók ajánlói szerint egy „keménykezű vezető”, aki „elárulja a „siker titkát” vagy épp „megelőzi a harmadi világháború kitörését”.
A szakértők elfogultságát pedig gyakran az elemzések tényszerűsége sínyli meg:
az oroszbarát narratíváknak a műsorokban sokszor tárgyi tévedésekkel adnak nyomatékot a meghívott vendégek.
A műsorvezetőre nem jellemző, hogy az adásokban elhangzó bármilyen állításra is visszakérdezne, esetleg korrigálná a helytelen kijelentéseket. Ennek az lehet az egyik oka – ahogy Király ebben az interjúban kertelés nélkül elmondja –, hogy általában semennyit nem készül a műsorokra.
„Ahhoz, hogy őszintén tudjak kérdezni, ahhoz nem jó, ha készülök, mert akkor tudom, mit fog mondani az interjúalany” - mondja.
A naiv kérdező szerepébe pedig az is belefér, hogy maga a műsorvezető közöljön hamis információkat. Például ebben az adásban a Capitolium ostromáról elkerült, újabb videófelvételekről állítja a Fox News híradása alapján, hogy a Qanon sámánt a rendőrök vitték be az amerikai törvényhozás épületébe (ez nem igaz).
Direkt a YouTube-ra gyártott, hagyományos médiának nem minősülő műsortól viszont aligha várható, hogy helyreigazításokat közöljön.
Nógrádi: Kettőször tévedtem életemben
Címlapkép: Kiss Bence
Frissítés (2023. április 20. 13:50): A cikkünkben korábban az Ultrahang jelenlegi szerkesztőjeként és a Hit Rádió munkatársaként tüntettünk fel egy személyt, aki cikkünk megjelenése után jelezte, hogy bár korábban valóban dolgozott ezeknél az orgánumoknál, jelenleg már nem. Ezért a nevét töröltük, és módosítottuk a vonatkozó szövegrészt.
