Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
Több mint négyezer magyar felhasználó osztotta meg egy amerikai kutató, Robert Malone videóüzenetét, amelyben arról beszél, hogy az mRNS-alapú koronavírus elleni oltások veszélyesek a gyerekekre, például ebben és ebben a Facebook-bejegyzésben. Hasonlóan más országokhoz, Magyarország is megkezdte az 5 és 11 év közöttiek oltását a Pfizer koronavírus elleni védőoltásával 2021. december 15-én. A 2022. január 3-i adatok szerint összesen 48 ezer adag oltást adtak be Magyarországon ebben a korosztályban.
A több mint négy és fél perc hosszú videó felirattal kezdett terjedni a magyar felhasználók között, a videót egyébként maga Malone is megosztotta az azóta már nem elérhető Twitter-csatornáján. Szintén terjednek a magyar felhasználók között azok a cikkek, amelyek a videó anyagát idézik, mint amilyen ez is.
Robert Malone amerikai tudós, akinek a 80-as évek végén végzett kutatásai hozzájárultak az mRNS oltások kifejlesztéséhez. Bár Malone azt állítja, hogy ő az "mRNS-vakcinák feltalálója", számos más tudós is részt vett a kutatásban az elmúlt évtizedekben.
A videó sok más nyelven is terjedni kezdett már, például franciául, spanyolul, portugálul, olaszul, angolul és bolgárul.
Robert Malone állításai a megkérdezett szakemberek szerint megalapozatlanok és nélkülözik a kontextust.
Egy Facebook-bejegyzés a félrevezető videóval. A képernyőmentés 2022. január 3-án készült.
A videóban Malone azt állítja, hogy az oltás után termelődő tüskefehérjék veszélyesek és szervi károsodásokhoz vezetnek.
"Ez nem igaz" – mondta Paul Offit a Philadelphiai Gyermekkórház Oltás Edukációs Központjának az igazgatója. "Erre nincs bizonyíték sem embereken, sem állatokon végzett kísérletekből". Offit azt mondta, hogy Malone videója “veszélyesen és felháborítóan téves”. A szakértő hozzátette: “Ha valaki komolyan veszi ezt az embert, akkor saját magát vagy a gyerekét teheti ki veszélynek.”
A Sars-CoV-2 vírus felszínén található tüskefehérjék lehetővé teszik a vírus számára, hogy az csatlakozzon az emberi sejtekhez és megfertőzze őket. A tüskefehérje az mRNS-vakcinák esetében is fontos szerepet játszik: az oltásokban nincs meg maga a fehérje, azok csak utasítást tartalmaznak, ami alapján a szervezet legyártja a tüskefehérjéket, hogy később tudjon ellenük védekezni, amikor szembekerül a valódi vírussal.
Ez a működési elve a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltásainak is, amelyek mRNS-részleteket használnak, hogy a szervezet izomsejtjeit a tüskefehérjék termelésére utasítsák.
De ezek a fehérjék tényleg károsak, ahogyan azt Malone állítja? Jelenleg erre nincs bizonyíték. Ebben az AFP-cikkben már számos szakértő cáfolta azt az állítást, hogy az oltások után termelődő tüskefehérjék önmagukban károsak lennének.
"Nincs rá bizonyíték, hogy a mRNS-alapú Covid-19 elleni oltások bármilyen módon toxikusak lennének" – mondta Alexandra Yonts a Washingtoni Nemzeti Gyermekkórház fertőző betegségekkel foglalkozó gyermekorvosa.
Több millió ember kapta már szerte a világon az mRNS-oltásokat a koronavírus ellen, és a szigorú biztonsági ellenőrzés és adatgyűjtés ellenére Yonts szerint "nincs semmi jele annak, hogy komoly toxikus hatás jelentkezett volna".
A fehérjék ráadásul helyhez kötöttek, magyarázta el Daniel Dunia a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatási igazgatója ebben a 2021. május 11-én megjelent cikkben. "Az mRNS-oltást lokálisan izomba adják, és a tüskefehérjék ezekre a sejtekre korlátozódnak, hogy ott immunválaszt váltsanak ki. A hírvivő RNS instabil és hamar lebomlik."
"Az mRNS-oltásokkal végzett, publikált klinikai vizsgálatok alapján most már, több százezer 5 év feletti gyermek oltása után elmondható, hogy az oltás biztonságos és hatékony immunválaszt vált ki" – írják vezető magyar kutatók az MTA ismeretterjesztő oldalán egy 2021. december 21-én megjelent cikkben.
"Semmilyen bizonyíték nincs rá, hogy a koronavírus elleni oltás után termelődő tüskefehérjék toxikusak lennének" – mondta el az AFP-nek Deborah Greenhouse az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia tagja.
"A tüskefehérje azért hasznos az oltásokhoz, mivel eltér azoktól a fehérjéktől, amelyeket az emberi szervezet termelni tud. Így az immunrendszerünk képes felismerni idegen anyagként, és immunválaszt vált ki. Arra sincs bizonyíték, hogy a tüskefehérje tovább maradna a szervezetben, mint más tipikus fehérjék, és nincs bizonyíték, hogy jelentős kárt okozna" – mondta Greenhouse.
Malone azt állítja a videóban, hogy "nem lehet helyrehozni egy genetikailag visszaállított immunrendszert". De az AFP által megkérdezett szakértők visszautasították ezt a párhuzamot az mRNS-oltások és a génterápia között. A szakértők szerint a génterápiával szemben a koronavírus elleni oltások nem módosítják a páciens DNS-ét.
Az mRNS nem képes behatolni a sejtmagba és módosítani a genetikai állományt, mondták el szakértők az AFP-nek.
"Az oltásokkal egy RNS-molekulát viszünk be, így a sejtek a vírus tüskefehérjéjét kezdik termelni átmenetileg, hogy a limfociták reagáljanak rá, de ez az RNS nem marad meg a testben" – hangsúlyozta Anne Galy, a francia Integrare Közlaboratórium és a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézet géntechnikai kutató központjának igazgatója 2021 augusztusának végén adott nyilatkozatában.
"Egyenesen a riboszómák vannak megcélozva [olyan molekulák a sejtekben, amelyek képesek dekódolni az RNS-t] anélkül, hogy behatolnánk a sejtmagba, ez a molekula semmilyen módon nem képes kapcsolatba lépni a genomunkkal vagy megváltoztatni azt: semmi köze a génterápiához vagy a GMO-hoz!" – olvasható a Francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézet 2020. december 20-ai írása az mRNS-ről.
Karikó Katalin, az mRNS-technológiák úttörője az RTL Klubnak 2021 májusában azt nyilatkozta, hogy annak, akik azt hiszi, hogy az mRNS-vakcinák módosítják a DNS-t, "nincs tudományos ismerete".
“Ha az összes RNS, ami a sejtmagjainkból kijön, az mind visszaépülne, akkor a kromoszómánk már több mérföld hosszan lenne. Tehát nem történik ilyesmi” – mondta Karikó. Az AFP Ténykérdés már cáfolt hasonló állításokat ebben a cikkben.
Párdi Norbert a Pennsylvaniai Egyetem biokémikusa, aki együtt dolgozott Karikó Katalinnal az mRNS-technológia fejlesztésén, is azt mondta egy 2021. november 12-én az MTA-n tartott nyilvános előadáson, hogy az mRNS nem módosítja az ember genetikai kódját.
Széles körben elterjedt állítás a közösségi médiában, hogy az mRNS-oltásoktól az immunrendszer megtámadja az egyik proteint, amelyik szerepet játszik a méhlepény kialakulásában, az úgynevezett syncytin-1-et, és ez terméketlenséghez vezet.
De az AFP által megkérdezett szakértők ebben a 2020 decemberében publikált cikkben azt mondták erről az elméletről, amelyet Malone is terjeszt, hogy nincs rá bizonyíték, és eleve igen valószínűtlen.
A Pfizer által végzett állatkísérletek, amelyek során a terhesség előtt és közben beadott oltásokat vizsgáltak, nem találtak az oltással kapcsolatos káros hatást a termékenységre vagy a magzat fejlődésére, olvasható a gyártó honlapján.
Egy 2021. áprilisi tanulmány, amelyik a New England Journal of Medicine-ben jelent meg, és amelyet 35 691 várandós nő bevonásával végeztek, nem talált "kifejezett kockázatot" az egészségükre nézve.
"Tudomásom szerint az mRNS-oltásokat világszerte százmilliók kapták meg, és nem volt jele agyi vagy szaporítószervi károsodásnak egy esetben sem" – mondta Frédéric Altare, a Franci Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézet vezető kutatója az AFP-nek 2021. december 20-án.
A szakértők ugyanezt a megállapítást mondták el a férfi szaporítószervekről is. "Az mRNS-oltás helyben marad, nem kerül át a herékbe, amelyek immunológiai értelemben szentélynek számítanak" – mondta el az AFP-nek Jean-Daniel Lelièvre francia immunológus 2021 márciusában.
Malone azt mondja a videóban, hogy az oltások változást váltanak ki az immunrendszerben. Alexandra Yonts a Washingtoni Nemzeti Gyermekkórház fertőző betegségekkel foglalkozó gyermekorvosa szerint pont ez az oltások lényege.
"Az oltás változást idéz elő az immunrendszerben, annyiban, hogy célt szolgáltat az immunrendszernek, hogy kifejlődjön az immunmemória, és védve legyenek az emberek a betegség ellen" – mondta Yonts.
Malone többi állítására, miszerint az oltások kárt okoznak a gyerekek belsőszerveiben, nincs bizonyíték. "Semmi bizonyíték nincs rá, hogy a tüskefehérjék [az oltásokból] maradandó kárt okoznának a gyerekek szerveiben" – mondta Deborah Greenhouse az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia tagja.
Ritka esetben jelentettek súlyos mellékhatásokat az mRNS Covid-oltások után, köztük szívizom-gyulladást és szívburok-gyulladást. De Yonts és Paul Offit is azt mondják, hogy a szívizom-gyulladás átmeneti volt, és nem tartós, ahogyan azt Malone állítja.
"A szívizom-gyulladás egyértelműen az mRNS-oltások miatt alakult ki. Ritka [mellékhatás], de tényleg létezik" – mondta Offit, aki szerint "rövid, átmeneti és önmagától megoldódó" dologról van szó.
Offit és Yonts is rámutattak, hogy az adatokból kiderül: a ritkán előforduló szívizom-gyulladás nem a tüskefehérjék közvetlen következményei, ahogyan azt Malone állítja.
Yonts elmondta, hogy a kutatók még nem teljesen értik ezeket a szívizom-gyulladásos eseteket, de valószínűleg a szervezet veleszületett immunválaszához lehet közük, és nem specifikusan az oltások után termelődő tüskefehérjékhez. A kutató hozzátette, hogy a Malone által felsorolt veszélyek az adatok alapján a koronavírus-fertőzés mellékhatásaként léphetnek fel, és nem az oltások miatt.
Az EU-ban engedélyezett Covid-19-vakcinák az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által az európai forgalomba hozatal előtt minden egyes gyógyászati eljárás számára kötelező lépéseken mentek végig: az első fázisban a termék esetleges ártalmasságát vizsgálták, a másodikban korlátozott számú betegen tesztelték a készítményt, a harmadikban pedig nagyobb mintán ítélték meg terápiás értéküket.
A klinikai tesztek eredményei, amelyek több ezer önkéntes bevonásával készültek, elérhetőek nyilvánosan (Moderna, Pfizer), de még frissítésre és kiegészítésre kerülhetnek a feltételes forgalombahozatali engedély után is. A sürgősségi eljárás keretében az EMA egy évre adta meg az engedélyeket, amelyek meghosszabbíthatók.
Az EMA azt is hangsúlyozza, hogy a Covid-vakcinák csak akkor engedélyezhetőek Európában, ha "megfelelnek az uniós gyógyszerjogban meghatározott valamennyi minőségi, biztonsági és hatékonysági követelménynek".
Az AFP ebben a cikkben is elmagyarázta az egész engedélyezési folyamatot.
Egy laboráns dolgozik a Tsinghua Egyetem egyik laboratóriumában Pekingben 2021. december 9-én. (AFP / Noel Celis)
Bár a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák az első mRNS-készítmények, amelyek megkapták a forgalomba hozatali engedélyt, a technológia már több mint 30 éve fejlesztés alatt áll, amint azt a Canadian Institutes of Health Research 2021 októberében megjelent cikke is írja.
"Soha nem haladtunk ilyen gyorsan egyetlen más fertőző ágenssel sem" – mondta Theodora Hatziioannou virológus, a New York-i Rockefeller Egyetem munkatársa a Nature magazin 2020. decemberi cikkében.
Képernyőmentés az Európai Gyógyszerügynökség honlapjáról, amely a Covid vakcinák fejlesztésére vonatkozó gyorsított eljárást mutatja be.
Napjainkban az engedélyezett vakcinák, mint minden új gyógyászati termék, úgynevezett farmakovigilanciai fázisban vannak a mellékhatások nyomon követése érdekében.
Az oltóanyagok biztonságosságát továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a WHO és az EMA is, a szervezetek azonosítják és kivizsgálják a vakcina beadása után fellépő esetleges nemkívánatos eseményeket.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatbázisa szerint 943 millió adag oltást adtak be az EU-ban a különféle koronavírus elleni oltásokból, és 309 millió ember – azaz a lakosság mintegy 68,3 százaléka – van teljesen beoltva a betegség ellen a 2021. január 4-ei adatok szerint.
Igaz, hogy nagyon ritka esetekben igazoltan előfordulhatnak mellékhatások: az AstraZeneca esetében trombózis, a mRNS vakcináknál a már említett perikarditisz és miokarditisz, a Johnson & Johnson/Janssen oltószerénél pedig a Guillain-Barré-szindróma és trombózis, de a legtöbb mellékhatás csak enyhe, mint például láz vagy fájdalom az oltás helyén. A súlyos mellékhatások rendkívül ritkák figyelembe véve a beadott oltások nagy számát.
Az Európai Gyógyszerügynökség ezért július 9-i véleményében továbbra is arra a következtetésre jutott, hogy "az összes engedélyezett Covid-19 vakcina esetében az előnyök továbbra is meghaladják a kockázatokat, figyelembe véve a Covid-19 betegség kockázatait, a vele járó szövődményeket, valamint azt, hogy tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy az oltások csökkentik a Covid okozta halálesetek és kórházi felvételek számát".
Iskolás gyerekek arcmaszkot viselnek a nyugat-németországi Dorstenben 2021. december 1-jén. (AFP / Ina FASSBENDER)
"Nincs példa arra, hogy a mellékhatások ne jelentkeztek volna két hónapon belül, és ez azért van, mert a vakcina gyorsan kiürül. Ami megmarad, az az immunitás aktiválódása, az antitestek stb., és ebben az esetben abban a pillanatban, amikor a két hónap alatt a legmagasabb szinten van [az antitestek száma], akkor lehetséges, hogy előforduljanak az autoimmun-tünetek, mint a Guillain-Barré-szindróma" – mondta az AFP-nek december 21-én Matthieu Molimard, a franciaországi CHU de Bordeaux egyetemi kórház orvosi farmakológiai osztályának vezetője.
"Gyermekeknél nem jellemző a súlyos COVID-19-fertőzés, azonban ritka esetben az enyhe vagy akár tünetmentes fertőzés után is súlyos szövődmény, úgynevezett sokszervi gyulladás alakulhat ki. Az enyhe fertőzés késői klinikai következménye még kérdéses" – olvasható az MTA ismeretterjesztő oldalának oltásokról szóló tájékoztató írása.
"Az oltások elméleti kockázata egyáltalán nem nagyobb, mint az előnyük" – mondta Deborah Greenhouse. "Több mint 1000 gyermek halt meg a Covid-fertőzésben. Több tízezren kerültek kórházba. Az egyik páciensem a múlt héten került kórházba a Covid-betegség okozta súlyos tünetekkel" – mondta a szakember az Egyesült Államokban 2021 decemberében kialakult helyzetről.
"A vakcina biztonságosnak és hatékonynak bizonyult az ötéves és idősebb gyermekek számára" – mondta Greenhouse. "Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat-haszon arány egyértelműen az öt és 11 év közötti gyermekek beoltása mellett szól".
Alexandra Yonts a Washingtoni Nemzeti Gyermekkórház munkatársa szintén azt hangsúlyozta, hogy "abszolút előnyös a gyermekek Covid-19 elleni oltása". Bár a gyermekek általában védve vannak a betegség legrosszabb formáitól, a Covid-19 a gyermekeket is érinti, és voltak Covid-19-hez kapcsolódó halálesetek, mondta a szakember.
Címlapkép: SEBASTIEN BOZON / AFP
