Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
"Amikor rájössz, hogy a CNN ugyanazt a kislányt használja a menekültválság bemutatására három különböző helyszínen, három különböző férfival" – írja egy magyar Facebook-bejegyzés, amelyet már több mint 90 ember osztott meg 2022. április 10-e óta. A kép már legalább 2018 óta terjed magyarul, például ebben a Facebook-posztban, amelyet több százan osztottak meg. A képet még 2018-ban Bayer Zsolt kormánypárti publicista is megosztotta a blogján, Bayer egyébként rendszeresen oszt meg hamis tartalmakat az ukrajnai háborúról is.
A hozzászólások alapján úgy tűnik, hogy a képet megosztó emberek azt hiszik, ez a fotómontázs azt bizonyítja, hogy a CNN meghamisítja a híradásait. "Így működnek a Soroshoz közel álló hazugság gyárak!" - írta például valaki, egy másik hozzászóló pedig arról írt, hogy szerinte a kislány csak egy színész.
De ezeket a képeket valójában egy, az AFP-nek dolgozó fotós készítette 2016-ban, Aleppóban. A képek egyazon helyen, egyazon időben készültek, és nincs rá bizonyíték, hogy a CNN a képeket valaha is kontextusból kiragadva használta volna.
Az egyik Facebook-bejegyzés a hamis állítással. A képernyőmentés 2022. április 14-én készült.
A Google-ben rákeresve arra, hogy "CNN kislány menekült" angolul, hamar kiderül, hogy ezt a hamis állítást már legkorábban 2016-ban megcáfolták, például a Snopes, 2018-ban pedig a Politifact is cáfolta a képen szereplő állítást. Egy osztrák tényellenőrző oldal, a Mimikama a kép magyar nyelvű változatáról is írt már 2018-ban.
Az állítást 2018-ban az AFP is megcáfolta, de a kép 2022-ben ismét terjedni kezdett. Mióta Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát egy sor hamis és megtévesztő információ terjed az interneten a háborúról és Ukrajnáról. Egy tipikus formája a dezinformációnak, amikor hamisított anyagokkal próbálják bizonyítani, hogy a nyugati média hamisan tudósít a háborúról. Ezekben a sztorikban gyakran a CNN az "elkövető", például ebben az esetben, amikor valaki kreált egy hamis CNN Twitter-fiókot, és a csatorna nevében posztolt valótlanságokat.
A képeket egy, az AFP-nek dolgozó fotós készítette 2016-ban, Aleppóban, Szíriában. Az AFP fotóadatbázisában valóban megtalálhatóak a képek, amelyeket Ameer Al-Halbi készített a hírügynökségnek. A lenti képernyőmentéseken látható, hogy az AFP adatbázisban elérhetőek a képek a készítés idejével, helyszínével és a szerző nevével:
Az interneten terjedő fotómontázs három képe, mindhárom megtalálható az AFP adatbázisában, és mindhármat 2016. augusztus 27-én, a légitámadás napján töltötték fel. A képernyőképek 2022. április 14-én készültek.
Legalább 15 ember meghalt 2016. augusztus 27-én, amikor pár perc eltéréssel hordóbombát dobtak Aleppo egyik kerületére, Maadira, amely akkor a lázadó erők kezén volt. A képek a támadás után készültek.
Az AFP képei mellett az Al Jazeera egy videót is készített a támadás után a helyszínen. Az interneten terjedő kép azt állítja, hogy a képek eltérő helyszíneken készültek, de ha összeveti az ember az AFP képeit az Al Jazeera videójával, akkor kiderül, hogy a képek egyazon helyszínen készültek.
Az AFP fotóinak (balra) és az Al Jazeera videójának (jobbra) összehasonlítása. A képernyőképek 2022. április 14-én készültek. A piros köröket az AFP adta hozzá. ( AFP / Al Jazeera / Ameer Al-Halbi)
A Reuters hírügynökség fotósa szintén készített képeket a 2016-os támadásról, a képeken ugyanazt a férfit és a kislányt látni, mint az AFP képein is.
2022. április 14-én az AFP fotóit készítő Al-Halbi telefonon megerősítette az AFP kérdésére, hogy a képek egy helyszínen készültek. A fotós azt is elmondta, hogy gyakran előfordult, hogy egy támadás után a mentőcsapatok kézről kézre adták az áldozatokat, hogy gyorsabban autóra tudják tenni és kórházba vinni őket.
A hamis állítások, amelyek szerint a kislányt "többször felhasználták", vagy hogy egyenesen egy színészről van szó, példái annak a dezinformációs stratégiának, amikor egyesek megpróbálnak hitelteleníteni egy konfliktuszónáról szóló híradásokat. Ez nem csak a szíriai polgárháború idején volt bevett gyakorlat, de az Ukrajna elleni orosz támadás óta is számos olyan anyag kering az interneten, amelyeknek az a célja, hogy kétséget ébresszen az orosz támadások áldozatairól szóló hírek valóságtartalmával kapcsolatban.
A TinEye képkereső motorral végzett fordított képkereséssel nem találni olyan cikket, amelyben kontextusukon kívül használta volna fel a CNN ezeket a képeket. Az AFP kérdésére Jonathan Hawkins, a CNN helyettes kommunikációs igazgatója azt mondta 2022. április 13-án, hogy a cég mindössze két cikkben használta fel a képeket: ebben és ebben a cikkben, mindkettő az aleppói harcokról szól.
Címlapkép: A szíriai mentőalakulatok egy tagja gyerekeket ment a romok közül, miután Aleppo városának Ma'ad körzetében hordóbombákat dobtak 2016. augusztus 27-én. (AFP/ AMEER AL-HALBI)