Minden jog fenntartva. A weboldalon található AFP-tartalmak bármilyen felhasználására a https://www.afp.com/en/terms-use oldalon elérhető felhasználási feltételek vonatkoznak. A weboldalon elérhető AFP-tartalmak elérésével és/vagy használatával Ön elfogadja a fent említett felhasználási feltételeket. Az AFP-tartalmak bármilyen felhasználása az Ön kizárólagos és teljes felelősségére történik.
2023. május 13-án az ukrán helyi hatóságok orosz légicsapásokat jelentettek a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij felett. Ugyanezen a napon egyes felhasználók a közösségi médiában elkezdtek olyan videókat közzétenni (például itt lengyelül), amiken egy hatalmas robbanást lehetett látni, amit egyesek "majdnem atombombának" neveztek, azt állítva, hogy a robbanás az ukrán fegyveres erők által használt hmelnickiji lőszerraktár megsemmisüléséhez kapcsolódik.
Több közösségi média felhasználó (lengyel és magyar nyelven is) azt állította, hogy a szél Lengyelország felé viszi a robbanásból származó állítólagos "felhőt". Egyes bejegyzések egy grafikont is csatoltak bizonyítékul arra, hogy "az urán lőszerből származó port a szél Hmelnyickijből egyenesen Lublinba fújta".
A hamis állítást, miszerint az említett grafikon az Ukrajnából érkező veszélyes sugárzás magasabb szintjét bizonyítja, egy olyan magyar blog is megosztotta, ami rendszeresen hamis és megtévesztő állításokat oszt meg az ukrajnai háborúról. A blogbejegyzést 2023. május 17-i megjelenése óta több mint 270-en osztották meg a Facebookon.
Az ábra német, szlovák és bolgár nyelven is terjedni kezdett már azzal az állítással, hogy azon "a Hmelnyickij régióból származó sugárveszélyt" látni.
Emellett egy másik grafikon is terjed a közösségi médiában lengyelül és magyarul azzal a hamis állítással, hogy "a gammasugárzás kitörése Hmelnyickijben azt jelzi, hogy nagyon nagy készlet szegényített urán tartalmú lőszert semmisítettek meg, aminek következtében az uránpor a levegőbe emelkedett."
Oroszország 2023. május 13-án kora reggel dróntámadást hajtott végre az ukrán Hmelnyickij régióban – közölte Hmelnyickij polgármestere, Olekszandr Szemcsisin (itt, itt és itt) és a régió katonai hatóságának (OVA) helyettes vezetője, Szerhij Tyurin (itt , itt és itt ).
Szemcsisin aznap elmondta, hogy "a régió településeken kívül található kritikus infrastrukturális létesítményeit" találat érte, és 21 személy megsérült. A támadásról az ukrán (itt, itt) és a magyar média is beszámolt. Egyes ukrán médiumok (itt, itt) azt írták, hogy egy erőmű is megsérült. Az Ukrinform állami hírügynökség arról számolt be, hogy négy drón csapódott be a Hmelnyickij területére.
Az orosz védelmi minisztérium 2023. május 14-én a honlapján bejelentette, hogy "megsemmisítették az AFU egyik lőszerraktárát Hmelnyickij közelében". A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára (archivált link) egy konferencián azt mondta, hogy a Nyugat által Ukrajnának szállított, szegényített uránt tartalmazó lőszerek megsemmisítése radioaktív felhőt eredményezett, ami Európa felé sodródott. "Lengyelországban máris a sugárzási szintek emelkedését regisztrálták" – mondta Patrusev a hírügynökség szerint.
Nagy-Britannia 2023 márciusában jelentette be, hogy a Challenger 2 harckocsikkal együtt szegényített uránt tartalmazó páncéltörő lövedékeket is küldenek Ukrajnának, amint arról az Euronews és a BBC is beszámolt. A szállítás áprilisban fejeződött be.
Az AFP azonban nem tudta ellenőrizni, hogy ilyen lőszerek voltak-e a május 13-án Hmelnyickijben eltalált infrastruktúrákban.
A szegényített urán olyan melléktermék, ami a természetben előforduló urán dúsítása során keletkezik, utóbbi folyamat a fegyverekben vagy az erőművekben használt urán előállításához szükséges. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint "lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetes urán". A szegényített urán kémiai toxicitása sokkal komolyabb kockázati tényező, mint a radioaktivitás lehetséges hatásai – hangsúlyozta az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2022-es jelentése, hozzátéve, hogy a szegényített urán jelenléte környezetvédelmi szempontból aggályos Ukrajnában.
Az AFP mindkét grafikon forrását azonosítani tudta. A félrevezető állításokat tartalmazó magyar cikk egy lengyel egyetemet, a lublini Maria Skłodowska–Curie Egyetemet (UMCS) említi a grafikon kapcsán. Az egyetem honlapján ha kiválasztjuk ugyanazt az idősávot (2023. május 10- 16.), akkor megtalálhatjuk a kérdéses grafikont az archívumban (lásd az alábbi összehasonlítást).
Az egyetem a levegő radioaktivitását méri Lublinban tájékoztatási céllal, valamint hogy bemutassa a természetes sugárzás és a környezet közötti összefüggéseket. Más felügyeleti intézményekhez hasonlóan (mint amilyen a lengyel atomenergia ügynökség PAA, vagy az európai Remap) az UMCS a globális radioaktív szennyezettséget (a sugárzási dózist) méri, különös tekintettel két fő izotópra: a cézium Cs-137 és a jód I-131 szintetikus radioizotópokra. Ezek mellett az egyetem más jellegzetes izotópok szintjét is méri, többek között a bizmutét (Bi-214), ezt látni a félrevezető posztokhoz csatolt ábrán is.
Az AFP megkereste az UMCS-t is a grafikonnal kapcsolatban. "Igen, ez az egyik grafikonunk" – erősítette meg telefonon az AFP-nek május 23-án Radoslaw Zaleski professzor, aki fizikát és atomenergiát oktat, és Lublinban a levegő radioaktivitásának megfigyeléséért felelős. "Ez az ábra a lublini Maria Skłodowska–Curie Egyetemen mért bizmut adatait mutatja".
A Cs-137-gyel ellentétben, amely a természetben nem létezik, hanem az urán atomiparban történő hasadásából származik, a Bi-214 izotóp a földből természetes módon felszálló radongáz bomlásával keletkezik, és így a légkörbe kerül. Ezt a lehulló vízcseppek összegyűjtik, és amikor esik az eső, a bizmut a talajra hullik. Egyszerűen fogalmazva, minél több eső esik, annál több bizmutot fognak kimutatni, ilyenkor a grafikonon a bizmut görbéje növekszik, a napsütéses napokon pedig csökken, mondta el Zaleski.
"A bizmut ilyen mértékű növekedése nem szokatlan, ez az akkori esőzések eredménye. Az ilyen növekedés gyakorlatilag minden esőnél előfordul, és egyáltalán nem veszélyes az emberre" – mondta a szakember.
"Ami miatt riadóztatnunk kellene, az a fő grafikonon látható két másik izotóp (jód és cézium) jelenléte. Ezen a grafikonon a piros vonal jelöli a veszélyes szintet. Májusban jóval a piros vonal alatt volt az érték (lásd online), mivel nem volt észlelhető radioaktív szennyeződés, sem atomerőműben történt balesetből, sem nukleáris fegyverekből" – mondta Zaleski. A grafikon alatti táblázatban a jód I-131 és a cézium Cs-137 mellett a "nem észlelhető" megjegyzést olvasni.
"Az emberek félnek a sugárzástól, pedig a valóságban mindannyian nap mint nap ebben a sugárzásban úsznak. Állandóan ki vagyunk téve neki, a földkéregből, a napsugárzásból származik" – tette hozzá a kutató.
"Az 'urán' szó is megijeszti őket. Fontos tudni, hogy a szegényített uránnak nagyon alacsony a radioaktivitása, és a dúsított uránnal ellentétben nem használható nukleáris fegyverekben" – mondta Zaleski.
"Az ilyen kis ingadozások nem befolyásolják az egészséget, és még ha befolyásolnák is, gyakorlatilag elkerülhetetlenek, és ősidők óta kísérik az emberiséget. Az e havi esőzések során a dózisteljesítmény legfeljebb 27 százalékkal emelkedett, az egész hónap során felhalmozódott kapcsolódó dózis pedig 0,25 µSv körül volt" – mondta az egyetem munkatársa. A lengyel törvények értelmében a nem foglalkozási célú besugárzásnak kitett lakosságot évente legfeljebb 1000 µSv dózis érheti. A hivatásszerűen sugárzással dolgozó emberek (például a radiológusok) esetében ez az érték évi 20 000 µSv-ig terjed.
A sugárzás ingadozása olyan napokon következett be, amikor esőzések voltak, amint azt az elmúlt 30 nap csapadékmennyiségének és a sugárzás intenzitásának (az UMCS által közzétett) összehasonlítása is mutatja:
Az alábbi diagramon a Bi-214 esetében az év során számos kiugrást láthatunk, például januárban, februárban és áprilisban. Ezek mind meteorológiai jelenségeknek felelnek meg. Némelyik érték még a május 13. után észleltnél is magasabb volt.
A radioaktivitást figyelő különböző intézmények honlapjain keresgélve megállapítottuk, hogy a második, néhány félrevezető bejegyzésben használt táblázat az Európai Bizottság Radioaktivitás Környezeti Monitoring Adatbankja (REMdb) által üzemeltetett radioaktivitási térképekhez tartozik. A honlap az európai intézmények honlapjaira jellemző kék színű designnal rendelkezik. Az adatbankot a csernobili balesetet (1986) követően hozták létre, hogy "tárolja az európai országok nemzeti környezetvédelmi megfigyelési programjai révén összegyűjtött radioaktivitás-monitorozási adatokat".
A sugárzási térképen megkerestük Hmelnyickijt, majd kiválasztottuk azt az idősávot, ami a Facebookon-terjedő posztokban is szerepel (május 7. és 14. között), így ugyanazt a diagramot kaptuk (lásd alább):
Megkérdeztük az EK REMdb-t a táblázatról. Május 28-án e-mailben a szervezet képviselője, Juan Carlos de la Rosa Blul megerősítette az AFP-nek, hogy a térkép a REMdb rendszeréből származik. A szervezet munkatársa az adatokkal kapcsolatos konkrét kérdésekkel ahhoz az intézményhez irányított, amely az UA33429-es hmelnickiji állomás adatait szolgáltatta, vagyis az ukrán felügyelethez.
Az AFP megkeresésére az Ukrán Állami Nukleáris Szabályozási Felügyelet szóvivője május 26-án elmondta, hogy "a május 11. és 18. közötti időszakban a Hmelnyickij régióban nem regisztráltak a megengedett háttérsugárzási szinteknél magasabb értékeket". A szervezet szerint a gamma-sugárzás napi ingadozásai a megengedett határértékeken belül voltak és vannak jelenleg is, ugyanúgy, ahogyan azt már az elmúlt évek adatain is tapasztalni lehetett.
Az ukrán nukleáris felügyelet elmondta, hogy az “európai médiában terjesztett hamis információk miatt a nemzetközi partnereinknek, köztük a NAÜ-nek és az európai szabályozó hatóságoknak is naprakész információkat szolgáltattunk az ukrajnai háttérsugárzási szintekről.” A szervezet felhívta a figyelmet az ukrajnai sugárzási szinteket mutató térképre is, amit folyamatosan frissítenek.
A Hmelnyickiji Nemzeti Egyetem kutatói a május 13-i légicsapás után kimentek a robbanás helyszínére. Tagadták, hogy a radioaktivitás megnövekedett volna a városban vagy a környező területeken. "Miután a közösségi médiában elterjedt az az információ, hogy a megnövekedett sugárzás Hmelnyickijben a május 13-i támadás következményeként, a Hmelnyickiji Nemzeti Egyetem tudósai május 15-16-án megmérték a háttérsugárzást (gammasugárzás dózisát) Hmelnyickij városában" – olvasható az ukrán oktatási minisztérium honlapján közzétett cikkben (archivált link).
"A mért értékek 0,12-0,15 μSv/h voltak, ami megfelel a Hmelnyickij területére vonatkozó hosszú távú mutatóknak, és nem haladják meg a normát (0,3 μSv/h). A mérési eredmények alapján kijelenthető, hogy nincs okunk aggódni a háttérsugárzás növekedése miatt Hmelnyickijben" – írja a cikk. Az említett szintek (0,12-0,15 μSv/h, azaz 120-150 nSv/h) szinte megegyeznek a félrevezető publikációkban idézett grafikonon szereplő értékkel, ami május 12-re 150 nSv/h-t mutat.
Az AFP szlovák munkatársa is rákérdezett a közösségi médiában terjedő táblázatra a helyi hatóságoknál. "Megerősíthetem, hogy a gamma-sugárzás egyenértékdózisának bemeneti értékei, amelyek körülbelül 200 nSv/h szinten vannak, természetes háttérértékek, és nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre. Ezt a természetes gamma radionuklidok okozzák, amelyek a földkéregben, a levegőben találhatók, vagy az űrből érkeznek hozzánk" – mondta el 2023. május 23-án Magdaléna Vičanová, a Szlovák Közegészségügyi Hivatal sugárvédelmi osztályának vezetője.
Az AFP megnézte a május 18. és 25. közötti napokra vonatkozó adatokat is. A sugárzási szint május 18-án ismét 70 nSv/h-ra csökkent (lásd alább).
Tudjuk, hogy a támadásra május 13-án kora reggel került sor. A helyi hatóságok első kapcsolódó Telegram-posztja helyi idő szerint reggel 4 órakor volt aznap. De a sugárzási szint növekedése az EU diagramján május 12-én, vagyis a támadás előtt kezdődik, 150 nSv/h-ás szinttel. “Nincs értelme, hogy a hatások megelőznék magát a támadást” – mondta Zaleski, az említett lengyel egyetem munkatársa.
Ezt az REMdb képviselője is kihangsúlyozta: "Ebben az esetben lehetséges a két esemény, nevezetesen a szegényített urán lelőhelyet ért állítólagos támadás és az UA33429 állomás gamma-dózisteljesítmény értékének növekedése szétválasztása, mivel a gamma-dózisteljesítmény szintjének tartós növekedése megelőzte a szegényített urán lelőhelyet ért állítólagos eseményt".
Az AFP megkérdezte a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is az állítólagos radioaktív felhővel kapcsolatban. Nukleáris vagy radiológiai baleset vagy vészhelyzet esetén az ügynökség feladata az értesítés és a hivatalos információcsere, a nyilvánosság tájékoztatása és kérésre segítségnyújtás, valamint a reagálás koordinálása az incidens- és vészhelyzeti rendszeren keresztül. A korai értesítésről és segítségnyújtásról szóló egyezményekben részes államok és a NAÜ tagállamai (beleértve Ukrajnát is) nukleáris vagy radiológiai események során sürgős információkat cserélhetnek az Unified System for Information Exchange in Incidents and Emergencies (USIE) nevű biztonságos weboldalon.
"A Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) ukrajnai és lengyelországi kollégái arról tájékoztatták, hogy a sugárzási szintek mindkét országban normálisak. A mért enyhe emelkedések a sugárzási szintek természetes eredetű ingadozásához kapcsolódnak, nem jelentenek kockázatot a közegészségre vagy a környezetre, és rutinszerűen megfigyelik őket" – mondta Frederik Dahl, a NAÜ szóvivője az AFP-nek május 23-án.
A lengyelországi radioaktív veszélyre utaló publikációkat május 17-én a lengyel atomenergia-ügynökség (PAA) is cáfolta, a PAA "hamisnak" nevezte az állításokat, és megnyugtatta a közvéleményt, hogy "a sugárzási helyzet az országban normális".
W zw. z pojawiającymi się w mediach doniesieniami o „radioaktywnej chmurze, która zmierza w kierunku Europy”, PAA informuje, że aktualnie w Polsce nie ma zagrożenia radiacyjnego. Stacje mierzące poziom promieniowania w nie notują żadnych, niepokojących wskazań. pic.twitter.com/UxrWvEpnVx
— Państwowa Agencja Atomistyki (@PAAtomistyki) May 19, 2023
A Maria Skłodowska–Curie Egyetem lublini radioaktivitást figyelő állomásáról származó grafikonokkal kapcsolatban a PAA kifejtette, hogy azok "megemelkedett bizmut-214 értékeket mutatnak. Ez szintén a csapadék hatása. A bizmut-214 [...] természetesen előfordul a földfelszínen és a légkörben aeroszolok formájában. Amikor esik az eső, a Bi-214-et tartalmazó aeroszolok felemelkednek a földfelszínről, és a légkörből is kimosódnak".
A Lengyel Meteorológiai és Vízgazdálkodási Intézet (IMGW), amely szintén ellenőrzi a radioaktivitás szintjét, közölte, hogy nem észleltek az emberi egészségre veszélyes eseményeket. "Ellenőriztük az adatainkat, bár jóval kevesebb állomásunk van, mint a PAA-nak. A mi esetünkben nem rögzítettünk semmi veszélyeset" – írta Grzegorz Walijewski, az intézet szóvivője május 23-án az AFP-nek.
Szlovákiában a Közegészségügyi Hivatal május 18-án sajtóközleményt tett közzé, amelyben "félretájékoztatásnak" minősítette az állításokat, és hangsúlyozta, hogy "Szlovákiában és Lengyelországban az értékek normálisak".
"Szlovákiában sok hamis információ jelent meg a megnövekedett sugárzásról az ukrajnai Hmelnyickij város területén történt eseményekkel kapcsolatban" – nyilatkozta Branislav Chvíla, a SHMÚ hidrometeorológiai intézet igazgatója. "Az említett híreket átverésnek tartjuk" – mondta.
Az IRSN, a francia sugárvédelmi és nukleáris biztonsági intézet május 30-i közleményében kifejtette, hogy "az urán terjedése a légkörben, sűrűsége miatt, csak rövid távolságokra lehetséges. Így egy magas uránkoncentrációjú radioaktív füstfelhő, amely az időjárási viszonyok függvényében terjedne Ukrajnán kívül, valószínűtlennek tűnik".
"Az Európában elvégzett elemzések nem mutatták ki a levegő uránkoncentrációjának növekedését" – tette hozzá az intézet a Ring of Five nevű szervezetre hivatkozva, ami 27 ország (köztük Ukrajna) 47 egyetemét és intézeteit tömöríti.
Szerzői jog © AFP 2017–2023. Minden jog fenntartva.
