Megdöbbentő atomháborús fenyegetés: Lengyelország atomfegyvereket akar telepíteni saját országába
- ezzel a címmel jelent meg egy cikk az Origon április 30-án, amelyben a Kreml szóvivőjének, Dmitrij Peszkovnak a nyilatkozatára hivatkozva arról írnak, hogy Andrzej Duda lengyel elnök kijelentése „az országba történő esetleges atomfegyverek telepítéséről félelmet keltettek az Egyesült Államokban és számos más európai országban”. Az azonban nem derül ki az Origo cikkéből, hogy Duda elnök mit is mondott pontosan, és miért lehetne az félelemkeltő az Egyesült Államoknak vagy az Európai Uniónak.
Nem ez az első eset, hogy a kormánymédiában atomháborús fenyegetést emlegetnek: „atomháború” címke alatt az Origo csak idén márciusban írt már például arról, hogy Vlagyimir Putyin megüzente, az oroszok készen állnak az atomháborúra, vagy arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök atomfegyverekkel fenyegetőzik. Egy esetleges harmadik világháború kitöréséről, és az atomháború lehetőségéről a Megafon influenszerei is számtalan videót készítettek: március végén ennek az üzenetnek a facebookos hirdetésére több mint 40 millió forintot költöttek. Május 6-án Szijjártó Péter külügyminiszter pedig épp a Megafon rendezvényén beszélt arról, hogy az elkövetkező hetekben azért kell harcolniuk az interneten a kormánypárti véleményvezéreknek, mert
„ha nem jön össze a jobboldali fordulat az EP-választáson, jön az atomháború.”
Az Origo cikkéből kiindulva megvizsgáltuk, miről beszélt pontosan Andrzej Duda, mit jelent valójában a nyilatkozata, és a következőkre jutottunk:
Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Duda kijelentéséből téves és félrevezető azt a következtetést levonni, hogy atomháború fenyegeti Európát.
Ebben a cikkünkben elmagyarázzuk, hogyan születnek az atomfegyverek telepítésével kapcsolatos döntések, és megnézzük, mekkora a támogatottsága a lengyel társadalom körében annak az ötletetnek, hogy atomfegyverek kerüljenek az országuk területére.
Az Origo cikkének egyetlen forrása annak a Pavel Zarubinnak a Telegram-csatornája, aki Vlagyimir Putyin egyik elsőszámú propagandistájának számít:
Az Origo Zarubinra hivatkozva írja tehát, hogyan vélekedik a Kreml szóvivője Duda elnök kijelentéséről, vagyis kizárólag az orosz politikai vezetés szemszögéből írnak a lengyel elnök nyilatkozatáról.
Nézzük meg elsődleges és független forrásokból, pontosan mi történt.
Andrzej Duda április 22-én adott interjút a lengyel Fakt nevű újságnak, miután az Egyesült Államokba látogatott, és április 18-án többek között Donald Trumppal is találkozott. Az interjúban valóban szóba került a nukleáris fegyverek megosztása, amellyel kapcsolatban az elnök elmondta:
„ez már egy ideje a lengyel-amerikai tárgyalások témája. (…) Nem titkolom, amikor erről kérdeztek, kijelentettem, hogy mi készen állunk. (...) Ha szövetségeseink úgy döntenének, hogy a NATO keleti szárnyának megerősítése érdekében, a nukleáris megosztási rendszer [nuclear sharing] keretében nukleáris fegyvereket helyeznek el a mi területünkön is, mi készen állunk.”
A nukleáris fegyverek telepítése a NATO nukleáris megosztási programjának keretében történik. Ez az, amelyhez most Lengyelország – legalábbis az elnök szavai szerint – csatlakozni szeretne.
Az Egyesült Államok elsőként az 1950-es években telepített nukleáris fegyvereket Európába, különféle NATO-bázisokra. Jelenleg öt NATO-tagállam területén vannak amerikai B61-es taktikai nukleáris fegyverek: Belgium, Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország (korábban Görögországban is volt, de 2001-ben az Egyesült Államok eltávolította azokat az országból). Ezen felül Európán belül az Egyesült Királyság és Franciaország rendelkezik saját nukleáris fegyverekkel, az ő területükön viszont már nincsenek amerikai fegyverek.
Forrás: Council on Foreign Relations
A nukleáris megosztási rendszer lényege, hogy a programban résztvevő országok megosztják a politikai felelősséget, a kockázatokat és a döntéshozatalt a nukleáris fegyverekkel kapcsolatban, de
ez nem a nukleáris fegyverek megosztását jelenti: azokat ugyan egy, a programba meghívott ország területére telepítik, de a fegyverek az Egyesült Államok tulajdonában és rendelkezésében maradnak.
Vagyis attól, hogy a jövőben például Lengyelország területére telepítenek nukleáris fegyvereket, Lengyelország nem válik atomnagyhatalommá, egyetlen fegyvert sem fog maga birtokolni.
A NATO szerint a nukleáris fegyverek telepítése a szövetség biztonságát garantálja, valamint ezzel igyekszik megakadályozni az atomfegyverek elterjedését, mivel azok a megosztási programmal az Egyesült Államok szigorú felügyelete és ellenőrzése alatt maradnak.
Az atomfegyverek megosztása nem hasraütés-szerűen történik, a telepítéseket komoly döntéshozatali folyamat előzi meg, és szükséges hozzá a NATO Nukleáris Tervezési Csoportjának (NPG) politikai jóváhagyása is, valamint az Egyesült Államok elnökének és az Egyesült Királyság miniszterelnökének engedélye is.
A Nukleáris Tervezési Csoportot 1966-ban hozták létre azzal a céllal, hogy nukleáris ügyekkel kapcsolatos testületként politikai kérdéseket vitasson meg, közös döntéseket hozzon, és ellenőrzés alatt tartsa a szövetség nukleáris missziójának minden aspektusát, köztük a nukleáris megosztási rendszert is.
A csoport munkájában minden tagállam részt vesz Franciaország kivételével, aki maga döntött arról, hogy nem lesz része a konzultációs folyamatnak. Az NPG-t a NATO főtitkára vezeti, a találkozókon pedig rendszerint a védelmi miniszterek képviselik a tagállamokat.
A döntéshozatalban tehát minden NATO-tag részt vesz, köztük Magyarország is.
A döntési folyamat megértésében Tálas Pétertől, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársától kértünk segítséget. Tálas a Lakmusznak elmondta, a Nukleáris Tervezési Csoportban döntő szava leginkább az atomnagyhatalmaknak van, valamint azoknak a tagállamoknak, akik már benne vannak a nukleáris megosztási programban, vagyis van a területükön nukleáris fegyver.
Andrzej Duda lengyel elnök szavaira, miszerint készek lennének nukleáris fegyverek fogadására, az orosz kormány egyből reagált: a RIA orosz állami hírügynökség szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes közölte: az „ilyen megbeszélések provokatívak”, és Lengyelország „nagyon veszélyes játékot” játszik. Erre az üzenetre erősített rá Peszkov kommentárja is, amelyet az Origo-cikk idézett.
A cikkből azonban teljesen hiányzik annak bemutatása, milyen reakciókat váltottak ki Duda elnök szavai a lengyel kormányzat körében, pedig ezek jelentősen árnyalják az elnök nyilatkozatát.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök Duda nagy port kavart interjúja után közölte, hogy
sürgősen beszélnie kell az elnökkel, és további meggyőző érvekre van szüksége azzal kapcsolatban, hogy Lengyelországnak valóban érdemes törekednie a NATO nukleáris megosztási programjához való csatlakozásra.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy egy ilyen lépést megfelelően elő kell készíteni, és minden körülményt meg kell ismerni a döntés meghozatala előtt. Legfőképpen pedig azt szeretné, ha
„mindannyian biztosak lennénk abban, hogy ezt akarjuk.”
Ugyanerről beszélt Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is, aki április 23-án a BBC Radionak azt mondta: folynak belső egyeztetések a kérdésről, de ez egy „súlyos döntés, amelyet a kabinetnek meg kell még vitatnia”.
Andrzej Szejna, Lengyelország külügyminiszter-helyettese pedig április 29-én azt mondta a Polskie Radionak, hogy amennyiben a NATO-tagok nukleáris fegyvereket telepítenének Lengyelországba, akkor „Varsó igent mondana”, de ilyen helyzet „még sosem állt elő”. A politikus hozzátette, a lengyel elnöknek először a kormánnyal kellett volna konzultálnia, mielőtt ilyen kijelentéseket tett volna.
Közben viszont maga Duda is finomított, és megerősítette, hogy nincs még arról döntés, hogy a NATO nukleáris fegyvereket telepítene Lengyelországba; a lengyel védelmi minisztérium szóvivője pedig közölte, hogy „ezek a kérdések a szövetségesek közötti folyamatos konzultáció tárgyát képezik”, amelyben Lengyelország aktívan részt vesz.
Április végén megszólalt az üggyel kapcsolatban Wojciech Kolarski, a lengyel államfői hivatal államtitkára is, aki elmondta, hogy a lengyel elnök a legutóbbi választások óta ellenzékből politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párttal beszélt a nukleáris megosztásról. Róluk tudni lehet, hogy támogatják a programban való részvételt: tavaly júniusban Mateusz Morawiecki akkori lengyel miniszterelnök, aki szintén a PiS tagja, jelezte, hogy Varsó érdeklődik a NATO nukleáris megosztási programja iránt, írja a Newsweek.
De nemcsak a lengyel politikai vezetés, hanem a lengyel társadalom is megosztottnak tűnik a kérdésben.
Az International Institute for Strategic Studies (IISS) 2023-as elemzésében azt írja, hogy míg 2016-ban a megkérdezett lengyel lakosság egynegyede támogatta, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek az országukba, addig 2022-ben már több mint a lakosság fele.
Április 23-24-én pedig az SW Research készített egy felmérést a Rzeczpospolita című napilap megrendelésére arról, hogy mit gondolnak a lengyelek az Andrzej Duda elnök által felvetett ötletről. A megkérdezettek
„Lengyelországnak fontos az Egyesült Államok szövetsége, régóta szeretnék, hogy amerikai katonák, eszközök és infrastruktúra legyen Lengyelországban, erősebbnek és nagyobb biztonságban éreznék magukat, ha ez megvalósulna” – mondta el a Lakmusznak Tálas Péter. Hozzátette: az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Lengyelország arra törekszik, hogy az európai biztonság és védelem meghatározó szereplője legyen. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik Duda kijelentése is.
Címlapi kép: Szulágyi Réka
