Német Szilvi - Totth Benedek
A 444 február elején robbantotta a hírt, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének.
A kegyelmi ügy nyilvánosságra kerülése után alig több mint egy héttel, február 10-én lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, a kérvényt ellenjegyző egykori igazságügyi miniszter, Varga Judit pedig bejelentette, visszavonul a politizálástól.
Miközben Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre nem reagált Magyarország legmagasabb közjogi méltóságának távozására, Fideszes politikusok, elemzők és a Megafon influenszerei is előálltak egy központi üzenettel, amely szerint Novák és Varga lemondása
„annak bizonyítéka, hogy a jobboldalon a hibáknak is van következménye, a baloldalon a bűnöknek sincs.”
Ez a megfogalmazás először a Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté Facebook-oldalán, közvetlenül Novák lemondása után jelent meg, később a Kossuth Rádióban is megismételte, majd a Fidesz hivatalos oldala is átvette. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője és Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is hasonló következtetésekre jutott.
Kocsis Máté szavai mögé a Megafon digitális „influenszerei” is beálltak, akiknek a témában készült videóira az átláthatatlan finanszírozási háttérrel működő cég február 11 óta a cikk írásának idejéig összesen körülbelül 7 millió forintot költött. A Megafon a felelősségvállalásról szóló narratívát összesen 19 posztban hirdette, ezeket ebben a táblázatban szedtük össze, egyenként feltüntetve az egyes influenszerek videóira költött összeget.
Ebben a cikkben megvizsgáltuk, mi igaz ebből az üzenetből, és a következőkre jutottunk:
A kormánypárti megszólalók egy régi axiómájukat porolták le a politikai közösségüket ért botrány keretezésére. A közbeszédbe Fritz Tamás politológus Gyurcsány-korszakot értékelő monográfiája nyomán került be „a következmények nélküli ország” kifejezés, amely azóta politikai oldalaktól függetlenül vált közszájon forgó szólássá a hazai közállapotok jellemzésére. Novák Katalin köztársasági elnök lemondása után azonban a szállóigét ismét eredeti értelmében kezdték használni, amikor a Fideszes politikusok és médiahátországuk elkezdett a „szocialista kormányzás” és általában a „baloldal bűnei”-re mutogatni.
Kocsis Máté szerint a baloldalon senki sem kér bocsánatot
„a választók patkányozásáért, a lámpavasazásért, a választók sértegetéséért, ahogy nincs következménye a budapesti korrupciónak, a guruló dollároknak, az antifa vérontásnak és lényegében semminek, ami kiderül róluk ”
- írta a Facebookon. Majd hozzátette, hogy a baloldalt még ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki 2006-ban lovasrohamot vezényelt a honfitársai ellen és egy zsidó családtól ellopott villában él”.
Forrás: Fidesz, Facebook
A Fidesz február 12-én publikált Instagram-videójában a kormánypárti sajtóban megjelent szalagcímekkel is illusztrálják azokat az eseteket, amikor szerintük elmaradt a politikai felelősségvállalás.
A videóban egy-két másodpercre felvillan az Origo vagy a Magyar Nemzet címlapjáról
A baloldali bűnlajstromhoz Bohár egy február 13-án közzétett videójában a Városházagate-ként elhíresült esetet is hozzácsapja, amely során azzal vádolták meg a főváros vezetését, hogy a műemléki védettségű épület eladását tervezik.
A fenti ügyekben az a közös, hogy – a Karácsony-féle 99% mozgalomhoz köthető kampányfinanszírozási kérdés kivételével - mindegyikből a kormánypárti sajtó kreált médiaeseményt, sokszor félrevezetve az olvasókat az ügy tartalmáról vagy az ellenzéki politikusok érintettségéről. A cikkek állításaival ellentétben ugyanis
A közelmúltbéli (ál)eseményeken kívül a szocialista kormányzás alatt történtekkel is előhozakodott a Fidesz: videójukban szintén felvillan Hagyó Miklós, Budapest egykori főpolgármester-helyettesének és az MSZP országgyűlési képviselőjének 2010-es években zajló büntetőpere, amely a nokia dobozokban átpasszolt BKV-s kenőpénzekről lett híres. (A kétszer 15 millió forint átadásának vádja alól bizonyítottság hiányában felmentette Hagyó Miklóst a bíróság, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények vádjával azonban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a törvényszék). Korrupciós ügyei miatt azonban Hagyó az MSZP elnökségének kérésére már 2010-ben lemondott országgyűlési képviselői jelöltségről, valamint a fővárosi közgyűlési mandátumáról, igaz, parlamenti mandátumát azért megtartotta.
És ha már Hagyó Miklóssal és a „szemkilövető” Gyurcsánnyal a Megafon a múltba néz, mi is megnéztük a szocialista kormányzás 2002 és 2010 közötti 8 évét.
Ez idő alatt két miniszterelnök, több miniszter és több önkormányzati képviselő is lemondott kisebb-nagyobb botrányok következtében, tehát nem állja meg a helyét az állítás, hogy a „náluk soha semminek nem volt következménye”
A sort Medgyessy Péter volt kormányfő kezdi, aki az állambiztonsági múltját feltáró ügynökakták – nem sokkal a hivatalba lépését követő - napvilágra kerülését még politikailag túlélte, két évvel később azonban lemondott hivataláról az MSZP-SZDSZ kormány gazdaságpolitikai kudarcai, a koalíciós partnerek közti és a párton belüli konfliktusok miatt.
Utódja, Gyurcsány Ferenc, a szocialisták két cikluson át kormányzó miniszterelnöke szintén nem töltötte ki teljes hivatali idejét. Bár lemondását már 2006 őszén, az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán tömegek követelték – az egyik ilyen tüntetés torkollott az MTV-székház ostromába - Gyurcsány csak évekkel később, 2009. március 28-án távozott kormányfői posztjáról egy hosszan elhúzódó kormányválság következtében. Több mint három évvel később azonban saját pártot alapított, és visszatért az országos politikába.
A Megafon-videók egyik központi állítása, hogy a 2006-os rendőri túlkapásokért a „baloldalon” senki nem vállalta a felelősséget. A Szabadság téri erőszakos megmozdulások másnapján ugyanakkor az akkori igazságügyi és rendészeti miniszter, Petrétei József felajánlotta a lemondását, amit azonban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök akkor nem fogadott el. Petréteinek kevesebb mint egy évvel később – a budapesti rendőrfőkapitánnyal együtt - mégis távoznia kellett, miután napvilágot láttak a rendőri állomány több tagjának bűncselekményei.
Hogyan? - Petrétei József felajánlotta lemondását. Forrás: TV2
A Gyurcsány-kormány egykori közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztere, Szabó Pál szintén vállalta a felelősséget egy, a szaktárcáját érintő területen bekövetkezett katasztrófáért: 2008. október 6-án négy ember meghalt, 27 pedig megsérült, amikor a Pest megyei Monorierdőnél egy Debrecen felől a fővárosba tartó InterCity egy Ceglédről Budapestre tartó személyvonattal ütközött. A baleset miatt Heinczinger István, a MÁV vezérigazgatója és Kamarás Miklós, a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke szintén még aznap benyújtotta lemondását, az előbbiét azonban Gyurcsány Ferenc ismét nem fogadta el.
Jóval tovább halogatta visszalépését Hunvald György (névváltoztatása után Hunwald György), aki 2002-től 2010-ig volt a VII. kerület MSZP-s polgármestere. Hunvald 2009-ben többek között hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás és többrendbeli csalás vádjával került előzetes letartóztatásba, viszont csak évekkel később, 2014-ben mondott le kerületi elnöki posztjáról és lépett vissza mint polgármesterjelölt. Időközben Hunvald ellen évekig zajlottak párhuzamosan különböző eljárások, amelyek eredményeként két ügyben is jogerős ítélet született, 2023 márciusában azonban a Kúria megsemmisítette a volt szocialista politikussal szemben született összes korábbi, elmarasztaló ítéletet. Hunvald - perújrafelvétele ellenére - a 2019-es önkormányzati választásokon ismét megmérettette magát Erzsébetvárosban, immár a Fidesz által segített álellenzéki, Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület jelöltjeként. Ekkor hiába kérlelte az ellenzéki összefogás több politikusa is Hunvaldot, nem lépett vissza a jelöléstől. Végül a szavazatok 5,2 százalékával végül az utolsó helyen végzett.
Forrás: ATV
Bár ma már meglepő lehet, 2013-ban egy videóhamisítási botrány is elég indokot adott arra, hogy távozzon egy párt kommunikációs vezetője. A megismételt bajai időközi választás után pár nappal derült ki, hogy az MSZP megrendelésére készülhetett az a hamisított felvétel, amelyen férfiak beszélgetnek arról, hogy pénzért és tűzifáért szavazzanak az önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjére. Bár Mesterházy Attila, a szocialista pár akkori elnöke eleinte cáfolta és „fideszes provokációnak” nevezte az esetet, később több olyan részlet is kiszivárgott a videó MSZP székházban való átadás-átvételéről, amelyet már nem lehetett tagadni, így Déri Balázs sajtófőnök egyszemélyben vitte el a balhét.
Forrás: ATV
A kormánypárti érvelés szerint míg „a baloldalon semminek nincs következménye”, ehhez képest „a mi oldalunkon” Novák Katalin és Varga Judit lemondása nem az első eset, amikor „hiba történik, és az érintett azonnal lemond”. Megnéztük az Orbán-kormányok legnagyobb politikai botrányait, és azt találtuk, hogy a felelősség azonnali vállalása azért általában nem volt erőssége az érintetteknek, még akkor sem, ha az ügy olyan súlyos, hogy büntetőeljárás indult ellenük.
Schmitt Pál plágiumügye
Nem Novák Katalin volt az első Fidesz által támogatott köztársasági elnök, akinek a karrierje lemondással ért véget. Schmitt Pál plágiumbotrányát a HVG 2012. Január 11-én megjelent cikke indította el. A lap megírta, hogy Magyarország akkor hivatalban lévő köztársasági elnökének 1992-es doktori disszertációja gyakorlatilag szó szerinti fordítása egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmánynak. A plágiumvádat kezdetben a Fidesz és a köztársasági elnök hivatala is visszautasította. Szijjártó Péter, aki akkor Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője volt, például azt nyilatkozta, hogy "Egy ilyen méltatlan bulvárkacsával nem kívánunk foglalkozni". Schmitt egy héttel a cikk megjelenése után reagált először, a Kossuth rádiónak adott interjújában tagadott minden vádat. Ehhez még március végén, az után is tartotta magát, hogyaz egyetem kivizsgálta és megalapozottnak találta a plágiumvádakat.
Végül a botrány kirobbanása után három hónappal, április 2-án a parlamentben, napirend előtti felszólalásban jelentette be lemondását, amit az Országgyűlés elfogadott.
A Borkai-botrány: előbb még megválasztották polgármesternek
Szintén hosszas huzavona előzte meg a szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt győri polgármester lemondását. Borkairól 2019 októberében jelentek meg egy yachton zajló orgiáról készült felvételek, és Borkai hamar elismerte, hogy valóban ő szerepel ezeken.
De a botrány és a beismerés ellenére a Fidesz-KDNP jelöltjeként 2019. október 13-án még elindult az önkormányzati választásokon, újraválasztották, és Győr polgármestere lett.
A választási győzelem után, október 15-én bejelentette, hogy kilép a Fideszből, és függetlenként folytatja polgármesteri pályafutását. November elején, az önkormányzat alakuló ülését követő napon mégis lemondott polgármesteri címéről, és azt mondta, visszavonul a politikától.
Azóta tudjuk, hogy ez nem jelentett végleges visszavonulást: Borkai 2023-ban bejelentette, hogy független jelöltként 2024-ben elindul Győr polgármesteri címéért.
A szexbotrány folyományaként Borkai korrupciógyanús ügyeiben indult nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárta a rendőrség.
Szájer József „brüsszeli házibulija”: féloldalas felelősségvállalás
Szájer József Fidesz-alapító, a kormánypárt egyik legfontosabb politikusa volt, európai parlamenti képviselőjeként keveredett botrányba: a koronavírus-járvány miatt hozott kijárási korlátozásokat megszegve részt vett egy általa „házibulinak” nevezett melegorgián, ahonnan a rendőrség elől – hátizsákjában kábítószerrel – az ereszcsatornán próbált menekülni.
Rá tényleg igaz, hogy „azonnal lemondott”, sőt, még annál is hamarabb - két nappal azelőtt, hogy az ügy kipattant volna.
Szájer 2020. november 29-én jelentette be, hogy beadta lemondását az Európai Parlament elnökének, de ebben a bejelentésben még nyoma sem volt felelősségvállalásnak. Szájer azzal indokolt, hogy „a napi politikai küzdelemben való részvétel egyre nagyobb lelki megterhelést jelent számára”, és hogy döntése egy „hosszabb ideje tartó gondolkodás végére tesz pontot".
Szájer már az eresz-botrány kirobbanása után, 2020. december 2-án a Fideszből is kilépett, azóta kerüli a nyilvánosságot, de fideszes politikusok már a visszatérése lehetőségét is felvetették.
Völner Pál vesztegetési ügye: mindenről azért nem mondott le
2021. december 7-én az Ügyészség sajtóközleményben ismertette, hogy kezdeményezték Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő és az Igazságügyi Minisztérium államtitkáramentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség szerint Völner hosszabb időn keresztül, rendszeresen fogadott el milliós összegeket Schadl Györgytől, a a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől annak érdekében, hogy a bírósági végrehajtói pozíciókba Schadl embereit ültesse.
Völner még az ügy nyilvánosságra kerülésének napján lemondott államtitkári posztjáról, mentelmi jogát felfüggesztették, de a Fidesz parlamenti frakciójának még a mandátuma lejártáig tagja maradt. Ezzel kapcsolatban Kocsis Máté azt nyilatkozta, hogy mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A jelenleg is zajló Völner-Schadl perben Völner Pál és Schadl György is ártatlannak vallják magukat.
Völner közvetlen felettese, a kegyelmi botrányba végül belebukott Varga Judit nem vállalt felelősséget az ügyben, az igazságügyi miniszteri posztról 2023 júniusában mondott le, azzal az indoklással, hogy a Fidesz-KDNP Európa Parlamenti listavezetőjeként a EU-s választásokra akar koncentrálni.
Boldog István EU-s „pénzszivattyúja”
Ahogyan a gyanúsított Völnernek, úgy a szintén súlyos bűncselekményekkel megvádolt Boldog István parlamenti képviselőnek sem kellett távozni a Fidesz-KDNP frakciójából.
Botos Tamás/444
Boldog István 2010 és 2022 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994-től 2014-ig pedig Kétpó polgármestere. 2019-ben derült ki, hogy a gyanú szerint választókerületében olyan hálózatot épített ki, amelyen keresztül hatalmukkal visszaélve befolyásolták, hogy mely települések jussanak EU-s fejlesztési támogatáshoz, és azt hogyan használják fel. Az ügyről először 2019. október 2-án Hadházy Ákos független képviselő írt. A bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt Boldog képviselői mentelmi jogát 2020. április 6-án az országgyűlés felfüggesztette. 2020. május 14-én az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki, az év decemberében pedig vádat emeltek ellene, az ügyészség hat év letöltendő börtönt kért rá és bűntársaira. A bíróságon mindannyian ártatlannak vallották magukat. A vádemelés ellenére Boldog kitölthette parlamenti képviselői mandátumát. Büntetőügye továbbra is zajlik.
Simonka György korrupciós ügye
Simonka György 2010-ben került be a parlamentbe a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjeként. 2014-ben újraválasztották, majd 2018-ban a Békés megyei egyéni választókerületben a legtöbb szavazatot megszerezve harmadszor mandátumot szerzett. Pedig már 2016-ban nyomozás indult ellene EU-s és magyarországi költségvetési forrásokkal való visszaélés gyanújával. A Legfőbb Ügyészség 2018 őszén indítványozta Simonka mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség 2019-ben nyolc és fél év fegyházbüntetést és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért rá, amiért a vád szerint zöldség- és gyümölcstermelők által igényelhető költségvetési forrásokat csalt el.
De Simonka csak 2022-ben jelentette be, hogy lemond fideszes választókerületi elnöki posztjáról, és visszavonul a politikától, de marad a Fidesz tagja. Büntetőpere még mindig nem zárult le, de időközben a Békés megyei Pusztaottlaka társadalmi megbízatású alpolgármestere lett. (Simonka korrupciós ügyeiről a K-Monitor írt részletes összefoglalót.)
Mengyi Roland, BAZ megye Voldemortja
Mengyi Roland 2010 és 2018 között volt a Fidesz Borsod-Abaúj-Zemplén megyei országgyűlési képviselője. 2016-ban derült ki róla, hogy egy évvel korábban érintett volt egy több száz millió forint értékű, uniós forrásokat érintő pályázati csalásban. A magát bűntársai körében csak Voldemort nagyúrnak hívató politikus ellen 2017-ben emeltek vádat, de a ciklus végéig ennek ellenére is képviselő maradt. 2019-ben aztán jogerősen is négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt. 2020 elején megkezdte börtönbüntetésének letöltését, azonban 2021-ben szabadult.
Botos Tamás/444
Farkas Flórián 2002-től öt parlamenti cikluson át volt a Fidesz parlamenti képviselője, 2002 és 2018 között frakcióvezető-helyettese. 2011-től 2014-ig az Országos Roma Önkormányzat elnöke volt. Ebben az időszakban indult el a „Híd a munka világába” program, amelynek célja a romák munkerőpiaci felzárkóztatása lett volna, az ORÖ azonban a megítélt 1,6 milliárd forintos összeget nem a célnak megfelelően használta fel. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF jelentést készített az ügyről, és a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma is elismerte, hogy visszaélés történt a pénzekkel, ezért felmondta a szerződést az ORÖ-vel, és kötelezték a szervezetet a támogatás visszafizetésére.
Németh Dániel/444
A visszaélések nagy részét akkor követték el, amikor Farkas Flórián volt az ORÖ elnöke, ennek ellenére a rendőrség nem hallgatta ki gyanúsítottként, ahhoz ugyanis a parlamentnek fel kellett volna függeszteni a mentelmi jogát. A visszaélések híre ellenére a Fidesz 2017-ben újra választási együttműködést kötött a szintén Farkas Flórián vezette Lungo Drommal. Orbán Viktor a lépést azzal indokolta: amíg a Lungo Drom megválasztja Farkas Flóriánt elnöknek, addig a Fidesz is bízik benne. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végül hét év után, 2022-ben, bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. Farkas Flórián, bár a parlamentbe nem került be, a Fidesznek a mai napig tagja.
A gyanúsítással vagy jogerős bírósági döntésekkel végződő esetek mellett számos, a közvéleményben nagy visszhangot kiváltó ügy került nyilvánosságra, amelyekben a Fidesz vezető politikusai érintettek voltak.
Rogán Antal helikopterezése, földvásárlási ügye, a belvárosi ingatlanügye, vagy a letelepedési kötvény üzlet (Rogán viselt dolgait ebben a videóban a 444 gyűjtötte csokorba). De ott van például Szijjártó Péter külügyminiszter adriai nyaralása Szijj László milliárdos vállalkozó yachtján, Lázár János luxushotel botránya, Orbán Viktor repülőútja vagy horvátországi nyaralása, Kósa Lajos ügye a csengeri örökösnővel, a sertésteleppel és a diplomával, Semjén Zsolt egzotikus vadászatai, az MNB körüli alapítványok ügye, Matolcsy György fiának hirtelen vagyonosodása, vagy a Pegasus-botrány, amelyben Völner Pál és felettese, az akkori igazságügyi miniszter Varga Judit érintettsége is felmerült.
Személyi következményekkel azonban egyik ügy sem járt.
Ahogyan egyelőre nem járt következményekkel a kegyelmi botrányban érintett Balog Zoltán református püspök ügye sem.
Balog a zsinat lelkészi elnöke, Orbán Viktor egykori tanácsadója és bizalmasa, a harmadik Orbán-kormány volt minisztere a kegyelmi botrány kirobbanásakor ausztriai elvonulásra indult. Itt próbálta szóra bírni a 444, ő azonban nem akart nyilatkozni. Két nap múlva állt ki a nyilvánosság elé, hogy közölje, valóban közbenjárt Novák Katalinnál a bicskei gyermekotthon igazgatója pedofilügyének eltussolásáért jogerős börtönbüntetésre ítélt K. Endre kegyelmi kérvénye miatt. Elismerte hogy tévedett és hibázott, majd bejelentette, hogy nem mond le az egyházban betöltött tisztségéről.
Címlapi kép: Kiss Bence
