Az elmúlt egy hónapban az országgyűlési választásokkal kapcsolatos hírek és az orosz-ukrán háborúról szóló tényellenőrzéseink érdekelték legjobban az olvasóinkat. Íme a toplista.

5. helyezett: Elromlott egy hűtő egy bécsi Lidlben, a magyar közmédia már élelmiszerhiányról kezdett spekulálni

A hirado.hu számolt be arról, hogy a Heute című osztrák napilap egyik olvasója „ürességtől kongó polcokkal találkozott”, amikor vásárolni indult Bécsben. „Hogy az éhes emberek mindent felvásároltak-e a boltban, vagy már az ukrajnai háború és az infláció miatti ellátási hiány sújtja az üzletet, egyelőre nem tudni” – idézte a Heute kommentárját a magyar közmédia. A polcokon olvasható felirat alapján beazonosítottuk a boltot, és megkérdeztük a sajtóosztálytól, hogy valójában mi történt – kiderült, hogy valójában csak a bolt egyik hűtője romlott el, ezért voltak üresek a polcok.

4. helyezett: Több mint egy órányi lehetőséget hagyott ki az ellenzék, hogy ingyen reklámozhassa magát a közmédiában

Az ellenzéki politikusok aránytalanul keveset szerepelhetnek a közmédiában, ami miatt rendszeresen bírálják is az idén 130 milliárd forintnyi közpénzből működő MTVA-t. Egy dologról nem beszéltek: az országgyűlési választásokat megelőzően a törvény szerint volt több mint egy órányi, ingyenes reklámidejük a közmédiában, amelyet veszni hagytak.

Címlapi montázs: Kiss Vera

3. helyezett: A bucsai mészárlásra egyre több a bizonyíték, magyarul azonban rendületlenül terjed, hogy színjáték volt

A Kijevtől nem messze fekvő Bucsát hetekig tartották az oroszok megszállás alatt, a kivonulásuk után pedig több száz civil holttestét találták meg a városban. Bár az elmúlt hetekben több bizonyíték – drónfelvételek, lehallgatott orosz katonai kommunikáció – került már elő, ami az orosz katonák bűnösségét bizonyítja a gyilkosságokban, Oroszország tagadja a bűnösségét. Áprilisban orosz propagandaoldalak egy rossz minőségű videó alapján állították hamisan, hogy a Bucsa utcáin fekvő halottak “életre kelnek”. A tényellenőrzésünkben megírtuk azt is, hogy a hamis orosz narratívát közvetítette több kormánypárti lap és a közmédia is.

2. helyezett: Schmidt Mária rosszul tudja: Hruscsov nem volt ukrán

Április elején John Cleese brit komikus Twitteren kérdezte a magyar választópolgároktól, hogy ki rohanta le 1956-ban Magyarországot. Schmidt Mária történész reagált Twitteren és a Facebookon is: “Az inváziót a szovjet csapatok hajtották végre, benne az ukránokkal. Az ukrán Hruscsov döntése alapján.” Schmidt, aki egyébként az 1956-os emlékév kormánybiztosa, pontatlanul válaszolt. Hruscsov ugyanis nem volt ukrán.

1. helyezett: Valójában hány szavazatból jött össze eddig a Fidesz kétharmada?

Az országgyűlési választásokat megelőzően azt néztük meg, hogy a 2014-ben és 2018-ban a választójoggal rendelkező állampolgárok hány százaléka szavazott a Fideszre. A korábbi választási adatok elemzéséből kiderült, hogy a kétharmadhoz valójában közelebb volt azoknak a választópolgároknak az összessége, akik nem a Fideszt választották: vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak.

A választások után elemeztünk a legfrissebb adatokat is: ezekből az látszik, hogy összességében továbbra is többen maradtak azok, akik vagy más pártra, vagy senkire sem szavaztak,

azonban arányaiban többen szavaztak a Fideszre, mint a korábbi választásokon.

Grafika és adatok: Tbg, Illusztráció: Kiss Vera

A korábbi hónapok TOP5 listáját itt lehet elolvasni:
2022. február
2022. március