Nyár elején fontos téma volt az európai migrációs javaslatcsomag, amire heteken át - félrevezetően - “kötelező migránskvótaként” utaltak a kormányzati kommunikációban. A június 19-i kormányinfón több újságírói kérdés is érkezett a témával kapcsolatban, például arról, hogy vajon azok az országok, amelyek úgy döntenek, hogy be kell fogadni a bevándorlókat, ezt emberbaráti szeretetből teszik, vagy a munkaerőhiány miatti kényszerből.
“Természetesen igaz, hogy egész Európa küzd egy demográfiai problémával, ezen belül Nyugat-Európa nagyon súlyos demográfiai problémával küzd, és ők a demográfiai ügyeik megoldása szempontjából is számítanak azokra, akik külföldről érkeznek” - válaszolta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Megkérdeztük a minisztert, hogy milyen adatokra alapozza az állításait, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. A nemzetközi adatokat átnézve viszont azt találtuk, hogy
Gulyás fontos részleteket hallgatot el. Az igaz, hogy Európa lakossága fogy és idősödik, de ez nem egyenletesen történik: a kelet-európai régióban, köztük Magyarországon is, súlyosabb a helyzet, mint a kontinens nyugati részén.
Az adatok értelmezésében Tóth G. Csaba közgazdász, demográfus, a Közgazdaságtudományi Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa segített nekünk.
Bár Gulyás nem részletezte, hogy pontosan mit ért “demográfiai probléma” alatt, a közbeszédben, leegyszerűsítve ez általában két dolgot jelent:
Nulladik kérdésként felmerül, hogy ez a folyamat valóban “probléma”-e?
Tóth G. Csaba demográfus szerint nem feltétlenül. Egyrészt azért, mert a “mennyiség nem győz mindig a minőség felett”: vagyis attól, hogy egy adott országban kevesebben élnek, mint korábban, de magasabb életszínvonalon és nagyobb jólétben, nem biztos, hogy rosszabb helyzetben vannak demográfiai szempontból. Másrészt az, hogy a társadalmak idősödnek, sok pozitív dolognak köszönhető, például annak, hogy nő a születéskor várható élettartam, magyarázta Tóth G. Csaba.
A folyamat megítélése tehát komplex kérdés, de ebben a cikkben - mivel Gulyás nem utalt arra, hogy mást értene demográfiai probléma alatt - a népesség csökkenésének és a társadalom idősödésének mértékét vizsgáljuk Európában, összehasonlítva a keleti és a nyugati régiót. Tóth G. Csaba szerint akár az elmúlt évtizedek adatait, akár az előrejelzéseket figyeljük, az egyértelműen kijelenthető, hogy
Kelet-Európa nagyobb demográfiai válságban van, mint Nyugat-Európa.
Ráadásul a közép-kelet-európai régió világszinten is rosszul áll, mert a világon a legnagyobb népességcsökkenést elszenvedő országok legnagyobb része éppen ebben a régióban van. Az Euronews elemzése szerint az elmúlt évtizedben nyolc, 10 milliónál több lakosú ország lakossága csökkent, ezek közül a legtöbb európai, azon belül is dél- és kelet-európai: Ukrajna (főként az orosz-ukrán háború miatt), Olaszország, Portugália, Lengyelország, Románia és Görögország.
Az előrejelzések szerint ráadásul további népességcsökkenés várható. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Unió népessége 2022 és 2100 között 6 százalékkal csökken majd, ami azt jelenti, hogy 27,3 millió emberrel lesz kevesebb. Ennek ellenére lesznek olyan országok, ahol a népesség növekedése várható, de ezek közül csupán egy található a kelet-európai régióban: Csehország. Magyarország eszerint az adatsor szerint azok közé az országok közé tartozik, ahol kisebb mértékben csökken majd a népesség.
A Bécsi Demográfiai Intézet kétévente összesíti és közli az európai demográfiai adatokat és azok változásait. A legfrissebb, 2022-es adatsorukból jól látszik, hogy az Európai Unió országai közül a leginkább Nyugat-Európában nőtt a népesség 2000 és 2021 között. Vannak országok, ahol a változás nem számottevő, például Csehországban vagy Lengyelországban, de Magyarországon is csupán 5 százalékos csökkenés figyelhető meg. Az viszont jól látszik, hogy a legnagyobb csökkenés a kelet-európai régióban történt, például Romániában, Bulgáriában és a balti államokban. (A grafikonon pirossal jelöltük a Bécsi Demográfiai Intézet által Nyugat-Európához sorolt országokat, míg kékkel a Kelet-Közép-Európához tartozókat.)
Az Eurostat friss adataiból szintén az rajzolódik ki, hogy az elmúlt 10 évben a nyugat-európai országok népessége nőtt, a keleti országoké pedig leginkább csökkent. Nézzünk néhány példát arra, hogy 2013 és 2022 között hogyan változott a népesség:
Ezt az adatsort használva Tóth G. Csaba is hasonló tendenciát vázolt fel.
Iron Curtain in demography.
— Csaba G. Tóth (@TothGCsaba) July 6, 2023
Population decline is observed in most countries in Central and Eastern Europe, while in Western Europe the issue is less of a challenge - and migration is not the only reason for the differences.#demgraphy #migration #fertility #Hungary #poland pic.twitter.com/7I3zMOOrWn
Az elmúlt évek adatai mellett fontos figyelni az előrejelzéseket is. A már említett Bécsi Demográfiai Intézet becslése szerint ez a trend folytatódni fog: 2060-ban továbbra is a nyugat- és dél-európai országok lesznek a legnépesebbek.
Az ENSZ demográfiai előrejelzései is hasonló tendenciát mutatnak. (Itt ugyan kicsit más számokat kapunk, mert a különböző szervezetek nem egységesen sorolják az egyes országokat Nyugat- illetve Kelet-Európához, Magyarország például az ENSZ összesítése szerint Kelet-Európához tartozik.)
A számok viszont így is azt mutatják, hogy a kelet-európai régió népessége az elkövetkezendő évtizedekben rohamosabb ütemben fog csökkenni, mint a nyugat-európaié.
A kelet-nyugat összehasonlítás nem fekete-fehér, a kelet-közép-európai régióban is vannak különbségek az országok között. A V4-es országok közül Magyarország teljesít a legrosszabbul, de ha az egész kelet-európai régiót nézzük, akkor nagyjából a középmezőnyben vagyunk. A KSH legfrissebb adatai szerint elmondható, hogy “2022. október 1-jén 3,4 százalékkal kevesebben éltek hazánkban, mint a 2011. évi népszámlálás eszmei időpontjában. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét.”
Tóth G. Csaba elmondta, hogy a jelenlegi magyar népesség száma az 1950-es évek népességszámával egyezik meg. Az ENSZ előrejelzései szerint Magyarországon 2050-ben 8 millió 817 ezren fognak élni, 2100-ban ez a szám 6 millió 930 ezer lesz. A már említett Eurostat előrejelzés ennél sokkal pozitívabb képet mutat, aszerint 2100-ra nagyjából 9 millió magyar lesz majd.
A népesség csökkenése mellett az egyes országok lakosságának öregedésével is számolnunk kell. Az Eurostat friss adatai szerint 2022. január 1-én az Európai Unió lakosságának átlagéletkora elérte a 44,4 évet. Ez 0,3 évvel több, mint 2021-ben. Ha összehasonlítjuk az elmúlt tíz év számait (2012 és 2022 között), akkor az látszik, hogy Európában mindenhol növekedett az átlagéletkor, de a legnagyobb növekedés Dél- és Kelet-Európában ment végbe, leginkább Portugáliában (4,7 évvel), Spanyolországban (4,3 évvel) és Görögországban (4,1 évvel); egyedül Máltán nem történt változás, és csupán Svédországban csökkent, 0,1 évvel.
Magyarországon 2010-ben 39,8 volt az átlagéletkor, míg 2022-ben már 43,9 év.
Egy másik fontos adat lehet az, ha megnézzük a 65 évesek vagy annál idősebbek arányát a teljes népességhez képest. 2022-ben az EU lakosságának több mint egyötöde (21,1 százalék) 65 éves vagy annál idősebb volt. Itt nincs akkora különbség a nyugati és keleti régió között, minden országban folyamatosan nő a 65 évesek és annál idősebbek aránya. Míg 2012-ben csupán Németországban és Olaszországban volt ez az arány több, mint 20 százalék, addig 2022-re a legtöbb európai országban 20 százalék felett van ez a szám. Magyarországon 2012-ben 16,9 százalék volt, 2022-ben pedig már 20,5 százalék.
A kérdés az, hogy ezek a változások mégis minek köszönhetők. Itt két elemet kell figyelembe venni:
Utóbbi jelentősen befolyásolja a népességszám változását minden országban, keleten és nyugaton egyaránt.
A vándorlás mértékét a leginkább a nettó migrációs arányszám mutatja meg. Ezt úgy kapjuk meg, ha kiszámoljuk a bevándorlók és a kivándorlók különbségét, majd rávetítjük a népességszámra. Ha a kapott érték - amit ezer lakosra szokás megadni - mínusz, az azt jelenti, hogy többen hagyták el az országot, mint amennyien érkeztek, ha plusz, akkor pedig többen érkeztek, mint ahányan elmentek.
A migrációs egyenleg a KSH és az Eurostat adatai alapján is azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben a nyugat-európai országokba többen vándoroltak be, mint ahányan elhagyták azokat, a kelet-európai régióból ehhez képest folyamatosan vándorolnak el az emberek. A déli és közép-kelet-európai régiónál a kép ennél árnyaltabb: vannak országok, mint például Olaszország vagy Csehország, ahol pozitív a migrációs egyenleg, és vannak, ahonnan folyamatos az elvándorlás, mint Lettország és Románia. Az adatok alapján az elmúlt tíz év során Luxemburgnak a legmagasabb a migrációs egyenlege, a legalacsonyabb számok pedig Horvátországban és Görögországban vannak.
Magyarországon többnyire 1-2 között mozog a migrációs egyenleg, 2018-2019-ben ugrott fel 3 fölé, és egyedül 2016-ban volt mínuszban. Az Eurostat adatai 2022-re egyelőre csak becsült adatként jelennek meg, Magyarország esetében ez a szám -4,6, vagyis azt jelenti, hogy 2021-hez képest sokkal többen hagyták el az országot, mint ahányan érkeztek.
A migráció azonban nem az egyetlen oka annak, hogy Nyugat-Európában kevésbé jelentős a demográfiai probléma, mint a keleti régióban.
Migration is not the only reason for the different population dynamics between Western and Eastern Europe. Significant differences can also be observed at the point of the natural population change (number of births minus the number of deaths).#demography #Hungary #fertility… pic.twitter.com/Kq438iTAcI
— Csaba G. Tóth (@TothGCsaba) July 13, 2023
Nyugaton ugyanis még mindig több gyerek születik, és a születéskor várható élettartam is magasabb, mint a keleti régióban, így hiába idősödik a társadalom,
Nyugat-Európában több az utánpótlás, és az emberek tovább élnek.
Az ENSZ adatai szerint jelenleg magasabb a termékenységi ráta a nyugati régióban, mint keleten, az előrejelzések szerint viszont ez változni fog a következő néhány évtizedben: nyugaton a termékenységi ráta lassabban növekszik majd, mint Kelet-Európában.
A születéskor várható élettartam tekintetében viszont Nyugat-Európa nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is megelőzi majd a keleti régiót (legalábbis az előrejelzések szerint). A különbség csökken ugyan, de a keleti régió nem fogja tudni behozni a Nyugat előnyét.
A jelenlegi helyzetet jól mutatja a Bécsi Demográfiai Intézet adatsora, amely szerint 2020-ban a nők születéskor várható élettartama Franciaországban volt a legmagasabb (85,3 év), a férfiaké pedig Máltán (80,8 év). A legalacsonyabb számokat mindkét esetben Bulgáriában találni: a nőknél 77,5 év, a férfiaknál pedig 69,9 év.
Címlapi kép forrása: Ryoji Iwata, Unsplash
