„Halálbüntetést is kaphat Trump?” - tette fel a kérdést a Magyar Nemzet augusztus 2-i cikkének címében.
A cikk arról számol be, hogy augusztus 1-jén Donald Trumpot a 2020-as elnökválasztás eredményének megmásítására irányuló összeesküvéssel vádolták meg.
A Breitbart amerikai hírportálra hivatkozva a Magyar Nemzet azt írja, a vádemelés „négy pontja között akad olyan, ami a súlyosbító körülmények miatt akár halálbüntetéssel is sújtható”.
Fotó: Joe Raedle/Getty Images/AFP
Mint írják, a „jogok elleni összeesküvés” büntetőjogi tényállásánál alapesetben tíz évig terjedő szabadságvesztés a maximális büntetés, „azonban, ha a rendelkezés hatálya alá tartozó cselekmények halálos kimenetelűek, az elkövető akár halálbüntetést is kaphat”. Márpedig, érvelnek, „a 2021. január 6-i eseményeknek volt halálos áldozata, amikor tüntetők egy csoportja berontott a Capitoliumba”.
De valóban halálbüntetéstől kell tartania a volt elnöknek? Ebben a cikkben ezt a kérdést járjuk körül. Fontosabb megállapításaink röviden:
A választási eredmény megmásítására irányuló összeesküvéssel foglalkozó, augusztus 1-jén benyújtott vádiratban Jack Smith, az amerikai Igazságügyi Minisztérium különleges ügyésze négy bűncselekménnyel, köztük a „jogok elleni összeesküvéssel” (conspiracy against rights) vádolta meg a volt elnököt a 2020 novemberi, számára vereséggel végződő elnökválasztás utáni hónapokban tanúsított magatartása miatt.
(Trump ellen egyébként három másik ügyben is folyik eljárás, ezek közül az egyik szintén a választással kapcsolatos, de az szűkebb körű, csak Georgia állammal foglalkozik.)
Az augusztus 1-jei, teljes elnökválasztási folyamatot lefedő vádirat utal a Capitolium 2021. január 6-i ostromára, de a vád alapját nem ez, inkább Trump választással kapcsolatos hamis állításai, illetve jogi vagy joginak álcázott lépései képezik. A vádiratról a 444 részletesebben is írt.
A volt elnök által irányított „összeesküvés” főbb módjai és eszközei a következők voltak a dokumentum szerint:
A „jogok elleni összeesküvés” az amerikai büntető törvények szerint akkor valósul meg, ha legalább két személy összeesküvést sző arra, hogy másokat akadályozzanak jogaik gyakorlásában erőszakkal, elnyomással, fenyegessel vagy megfélemlítéssel.
A vádirat szerint Trump esetében a kérdéses jog a választójog és a szavazat megszámlálásához fűződő jog volt.
A „jogok elleni összeesküvés” büntetési tétele alapesetben tíz év, de ha a bűncselekmény elkövetése halált eredményez, akkor valóban járhat érte akár életfogytiglani börtönbüntetés vagy halálbüntetés is.
A Breitbart és a Magyar Nemzet cikke is azt emelte ki, hogy a Capitolium január 6-i ostromának volt halálos áldozata. A Reuters összesítése szerint négyen haltak meg az összecsapások során, egy rendőr pedig másnap vesztette életét.
A Reuters tényellenőrző cikkében Daniel Richman jogászprofesszor azt nyilatkozta, hogy a nyolcadik alkotmánykiegészítés értelmében a halálbüntetés csak abban az esetben alkalmazható, ha a vádlott szándékosan okozott halált, vagy legalábbis „nagymértékben felróható neki” a cselekedetei nyomán bekövetkezett haláleset.
A vádiratban ugyanakkor semmi sem utal arra, hogy Trumpnak szándékában állt volna halálos kimenetelű összecsapásokat szítani. Sőt, bár a vádirat megemlíti, hogy a január 6-i események erőszakosak voltak, és hogy a Capitoliumba betörők egy részét Trump tévesztette meg, a halálesetekről egyáltalán nem beszél.
A halálbüntetés indítványozásának ezen felül szigorú eljárási szabályai vannak.
A vádat képviselő ügyésznek be kell nyújtania a bíróságra egy értesítést „a halálbüntetés kiszabására irányuló szándékról”, amiben fel kell sorolni, hogy milyen súlyosbító tényezők indokolják a halálbüntetést.
Az értesítést az első tárgyalás vagy a bűnösség beismerésének bíróság általi elfogadása előtt „ésszerű időben” kell benyújtani. A jelen ügyben az első tárgyalási napot 2024. március 4-re tűzték ki.
A törvény tehát elvben megengedi, hogy a vádirat ismertetése után, de még az első tárgyalás előtt kezdeményezzék a halálbüntetést. Az Igazságügyi Minisztérium útmutatója szerint azonban a vádiratnak ebben az esetben is előre tartalmaznia kell az úgynevezett „különleges megállapításokat” a súlyosbító tényezőkről és a szándékosságra utaló bizonyítékokról.
A Trump elleni vádiratban semmi ilyesmi nem szerepel, ami az útmutató szerint csak azt jelentheti, hogy a minisztériumban döntés született arról, hogy ebben az esetben nem kezdeményezik a halálbüntetést.
A Reuters-nek a vádiratot jegyző Jack Smith különleges ügyész szóvivője „pontatlannak” nevezte azt az állítást, hogy Trumpra halálbüntetés várhat.
„A vádirat nem tartalmazza az ehhez szükséges különleges megállapításokat” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a bíróság is nyugtázta, a „jogok elleni összeesküvés” maximális büntetési tétele Trump esetében tíz év szabadságvesztés.
A Breitbart képviselője a Reuters megkeresésére azt válaszolta, soha nem állították, hogy az Igazságügyi Minisztérium indítványozza vagy indítványozni fogja a halálbüntetést Trump ellen, céljuk csak a lehetséges legsúlyosabb büntetés bemutatása volt.
Cikküket ugyanakkor „az egyértelműség kedvéért” frissítették a Reuters megkeresése után. A cikk címe eredetileg az volt, hogy „Jack Smith vádjai Trump ellen a lehetséges halálbüntetést is tartalmazzák”, ezt módosították arra, hogy „Jack Smith Trump elleni vádjai között szerepel egy rejtelmes bűncselekmény, amiért akár halálbüntetés is járhat”.
A módosított verzió kitér arra, hogy a minisztériumi szóvivő szerint már az elvi lehetősége sincs meg annak, hogy a konkrét ügyben Trumpra halálbüntetést kérjenek.
(Nyitókép forrása: Joe Raedle/Getty Images/AFP)
