Tizenötezer, hatezer-ötszáz, negyven vagy három? Hónapok óta több szám is kering a nyilvánosságban - megnéztük, hogy a témában készült tényellenőrzések szerint melyik állhat legközelebb a valósághoz.
A 2022-es labdarúgó-világbajnokság
nemcsak a sportról szól, a játékot a rendezés odaítélése körüli korrupciós botrányok és Katar emberi jogi jogsértései is beárnyékolják.
Az egyik leggyakrabban elhangzó kritika, hogy az elmúlt 12 évben rengeteg vendégmunkás halt meg a közel-keleti államban, miközben a stadionok vagy a világbajnokság lebonyolításához szükséges infrastruktúra felépítésén dolgozott. A halálozások fő okaként az embertelen munkakörülményeket, elsősorban a nagy meleget és a munkásoknak biztosított elégtelen pihenőidőt jelölik meg a katari vezetés bírálói.
A Deutsche Welle (DW)
tényellenőrzése nemrég végigvette, milyen számok keringenek a nyilvánosságban a vb-rendezés következtében meghalt vendégmunkásokról. A katari rendezés kritikusai többnyire 15 ezer vagy 6500 halottat emlegetnek, a helyi hatóságok és a FIFA szerint azonban mindössze három vendégmunkás halt meg az építkezéseken, és ha a munkavégzéshez közvetlenül nem kötődő halálozásokat vizsgáljuk, akkor is csak 40 halottat kapunk a hivatalos statisztika szerint.
A DW – más tényellenőrzést is végző oldalakkal, például
a Le Monde-dal összhangban – arra jutott, hogy
valószínűleg egyik fenti szám sem fedi a valóságot, és a halálozási statisztikák hiányosságai miatt valójában lehetetlen megállapítani, hányan haltak meg a vb-rendezés előkészületeivel összefüggésben.
A sokezer halottról szóló feltételezések a magyar nyilvánosságban is megjelentek. A 15 ezres számot említette például
a liner.hu november 6-i cikke, amelyben a Bayern München szurkolói által kifeszített transzparensről számoltak be („15 ezer halott 5760 perc játékért – szégyelljétek magatokat!”).
A 6500-as adatot az elmúlt hetekben megosztotta többek között a
Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal, egy
sportfogadással foglalkozó oldal és
a Párbeszéd elnökségi tagja is. Olyan szövegekkel, mint hogy „6500 munkás halt meg az extrém hőséggel összefüggésben”, vagy „az építkezések során több, mint 6500 vendégmunkás halt meg az elégtelen munkakörülmények miatt, éhbérért”.
Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy
- honnan származnak a halottak számára vonatkozó különböző adatok;
- miért becsülik túl, illetve alul a vb-rendezés miatt elhunyt vendégmunkások számát;
- miért lehetetlen megállapítani a pontos számot;
- és milyen valós veszélyeknek voltak kitéve a katari vb-projekten dolgozó külföldiek.
Eltérő nagyságrendek
A 15 ezres szám forrása
az Amnesty International 2021-es jelentése. Ebben a katari statisztikai hivatal adataira hivatkozva azt írják, hogy pontosan 15.021 külföldi halt meg Katarban 2010 (a 2022-es vb rendezési jogának elnyerése) és 2019 között. Az Amnesty nem állítja, hogy ők mind a vb előkészületei miatt haltak meg, sőt azt írják, hogy a statisztikai adatközlés módja miatt a 15 ezres adatból csak „elnagyolt és bizonytalan” következtetéseket lehet levonni.
A 6500-as adat először
a Guardian 2021 februári cikkében jelent meg. A lap azoktól az országoktól kért adatokat, ahonnan a legtöbb katari vendégmunkás érkezik: Indiától, Pakisztántól, Nepáltól, Bangladestől és Sri Lankától azt kérdezték, hogy 2011 és 2020 között hány állampolgáruk halt meg Katarban. A pontos szám 6751. A Guardian-cikk eredeti címe úgy szólt, hogy
„6.500 vendégmunkás halt meg Katarban, miközben az ország a világbajnokságra készül”, később ezt módosították arra, hogy „6.500 vendégmunkás halt meg Katarban a vb-rendezés odaítélése óta”.
A katari vezetőség és a FIFA a vb-rendezéssel megbízott bizottság évente közreadott
munkabiztonsági jelentései alapján tesz közzé adatokat. A jelentések 2015 óta követik, hogy adott évben hány halálos munkahelyi baleset történt a vb előkészületeivel összefüggésben, és hogy hány, az építkezéseken dolgozó munkás halt meg „a munkavégzéssel nem összefüggő” okból. Hét év alatt összesen három halálos balesetről és 37 nem munkavégzéshez kapcsolódó halálozásról számoltak be.
A három hivatalosan elismert halálesetből kettő körülményeiről
a 2016-ra vonatkozó munkabiztonsági jelentésből tájékozódhatunk. Egy nepáli munkást egy vízszállító tartálykocsi ütött el az Al Wakrah stadionnál, egy brit technikusnak pedig elszakadt a biztosítókötele, és 39 métert zuhant a Khalifa stadionnál.
A 2018-as év baleseteit részletező jelentés szerint egy nepáli munkás ugyancsak az Al Wakrah stadion állványzatáról zuhant le.
A „munkavégzéssel nem összefüggő” halálesetek többségénél a jelentések alapján a munkavégzés helyszínén vagy a munkásszállókon lettek rosszul a munkások, a halál okaként legtöbbször a szívelégtelenséget tüntetik fel. Ugyanakkor ebbe a kategóriába soroltak egy 2019-es öngyilkosságot és egy buszbalesetet is, amelyben három építőmunkás vesztette életét.
Hiányzó halálokok
A 15 ezres adat nyilvánvalóan túlbecsüli a vb előkészületeivel összefüggésben elhunytak számát, hiszen ebben minden elhalálozott külföldi szerepel, az irodai munkások vagy akár a turisták is.
A Guardian 6500-as becslése közelebb lehet a valósághoz, mert a lefedett kelet-ázsiai országok adják az alacsonyan képzett katari munkaerő többségét, bár a szintén jelentős kibocsátó országnak számító Kenya vagy a Fülöp-szigetek például nem került be az adatgyűjtésbe. Nincsenek számaink azokról sem, akik adott esetben a katari munkavégzés alatt szenvedtek egészségkárosodást, azonban csak hazatérésük után hunytak el.
A Guardian adataiból ugyanakkor semmi nem derül ki arról, hogy a 6500 munkás hol dolgozott, és arról sem, hogy mi vezetett a halálukhoz – tehát akár ez a szám is könnyen túlbecsülheti a vb-rendezés következtében elhunytak számát.
A hivatalos katari statisztikával az a legfőbb probléma, hogy lényegében csak a nyolc stadionon és az edzőközpontokon dolgozó munkásokat öleli fel. A vb-hez kapcsolódóan azonban rengeteg egyéb létesítmény is épült Katarban az elmúlt 12 évben – autópályák, szállodák, egy metróvonal, egy kibővített reptér és egy komplett új város, Lusail.
Konkrétan a stadionok építésén a legintenzívebb időszakban is csak alig több, mint 30 ezer ember dolgozott a FIFA szerint, miközben Katar teljes vendégmunkás-populációját kétmillió fő fölé becsülte például az Amnesty International 2021-ben. Lehetetlen megmondani, hogy közülük hányan végeztek a világbajnoksághoz kapcsolódó munkát, de hogy 30 ezernél sokkal többen, az egészen biztos.
Munkások a Lusail stadion építkezésén. Forrás: Giuseppe Cacace/AFP
Problematikus az is, hogy a katari hatóságok kimondottan csak a munkahelyi baleseteket tekintik munkavégzéssel összefüggő halálesetnek. Az Amnesty jelentése szerint a nem kifejezetten balesetben meghalt vendégmunkásoknál az esetek nagy többségében „szívleállást” vagy „természetes okokat” jelöltek meg a halál okaként, és nem vizsgálták ki megfelelően, hogy a halálozások összefüggésben álltak-e a rossz munkakörülményekkel.
Embertelen körülmények
A katari kormány a 2021-es Guardian-cikkre reagálva azt közölte, hogy a kelet-ázsiai vendégmunkások között megfigyelt halálozási ráta „összhangban van azzal, amire egy ilyen méretű és demográfiai megoszlású populációnál számítani lehet”.
A DW tényellenőrzése szerint a vendégmunkások körében valójában még alacsonyabb is a halálozási arány, mint ami a kibocsátó országaikban vagy akár a katari “őshonos” népességnél megfigyelhető. Ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert a vendégmunkások demográfiai összetétele nagyon más, mint egy ország teljes népességéé: többségében munkaképes korú férfiakról van szó, akik különféle egészségügyi szűrővizsgálatokon is átestek, mielőtt megkapták a munkavállalásra jogosító vízumukat.
Ebben az elvileg egészséges csoportban tehát mindenképpen magyarázatra szorul a katari hatóságok által sem vitatott többezres halálozás.
Az Amnesty jelentése alapján a katari vendégmunkásokra az extrém meleg és a páratartalom, illetve a kizsákmányoló munkakörülmények jelentik a legkomolyabb veszélyt. Egy
a Cardiology folyóiratban megjelent 2019-es tanulmány nepáli vendégmunkásokat vizsgálva arra jutott, hogy a 25-35 éves vendégmunkás korcsoportban a globális átlagnál jóval magasabb volt a szív- és érrendszeri betegség miatt elhunytak aránya, különösen a nyári időszakban. A tanulmány következtetése szerint a vizsgált 571 halálozásból 200 megelőzhető lett volna megfelelő munkabiztonsági előírásokkal.
2007 és 2021 között Katar meleg elleni védekezése kimerült annyiban, hogy egy kormányrendelet június 15. és augusztus 31. között megtiltotta a kültéri munkavégzést délelőtt 11 és délután 1 óra között. Azóta egy hőmérsékleti limitet is bevezettek, illetve a munkásoknak joguk lett szünetet kérni, de az Amnesty szerint további intézkedésekre lenne szükség a hőterhelés csökkentése érdekében.
2020-ban Katar enyhített valamennyit a kizsákmányoló „kafala” munkaszponzorációs rendszeren is, a vendégmunkásoknak immár nem kell munkáltatói engedély ahhoz, hogy munkahelyet váltsanak vagy hogy elhagyják az országot. A jogvédő szervezet ezzel együtt úgy látja, hogy a vendégmunkások kiszolgáltatottsága továbbra is fennáll, így a papíron pozitív jogi változások sem mindig érvényesülnek a gyakorlatban.
Frissítés 2022.11.30. 10:15-kor: November 28-án először ismerte el egy vezető katari politikus, hogy több száz vendégmunkás halhatott meg a világbajnoksággal összefüggésben. Hassan al-Thawadi, a szervezőbizottság főtitkára egy tévéműsorban
4-500 főre becsülte az elhunytak számát.
(Címlapi kép forrása: Giuseppe Cacace/AFP)
