Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt Facebook-oldalán napokon keresztül hirdette, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nagy bejelentésre készül.
A posztok alatt többen arra tippeltek, hogy az MMM párttá alakulását jelentik majd be, ám végül kiderült: a mozgalom november 7-én saját Civil Nemzeti Konzultációt indított, válaszul a kormány október 14-e óta futó, az Oroszország ellen bevezetett szankciókról szóló nemzeti konzultációjára.
Márki-Zay szerint “a Fidesz-KDNP kormány álkonzultációja a szankciókról azért született, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy végighazudták a kampányt”, azonban az MMM konzultációjában mindenki véleményt mondhat “a valódi nemzeti kérdésekről”.
“Célunk, hogy eljuttassuk az Önök hangját a Karmelitáig és rádöbbentsük a kormányt, hogy nem lehet a végtelenségig csak a megtévesztésre, hazugságokra, a megosztásra építeni a politizálást” - posztolt Márki-Zay.
Korábban megnéztük, az elmúlt 12 évben milyen manipulációs technikákkal kérte ki a kormány az emberek véleményét, és sorra vettük a legújabb nemzeti konzultáció kérdéseit is, most így tettünk az MMM kérdőívével is.
Először is fontos kiemelni, a felhasznált erőforrások és terjesztés szempontjából óriási a különbség a kormány által kezdeményezett konzultáció és Márki-Zayék kérdőíve között:
Kép forrása: Márki-Zay Péter/Facebook
A Civil Nemzeti Konzultációban összesen 10 kérdés szerepel (hárommal több, mint a kormány konzultációjában). Összességében azonban kevésbé bőbeszédű, mint a kormány által kiküldött kérdőív: rövidebbek a kérdések, és nincs például olyan bevezetője sem, mint amilyennel Orbán Viktor miniszterelnök orientálta a válaszadókat.
Több esetben azonban hasonló kommunikációs elemekkel irányítja, manipulálja a válaszadókat, mint a kormányzati elődje.
Hasonlóan a kormány nemzeti konzultációihoz, Márki-Zayék használnak többek közt:
Sorra vettük a problematikus részeket.
Korábban részletesen írtunk arról, hogy a kormány rendszeresen használ hamis, bizonyíték nélküli állításokat a konzultációban - erre azonban a Civil Nemzeti Konzultációban is akad több példa.
A második kérdéshez fűzött magyarázat szerint például:
“A régióban egyedül nálunk csökkentek az állami egészségügyi kiadások 2002 és 2019 között.”
Nem egyértelmű, hogy pontosan melyik régióra utal a szöveg, és az abszolút vagy a GDP-hez viszonyított egészségügyi kiadásokat veszi alapul. Ezekről a költésekről az Eurostat közöl részletes adatokat,
ezek alapján azonban nem Magyarország az egyetlen, ahol a kérdéses időszakban csökkentek a GDP-arányos egészségügyi kiadások.
Kisebb-nagyobb mértékben Szlovákiában, Bulgáriában, Görögországban, Írországban, Máltán, Portugáliában és Izlandon is kevesebbet költött az állam egészségügyre 2019-ben mint 2002-ben.
A szöveg nem említi meg, hogy a kiemelt időszakba beletartozik 8 évnyi szocialista kormányzás is, ahogy azt sem hogy 2019-ről 2020-ra kifejezetten nagyot nőtt az állami egészségügyi kiadások mértéke. 2019-ben a GDP 4,5 százalékát költöttük egészségügyre, ami akkor a harmadik legalacsonyabb érték volt az Európai Unióban, 2020-ra azonban 6,4 százalékra emelkedett a ráta, ami egy év alatt a harmadik legerősebb emelkedésnek bizonyult.
A kérdőívben szerepelnek olyan részletek is, amelyek túloznak, vagy nem minden részletét fejtik ki az adott témának. A negyedik kérdés például így szól:
"A Fidesz a választások előtt azzal riogatta a választókat, hogy ha az ellenzék győz, akkor eltörlik a rezsicsökkentést. A Fidesz a választási győzelme után az első intézkedései között törölte el a korábbi rezsicsökkentést."
Az tény, hogy a választások előtt a kormány azzal kampányolt, hogy a “baloldal” eltörölné a rezsicsökkentést. Végül a Fidesz nyert az áprilisi választásokon, így nem az ellenzék, hanem a kormány módosította a rezsicsökkentésre vonatkozó szabályokat. (Mindez júliusban történt, így véleményes, hogy ez mennyire tekinthető a kormány “első intézkedései” egyikének.)
Az azonban túlzás, hogy a kormány teljesen eltörölte volna a rezsicsökkentést: a szabályok módosításával csak bizonyos mennyiségig (az átlagfogyasztásig) érvényesek a rezsicsökkentett energiaárak, afölött viszont magasabb árat kell fizetni. Ez a változás valóban sokakat hoz nehéz helyzetbe (erről itt lehet bővebben olvasni), azonban mégsem mondható ki az, hogy a korábbi rezsicsökkentést a kormány teljesen eltörölte.
A konzultáció nyolcadik kérdésének bevezetőjében pedig az olvasható:
“A Fidesz 2015-től pedig folyamatosan kampányol a migránsok befogadása ellen, az elmúlt években azonban évi 40-50 ezer migránst telepít be, közülük 20 ezernek adott el milliárdos haszonnal letelepedési kötvényeket. A betelepített migránsok közül többről is kiderült, hogy nemzetközi körözés alatt álló bűnöző vagy terrorista.”
Korábban 444 és Direkt36 újságírói írták meg, hogy a 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programon keresztül olyan külföldiek is magyar papírokhoz juthattak, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára. Köztük szerepelt például Atiya Khoury szír pénzember (aki évek óta rajta van az Egyesült Államok szankciós listáján) és Putyin államgépezetének egyes tagjai, közük orosz külföldi hírszerzés főnökének, Szergej Nariskinnek a közeli családtagjai.
A cikkekben szereplő egyik szír férfit, Salmo Bazkkát valóban azzal gyanúsították az olasz hatóságok, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. Őt később a magyar hatóságok kiadatási eljárás keretében átadták Olaszországnak, és azt állították, hogy ő korábban, kötvényvásárlás nélkül, rendes eljárásban jutott magyar papírokhoz. A cikkekben említett más személyekkel kapcsolatban nem kerültek elő arra vonatkozó bizonyítékok, hogy nemzetközi körözés alatt állnának, illetve terroristák lennének.
Az MMM sem a kérdőívben, sem korábban nem közölt erre vonatkozó bizonyítékokat, de azt sem definiálja pontosan, hogy pontosan kiket tekint betelepített migránsnak. A “betelepített migráns” egyébként ugyanolyan dehonesztáló szókapcsolat, mint a “megélhetési bevándorló”, amellyel épp a kormány kommunikált a 2015-ös menekültválság idején.
A bizonyítékok nélküli állítások nem csak a múltra és a jelenre vonatkoznak, van olyan eset is, amikor a jövőre vonatkozóan jósol a kérdőív, például a hetedik kérdésben:
Magyarországon soha nem látott méreteket öltött a korrupció és a lopás az elmúlt 12 évben. Az európai uniós források befagyasztása is többek között ennek köszönhető.
Egyetért Ön azzal, hogy hazánknak azonnal csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ezzel felszámolva a korrupciót és megszerezve az európai uniós forrásokat Magyarország számára?
A szöveg azt sugallja, hogy ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, azzal automatikusan felszámolná a korrupciót, és megszerezné az európai uniós forrásokat - azonban egyáltalán nem biztos, hogy a csatlakozás esetén rögvest ez történne.
Egyrészt az nem garantált, hogy az ügyészséghez való csatlakozás teljesen felszámolná a korrupciót. A nemzeti hatóságoktól független EU-s ügyészség fennhatósága nem terjedne ki minden olyan területre, amely korrupcióval érintett, csak az uniós források felhasználását ellenőrizhetné. Vagyis a korrupció csökkentését is főként az uniós pénzek esetében segíthetné.
Másrészt arról sincs szó, hogy az ügyészséghez való csatlakozással automatikusan megszerezhetők lennének EU-s források: az Európai Ügyészséghez való csatlakozás önkéntes, és nem feltétele az EU-s források utalásának. Jelenleg az Európai Bizottság azt várja Magyarországtól, hogy lépéseket tegyen a korrupció leküzdésére és a közbeszerzések átláthatóvá tételére (ennek hátteréről itt lehet bővebben olvasni). A magyar kormány a csatlakozás helyett inkább saját hatóságok felállítását helyezte kilátásba (ilyen lenne például az Antikorrupciós Munkacsoport vagy az uniós pénzek felhasználását vizsgálni hivatott Integritás Hatóság, amelynek indulása nem nevezhető épp zökkenőmentesnek).
A Civil Nemzeti Konzultáció abban is hasonlít a kormány szankciós kérdőívéhez, hogy a kérdéseket rövid magyarázatok előzik meg, amelyek egyáltalán nem tekinthetők neutrálisnak. Míg a kormány kérdőívének alapállítása, hogy a szankciók “elhibázottak”, Márki-Zay a kormány intézkedéseit tünteti fel kivétel nélkül negatív színben.
A harmadik kérdés bevezetője például így szól:
“A kormány 2021-ben, jóval a háború kitörése előtt élelmiszerárstopot vezetett be, aminek következtében az ársapkás termékekből hiány lépett fel, a nem ársapkás termékek ára pedig az egekbe szökött. Nyugati országok ehelyett rendkívüli támogatásokat folyósítottak a lakosságnak.”
A felvezető a magyar példát negatív, a nyugatit viszont semleges színben tünteti fel, bár azt nem részletezi, hogy annak milyen hatásai voltak a nyugati országok gazdaságára.
Több esetben az sem világos, hogy a Civil Nemzeti Konzultáció kérdései pontosan mire vonatkoznak. Az árstoppal kapcsolatos bevezető után például a kérdés a következő:
"Ön szerint elérte a célját az élelmiszerekre kivetett árstop?"
Csakhogy az nem derül ki a kérdésből, hogy mi is volt valójában a cél, amit el kellett érni. Az árstopot bevezető rendelet szerint például “a piaci rendellenességek káros hatásainak megelőzése érdekében” hozták a szabályozást, és a Fidesz kommunikációjában is csak homályosan megfogalmazott célok szerepeltek, például hogy “megvédjük a magyar családokat az inflációtól”.
A kérdőívből nem derül ki, hogy pontosan mit kellene célnak tekinteni, azonban Márki-Zay Péter egy külön Facebook-posztban ad egy saját megoldást:
“Az árstop bevezetése jóval a háború kirobbanása előtt történt. A kormánynak pedig egy célja volt ezzel, hogy választásokat megelőzően kampányelemként használhassa fel.”
Hasonlóan homályosan fogalmaz az első kérdés is:
12 év alatt a Fidesz egy új nemzeti tőkésosztály kialakítására törekedett. Ezt nagyarányú korrupcióval, államosítást követő magánosítással, és tisztességtelen versenyfeltételekkel érte el.
Egyetért Ön azzal, hogy a katás magyar kisvállalkozók helyett a kaszinókat, dohánycégeket, a migránsbetelepítésen és vakcinabeszerzésen meggazdagodott vállalkozókat, valamint a 300 milliárd feletti multicégeket adóztassák?
Hogy a katás magyar kisvállalkozók helyett melyek azok a kaszinók, dohánycégek, “migránsbetelepítésen és vakcinabeszerzésen meggazdagodott” vállalkozók és multicégek, akikre ez esetben a kérdező gondol, az nem derül ki, mint ahogy az sem, hogy miért pont ők, és milyen módon lennének megadóztatva. Homályban marad az is, hogy a katás magyar kisvállalkozókkal mi történne – ők az elképzelés szerint nem adóznának? Vagy az ő adójukat más fizetné?
A kormányzati konzultációhoz hasonlóan ebben is megjelennek klasszikus érveléstechnikai hibák. Ilyen például az úgynevezett “hamis dilemma”: ez a szóba jöhető alternatívákat mesterséges leszűkíti, így bizonyos opciók elhallgatásán keresztül egy hamis választási dilemmát állít fel. Így amikor mindössze két választási lehetőséget mutatnak be (amelyek közt nincs is feltétlenül összefüggés, de egymást kizáróként mutatják őket), más alternatívákat pedig nem említenek, a válaszadó nem áll valós választás előtt.
A Civil Nemzeti Konzultáció kilencedik kérdése például így szól:
Az elmúlt hónapokban egyre több kórházi osztályt, egészségügyi, szociális és kulturális intézményt, valamint postát zárnak be a pénzhiány miatt.
Egyetért Ön azzal, hogy a posták, a kulturális, szociális és egészségügyi intézmények bezárása helyett inkább az olyan látványberuházásokat kellene leállítani, mint a stadionok vagy a kizárólag idegen érdekeket szolgáló Belgrád- Budapest-vasút és a Fudan Egyetem?
A kérdéshez fűzött negatív hangvételű, minősítő szavakkal (“látványberuházások”, “idegen érdekeket szolgáló”) a válaszadót afelé tereli a kérdőív, hogy ezek helyett a pénzhiány miatt bezárt intézményeket támogatását válassza. Arról viszont semmi nem derül ki, hogy hány ilyen bezárt intézmény van, és azok valóban mind kizárólag pénzhiány miatt zártak-e be.
Egy másik tipikus hiba a komplex kérdés használata: ez több, különböző kérdést kapcsol össze úgy, mintha azok egymással összefüggenének, így csak azonos válasz lenne rájuk adható. Ilyen például a 8. kérdés:
"Egyetért Ön azzal, hogy a Fidesz haladéktalanul hozza nyilvánosságra a kommunista ügynökaktákat, valamint világítsa át a betelepített migránsok listáját és azonnal utasítsa ki a körözött bűnözőket és terroristákat az országból?"
Ez a kérdés valójában három külön kérdést rejt magában, de csak egyetlen igen/nem válasz adható rá. De mit válaszoljon az a kitöltő, aki például szeretné, hogy a “terroristákat” utasítsák ki az országból, de az ügynökakták nyilvánosságra hozását nem támogatja? Az pedig egyáltalán nem derül ki, hogy az ügynökakták kérdését miért pont a letelepedésikötvény-programmal kapcsolta össze a kérdőív.
A Civil Nemzeti Konzultációt jelenleg online lehet kitölteni, de az nem derül ki, hogy pontosan meddig, és kik küldhetnek válaszokat (nem korlátozzák például 18 év feletti választópolgárokra a válaszadást). Sőt, arra is van lehetőség, hogy valaki akár többször is kitöltse a konzultációt.
Az online válaszadás során ugyanis semmilyen adatot nem kötelező megadni (opcionálisan elküldhető az email cím, a név és a telefonszám), a kitöltés végeztével pedig felajánlják a lehetőséget, hogy “ha van más ismerőse is, aki most kitöltené a konzultációt, kezdje újra a kitöltést!”
A Civil Nemzeti Konzultáció bejelentése után kérdésekkel fordultunk az MMM sajtóosztályához. Többek közt a pontatlan, nem teljes körű adatok és véleményes állítások forrásaira kérdeztünk rá, de kíváncsiak voltunk arra is, hogy meddig tart pontosan a konzultáció, milyen forrásból finanszírozzák és mennyit terveznek költeni rá.
Azt is szerettük volna megtudni, hogy a beérkező válaszokkal mit tervez kezdeni a mozgalom, hogyan kívánják azokat felhasználni, “eljuttatni a Karmelitába”. Kérdéseinkre azonban csupán az alábbi válasz érkezett:
Amikor kiderült, hogy a kormány ismét nemzeti konzultációt indít, mások is meglátták a lehetőséget az akcióra.
A magát zöldpártként definiáló LMP például Zöld Konzultációt indított, mert – mint írják – a “Fidesz úgy indított nemzeti konzultációt az energiaválságról, hogy abban egy szó sem esik az egyetlen valódi megoldást jelentő zöldfordulatról“. És bár a bevezetőben jelzik, hogy azért van szerintük szükség egy az általuk kezdeményezett konzultációra, mert “a kormányt valójában egyáltalán nem érdekli az emberek véleménye”,
a feltett 5 kérdés már neutrálisan van megfogalmazva, azaz nem terelik a válaszadókat különféle kommunikációs eszközökkel valamelyik válasz irányába.
Így például a kérdések előtt nincs bevezető, amelyben bírálják a kormány jelenlegi intézkedéseit, nincsenek hamis dilemmák, sem negatív megfogalmazás a kormány jelenlegi intézkedéseire vonatkozóan.
Az utolsó kérdés például mindössze úgy szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy a paksi bővítésre vonatkozó, Oroszországgal kötött szerződést mielőbb fel kell mondani?” – vagyis nem minősíti a szerződést, pusztán arra kérdez rá, hogy azt fel kell-e mondani.
A Magyar Kétfarkú Kutyapárt másik irányba indult el: még mielőtt a kormány bejelentette volna, hogy milyen kérdésekkel kezd új konzultációba, megjelentették a saját verziójukat, amely egyértelműen paródiája a kormány konzultációjának. (Az MKKP konzultációját ráadásul nem lehet kitölteni sem, így adagyűjtésre sem használható fel.)
A Momentum pedig még szeptember végén bejelentette: amennyiben a kormány új konzultációt indít, “akkor a konzultációs íveket országszerte össze fogjuk gyűjteni, és gyújtós gyanánt eljuttatjuk a rászorulóknak.”
Címlapkép forrása: Márki-Zay Péter/Facebook
