„Vajon miért nem kapunk az EU-tól pénzt?”
- tette fel a kérdést egy röhögő emoji kíséretében Mesterházy Attila, a Szocialisták és Demokraták párt elnöke egy tavaly október 31-i posztjában, amelyet több mint 1700-an osztottak meg a Facebookon. A bejegyzéshez a volt MSZP-s politikus egy fényképet is mellékelt, amelyen a felirat szerint a 40 centiméter magas, 40 millió forintból épült bodrogkeresztúri Panoráma Kilátó látható.
Mesterházy humorosnak szánt posztjában arra utal, hogy többek között az ilyen típusú beruházások is útját állják az uniós támogatások hazai folyósításának. Az EU intézményei 2022 óta ugyanis mintegy 30 milliárd eurós támogatástól zárták el a magyar kormányt, elsősorban a demokratikus normák leépítése miatt.
A bejegyzéssel ellentétben azonban a bodrogkeresztúri kilátó nem a Fidesz-, hanem a 2010 előtti szocialista kormányzás alatt épült - hívta fel rá a figyelmet a Dobó népe nevű, névtelen szerkesztők által működtetett Facebook-oldal. Majd hozzátették, hogy a 2007-es beruházás idején a bejegyzést közlő Mesterházy ráadásul az akkori kormánykoalíciót vezető MSZP egyik első embere volt.
Mesterházy Attilát levélben kerestük azzal kapcsolatban, mi volt a szándéka ezzel a poszttal és miért pont ezt a beruházást emelte ki a számos példa közül, kérdésünkre azonban ezidáig nem válaszolt.
Nem Mesterházy volt az egyetlen ellenzéki politikus, aki félrevezetően posztolt a minikilátóról: még korábban, 2022 szeptemberében Temesvári Szilvia, a Párbeszéd Magyarországért terézvárosi alpolgármestere ebben a TikTok-videójában szintén a bodrogkeresztúri kilátót említi az olyan projekek között, amelyek miatt a kormány "még nem tudta hazahozni a brüsszeli pénzeket".
Bár a Fideszhez köthető, megkérdőjelezhető hasznosságú beruházásokkal tele van a sajtó (lásd ezt, ezt vagy ezt a cikket), a Miskolctól alig 50 kilométerre fekvő bodrogmenti település 40 cm-es minikilátója nem a Nemzeti Együttműködés Rendszerének terméke.
az építmények hivatalos átadására pedig 2007. május 15-én került sor.
A fentiekből látszik, hogy a beruházás teljes egészében a Gyurcsány-kormány idején valósult meg (Gyurcsány Ferenc 2004 szeptemberétől 2009 áprilisáig volt miniszterelnök).
A bodrogkeresztúri kilátó egy nagyobb kezdeményezés, az észak-magyarországi régiót érintő “Összefogással Tokaj Világörökségéért I-II.” elnevezésű program keretében épült, amely a tokaji borvidék 13 településének idegenforgalmi fejlesztéseit fogta össze. A több mint 2 milliárd forintos összköltségvetésű programot részben EU-s forrásokból valósították meg (az akkor futó Regionális Operatív Program keretében).
Az uniós fejlesztési program koordinációját és nyomonkövetését, ahogy a beruházások kiválasztását és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését is a 2006-ban létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) végezte, amely egészen 2014-ig irányította a Magyarországra érkező uniós támogatások szétosztását és felhasználását.
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata a borvidék turisztikai vonzerejét növelni kívánó programban - a ma már csak archív formában elérhető honlap szerint - két projekttel vett részt:
egy „kilátó létesítése és környezet rendezése”
elnevezésű projektelemet sorolt fel a tokajvilagorokseg.hu weboldal.
Az utóbbi helyét a vízművek szomszédságában lévő 194 méteres Dereszla-domb tetején jelölték ki, elsődleges funkciójának pedig a rekreációs-szabadidős tevékenységet szánták: a „fejlesztéssel természetközeli szabadidős terület alakul ki, ízelítőt nyújtva a borvidék egyik fő jellemvonásáról, a változatos tájképi adottságokról” - olvashatjuk weblapon.
Mindkét beruházást a Zemplénkő Kelet-magyarországi Kőbányák Bányászati Kft. nyerte, amely Tokaj-Hegyalja egyik meghatározó üzletemberének, Toldi Miklósnak a résztulajdonában állt. A cég megbízása a két bodrogkeresztúri projektelemre összesen 114,7 millió forintos összegről szólt. Ebből a Közbeszerzési Értesítőben 2007 januárjában megjelent szerződésmódosítás szerint nettó 31 980 000 forintban határozták meg a kilátó létesítését. (Ez 20 százalékos áfakulcs mellett bruttó 38 376 000 forintot jelent).
Forrás: Közbeszerzési Értesítő
Bár az építményt 2007. május 15-én adták át, a bodrogkeresztúri “kilátó” csak két évvel később, 2009 októberében tett szert országos ismertségre. A sajtóban ugyanis ekkor sorra jelentek meg azok a cikkek, amelyek szenzációként tálalták a közel 40 millió forintból megépült, 40 cm-es kilátó esetét. Májer József akkori polgármester az ügyet azonban a sajtó részéről indokolatlan lejáratókampánynak nevezte és azzal védekezett, hogy
“nem kilátó, hanem a területen egy kijelölt pont” megépítésére kapták az összeget.
Bár azt nem tudni, hogy az önkormányzat pénz szűkében folyamodott-e ehhez a megoldáshoz (az alpolgármester Indexnek adott nyilatkozata szerint igen), a közbeszerzési pályázat kiírásában eredetileg is egy igen alacsony, mindössze 1 méter magas “kilátó-magaslat” terve szerepelt.
Forrás: közbeszerzés.hu
A település polgármestere a Kulcs magazinnak adott interjújában azt is elmondta, hogy a betonplató kivitelezésére a pályázati pénzből mindössze 11 millió forintot fordítottak, a fennmaradó összegből pedig utat és közösségi teret építettek, valamint elvégezték a környező ősfenyves rehabilitálását is.
Forrás: Foursquare
A településen fellelhető információs táblák szerint a bodrogkeresztúriak azóta is inkább a kilátópont megnevezést használják a kilátó helyett. Az egyik ilyen táblán olvasható ismertető szerint ugyanis a nevezett helyen (csupa nagybetűvel szedett) “KILÁTÓPONT” áll, amely építési koncepciója szerint sosem szeretett volna kilátótorony lenni. Ehelyett “egy olyan tájba simuló pont megjelölése” volt a cél, amely “funkcionálisan használható és láttatja a vidék csodálatos panorámáját. Nem csak kilátó, hanem találkozási pont is” - olvasható a turistáknak szóló tájékoztatón.
Az átadás után készült képek alapján a szabadidő eltöltéséről a kilátás mellett néhány pad és egy szalonnasütő is gondoskodik.
Bár a bodrogkeresztúri minikilátó még a Gyurcsány-kormány idején épült, a Fidesz 2010-es hatalomra jutása óta is bőven akadnak megkérdőjelezhető hasznosságú, EU-s pénzből kivitelezett beruhátások - jóval drágábbak is, mint a 40 centis kilátópont.
A Transparency International tavaly a Sziget Fesztiválra készített egy összeállítást az elmúlt évek legbizarabb magyar turisztikai fejlesztésekről, amelyet az Ami az útikönyvből kimaradt című kiállítás keretében mutattak be, számolt be róla a Telex. A shortlisten egyaránt szerepelt
a 264 millió forintból felépült 11 darab kilátó is, amelyek 2013 óta gombaként nőnek ki a teljesen sík, alföldi Tyukod településén.
De ebbe a mezőnybe tartozik a Nyírmártonfalván felépült erdő nélküli lombkoronasétány, a lejtő nélküli bobpálya az Alföldön, a kizárólag gyalogosan megközelíthető biciklis kilátó a Tisza-tavon, vagy a felcsúti stadiont az alcsútdobozi arborétummal összekötő Vál-völgyi kisvasút, amely 600 millió forint európai uniós támogatásból készült, 2016-os indulása óta azonban több mint 32,8 milliós veszteséget halmozott fel - legalábbis ezek az állandó elemei a sajtóban szinte évente megjelenő összeállításoknak, amelyek a vitatható hasznú uniós projekteket mutatják be.
Címlapi kép: Mesterházy Attila, Facebook
