Nyilvánosan még nyoma sem volt Novák tanácsadói testületének, amikor Balog a kegyelmet javasolta

Nagy kérdés, hogy Balog Zoltán milyen minőségében tanácsolta, hogy a köztársasági elnök kegyelmezzen meg a pedofil bűnsegédnek. Balog csak maszatol ezzel kapcsolatban.

A 444 cikke nyomán kirobbant kegyelmi botrányba belebukott már Novák Katalin köztársasági elnök (aki kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak) és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter (aki a kegyelmet ellenjegyezte). Balog Zoltán református püspök, aki saját bevallása szerint Novák tanácsadójaként támogatta a kegyelmi döntést, azonban egyelőre nem mondott le.

Balog Zoltán tagja volt Novák Katalin tanácsadó testületének - ezt maga Balog is hangsúlyozta az utóbbi napokban tett megszólalásaiban. Elismerte azt is, hogy „másokkal egyetemben” az ő véleményét is „kikérték”, és egyetértett azzal, hogy K. Endre kegyelmet kapjon.

Balog Zoltán a tanácsadó testület ülésén, 2023 májusában. Forrás: Novák Katalin Facebook-oldala.

Balog megnyilvánulásaiból könnyen úgy tűnhet, hogy elnöki tanácsadó testület tagjaként kérték ki a véleményét a kegyelmi ügyben. Azonban ez a tanácsadó testület még hivatalosan meg sem alakult, amikor K. Endre kegyelmi ügyében Novák Katalin már meghozta a döntést - mutatott rá Gégény István, katolikus teológus, a Szemlélek alapítója.

A tanácsadói testületről először 2023. május 10-én posztolt Novák Katalin, míg a kegyelmi határozatot csaknem két héttel korábban, 2023. április 27-én hozták meg.

Tehát, a kegyelmi döntés folyamatának más elemeihez hasonlóan, nem világos egyelőre az sem, hogy Balog milyen minőségében adott tanácsot Nováknak a kegyelmi ügyben.

Mit is állított erről pontosan Balog?

Szinte semmi konkrétat. Ha alaposan szemügyre vesszük Balog elmúlt napokban tett megnyilvánulásait, feltűnő, hogy sosem állította, hogy azért kérték volna ki a véleményét kegyelmi ügyben, mert a tanácsadó testület tagja volt. Csupán egymás mellé pakolt olyan mondatokat, amelyek ezt sugallhatják.

Így tett a lelkipásztor és presbiter testvéreinek küldött február 12-i, hétfői levelében:

„Az természetesen mindenki által tudható, hogy 15 ismert közéleti, tudományos, egyházi és a kultúrát alakító személlyel együtt tagja vagyok a Köztársasági Elnök tanácsadó testületének. Az is természetes, hogy ebben a minőségemben nem egyházunkat képviselem. Akár tévedtem, akár nem, amikor megbízóm kérésére bármilyen ügyben állást foglaltam, az kizárólag rá tartozik.”

És hasonlóan, látszólag egymással összefüggő dolgokról beszél Balog a február 13-án, kedd este nyilvánosságra hozott videójában.

  • Úgy kezdi, hogy „mint a zsinat lelkészi elnöke és mint a köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja” kíván válaszolni a „vádakra”;
  • felidézi, hogy az „természetesen mindenki által tudott, hogy elnökasszonnyal régi munka-, és jó emberi kapcsolatban vagyunk. Ő egyházunk egyik hűséges tagja” ;
  • majd később hozzáteszi azt is, hogy „az is tudható, hogy 15 ismert közéleti, tudományos, egyházi, és a kultúrát alakító személlyel együtt tagja vagyok a köztársasági elnök tanácsadó testületének”;
  • és közvetlenül ez után állítja, hogy: „ha az elnök kérésére bármilyen ügyben állást foglalok, az kizárólag rá tartozik. Akár tévedtem, akár nem. Ez a tanácsadói szerepkörben magától értetődő.”

Mit tudunk arról, hogy mikor kezdte meg a munkáját a tanácsadó testület?

Novák Katalin tanácsadó testületének felállításáról a Sándor-palota nem adott ki hivatalos közleményt. Ennek létezéséről először 2023. május 10-én értesülhetett a nyilvánosság, a köztársasági elnök Facebook-posztjából.

„Hivatalba lépésem első évfordulóján - elnöki tanácsadókkal”

- ezzel a szöveggel tett ki egy csoportképet Novák, amelyen „többek között a tudomány, a kultúra, a sport és a média világából érkezett tanácsadókkal, köztiszteletben álló személyekkel” együtt szerepel.

A sajtó a fotók alapján azonosította be Novák tanácsadó testületének tagjait, köztük a volt emberi erőforrás minisztert, Balog Zoltánt. Később a Sándor-palota a HVG közérdekű adatigénylésére erősítette meg, hogy a képen szereplő 16 fős stáb ingyen segíti az államfő munkáját.

Az persze elméletileg lehetséges, hogy a tanácsadó testület már korábban, a csoportkép posztolását megelőző hónapokban, „titokban”, a nyilvánosság szeme elől rejtve megalakult, találkozott és adott tanácsokat Nováknak. Ennek ellentmond, hogy a május 10-i csoportkép posztolása után a tanácsadó testület több tagja is nyilatkozott a sajtónak, és közülük mindannyian kizárólag a jövőre utalva beszéltek a munkájáról, senki sem említette, hogy már korábban kezdték volna a tanácsadást.

„Mindenki más területről érkezik, másban rendelkezik tapasztalattal, másról rendelkezik ismeretanyaggal. A jövőben rendszeresen fogunk találkozni” - mondta Tomán Szabina az nlc.hu-nak, május 10-én. Lackfi János még május végén is csak úgy fogalmazott a HVG-nek, hogy rendszeresen „terveznek” összeülni.

A tanácsadó feladatok megkezdéséről Altorjai Anita, Áder János volt sajtófőnöke mondta a legpontosabbat:

„Kaptam egy szép levelet, amiben felkért a köztársasági elnök, hogy legyek a tanácsadója. Nagyon megtisztelő volt május 9-én, pontosan egy évvel azután, hogy sajtófőnökként eljöttem a Sándor-palotából, tanácsadóként visszatérni” - mondta a Blikknek. Az újság azt is hozzátette, hogy a testület tagjai „várhatóan” kéthavonta ülnek majd össze a Sándor-palotában.

Skrabski Fruzsina szintén posztolt a felkéréséről - ám ő azt is említette, hogy a teljes testület valójában 25 fős, csak a csoportképen nem szerepel mindenki.

Novák Katalin hivatala azóta sem közölt hivatalos információt sem a tanácsadó testület létszámáról, sem a mandátumuk pontos idejéről és tartalmáról. Tehát például arról, hogy a tanácsadó testületi tagok milyen témákban adnak tanácsot, adnak-e vagy adtak-e tanácsot a kegyelmi ügyekben.

A hivatalos tájékoztatás híján erről is csak az érintettek nyilatkozataiból következtethetünk: Tomán Szabina például azt mondta, hogy az ő missziója a nők helyzetének javítása, és fontos témája lesz, hogy „hogyan tudjuk a női munkavállalókat segíteni”. Skrabski Fruzsina azt mondta, hogy a felkérésében utaltak rá, hogy „kifejezetten autonóm véleményt” várnak tőle, úgyhogy majd igyekszik „minden témában” a saját gondolatait megfogalmazni.

Gundel Takács Gábor, aki a botrány kirobbanása után kilépett a tanácsadó testületből, azt írta, hogy K.Endre ügyével csak a sajtóban találkozott.

De akkor Balog milyen minőségben adott tanácsot?

Novák Katalint 2022. május 10-én nevezték ki köztársasági elnöknek. Azt nem tudni, hogy pontosan mikor kerülhetett a kegyelmi kérelem az asztalára. K. Endre a Facebookon publikált írásában azt állította, hogy a felesége adta be a kegyelmi kérvényt 2022 júliusában, azt pedig tudjuk, hogy 2023. április 27-én hozták meg a kegyelmi határozatot.

Hogy ez idő alatt, még Novák tanácsadó testületének hivatalos megalakulása előtt Balog milyen minőségben adott tanácsot, nyilvános adatokból nem látszik.

A HVG adatkérésére még tavaly azt válaszolta a hivatal, hogy a 16 fős, ingyen dolgozó tanácsadó testület mellett a Sándor-palota állományában 17, napi szinten operatív munkát végző, vezető-főtanácsosi besorolással rendelkező személy van jogviszonyban, akik álláshelyének megnevezésében szerepel a „tanácsadó” szó. Az ő nevüket és díjazásukat azonban nem hozták nyilvánosságra. A Sándor-palota által publikált szerződések között sem tűnik fel Balog neve.

Elsőként a Direkt36 írta meg, hogy fideszes körökben Balogot sejtik a kegyelmi döntés mögött. Novák és Balog régóta rendkívül szoros személyes és szakmai kapcsolatban állnak: Novákot Balog vette maga mellé és éveken keresztül egyengette politikai pályáját. Miközben hivatalos funkcióik cserélődtek az évek alatt, a jó személyes viszony végig megmaradt, több egzotikus utazáson is közösen vettek részt.

Balog Zoltán és Novák Katalin 2017-ben. Forrás: Balog Zoltán Facebook-oldala.

A cikk szintén megemlíti, hogy Balog a köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, „ám több, a Novák–Balog-kapcsolatot ismerő forrás szerint a református püspöknek a formális pozícióját messze meghaladó befolyása volt Novák Katalin döntéseire”. A Direkt36 egyik, jó kormányzati kapcsolatokkal bíró ellenzéki forrása szerint Novák környezetéből már régóta arra panaszkodtak, hogy „Balog bejárt a Sándor-palotába intézkedni”, és „mindenben kavart”.

Arról, hogy Balog milyen minőségében vett részt a kegyelmi döntésben, e-mailen kérdeztük a Sándor-palotát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Javítás (2024. 12:30): a cikk eredeti verziójában Novák Katalin posztjának dátumaként 2022-t írtunk 2023. helyett, az elírást javítottuk.

Zöldi Blanka
Zöldi Blanka, a Lakmusz főszerkesztője közel tíz éve dolgozik újságíróként. 2014-ben az Origónál kezdte pályáját, majd az Abcúgnál dolgozott, később pedig Brüsszelben foglalkozott gazdasági újságírással. 2017-től a Direkt36 oknyomozó központ újságírója, majd szerkesztője volt. Részt vett több nemzetközi nyomozásban és az Orbán család állami üzleteinek feltárásában. Óraadóként rendszeresen oktat egyetemeken, oknyomozó újságírás kurzust tartott például az ELTE-n és a Metropolitan Egyetemen.