Kínos: megmozdult a CNN élő adásában a palesztin “holttest”
- ezzel a címmel jelent meg október 30-án egy cikk a Hetek.hu-n. A cikkben a CNN két nappal korábbi, az Al-Aqsa kórházban készült tudósítására hivatkoznak, amelynek egy részletén - a Hetek megfogalmazásában - az látható, ahogy a kórház udvarán “megmozdul egy láthatólag holttestnek beöltöztetett palesztin színész”. Az “árulkodó jeleket” egy piros karika emeli ki, és utólag egy nevető szmájlit is elhelyeztek az eredeti felvételen.
A jelenetet a cikk szerint Yoseph Haddad izraeli újságíró szúrta ki és tette közzé “Üdvözöljük Pallywoodban!” felkiáltással az X-en (korábban Twitter), és hivatalos izraeli fiókok és tisztségviselők is megosztották.
Csakhogy valójában semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a CNN felvételén szereplő holttest megmozdult volna, vagy hogy a videó megrendezett lenne.
Erre mutatott rá a Boom tényellenőrzése és a The Wire cikke is: az eredeti felvételen jól látszik, hogy nem a holttest, hanem az azt takaró lepel (pontosabban a fejnél elhelyezett csomó) mozdult meg, amikor azt a holttesten megigazították.
Háborús konfliktus idején a fentihez hasonló, hamis és félrevezető tartalmak gyakran elözönlik a tájékozódási felületeket. Ennek nemcsak az az oka, hogy a háborút és a háborús kommunikációt alapvetően nagymértékű bizonytalanság (a “háború köde”) jellemzi, hanem az is, hogy a konfliktusban álló felek saját érdekeik mentén kommunikálnak, információs fronton is háborút vívnak egymással - és gyakran szándékosan terjesztenek hamis tartalmakat. Ezek egy része az áldozatok szenvedését kérdőjelezi meg, és azt állítja, hogy a sérültek és halottak csak színészek. (Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban például az terjedt el alaptalanul, hogy a bucsai mészárlás színjáték volt.)
Az október 7-e óta tartó Hamász-izraeli háborúban nagy mennyiségben, “Pallywood” címszóval válnak virálissá olyan hamis, félrevezető tartalmak, amelyek azt sugallják, hogy a Gázában élő civilek valójában nem áldozatok, csak megjátsszák halálukat vagy meghamisítják sérüléseiket.
Ezeket nemcsak közemberek és influenszerek terjesztik, hanem Izrael állami apparátusa is felerősíti.
Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogyan terjedt el - évekkel a jelenlegi konfliktus kirobbanása előtt - a Pallywood-elmélet, és konkrét példákon keresztül vesszük sorra, milyen típusú hamis információk terjednek ezzel a címszóval.
Forrás: X.com
A "Pallywood" kifejezés a "palesztin" és "Hollywood" szavak kombinációjából ered, és a 2000-es évek elején terjedt el. Röviden arra utal, hogy a palesztinok az amerikai filmipartól átvett manipulációs technikákat használnak azért, hogy Izraelt kedvezőtlen színben tüntessék fel a nemzetközi közvélemény előtt.
A kifejezést Richard Landes amerikai történész, a Bostoni Egyetem professzora használta először, miután világszerte ismertté váltak a 12 éves palesztin Mohammed al-Dura erőszakos halálát rögzítő felvételek. (A fiú a második palesztin intifáda [felkelés] első napjaiban vesztette életét, amikor édesapjával együtt a palesztin és izraeli fegyveresek kereszttüzébe került 2000 szeptember 30-án Gáza városában).
Landes a “Pallywood” kifejezéssel írta le al-Dura lelövésének “megrendezett színpadiasságát”, amely szerinte a bollywoodi filmek hangulatát idézik. Forrás: Al Jazeera
A középkorász Landes a téma önjelölt kutatójaként kétségbe vonta a halálesetet rögzítő felvétel hitelességét, majd kidolgozta a “Pallywoodként” ismertté vált elméletét, amely szerint a palesztinok “nyugati forgatócsoportok előtt (és gyakran azok közreműködésével) készítenek Izrael-ellenes propaganda-anyagokat, amelyeket aztán valódi hírekként népszerűsítenek”.
Az al-Dura ügyről 2013-ban végül a francia bíróság hozott ítéletet: hosszas jogi csatározás után rágalmazás vádjával pénzbírságra büntettek egy másik médiaelemzőt, aki Landeshoz hasonlóan állította, hogy a France 2 televíziós csatorna megrendezte a fiú megölését ábrázoló felvételt.
A “Pallywood” kifejezés internetes említései jellemzően azokban az időszakokban emelkednek meg, amikor az izraeliek és a palesztinok közötti konfliktus fegyveres összecsapásokba torkollik – mondta Sam Doak, a jelenséget vizsgáló Logically Facts vezető tényellenőrző újságírója a Rolling Stone magazinnak. Rebecca Stein kulturális antropológus, a téma egyik kutatója egy 2021-es tanulmányában összegyűjtötte azokat az eseményeket, amelyek kapcsán a Pallywood-narratíva előkerült az utóbbi évtizedekben:
2018-19-ben a Gáza övezet és Izrael határán zajló nagyszabású palesztin tüntetéseken.
“Pallywood”, 2010. Az izraeli határrendőrség szerint az 5 éves ciszjordániai kisfiút a családja instruálta, amikor kikelt az édesapját letartóztató izraeli katonákkal szemben. A férfit a New York Times beszámolója szerint azért vették őrizetbe, mert illegálisan használta az izraeli telepeseknek és katonáknak kiépített vízvezetéket.
A Logically Facts elemzése szerint a mostani konfliktus kirobbanását követően, október 7-e után ismét ugrásszerűen megnőtt a “Pallywood” kifejezés említése a közösségi médiában. (A jelentősebb kiugrások október 13, 21 és 24-e után történtek, amikor az izraeli hadsereg először adott ki parancsot a Gázai övezet északi részén élő 1,1 millió ember evakuálására; amikor bejelentették a légicsapások fokozódását; illetve miután a CNN beszámolt arról, hogy 24 óra alatt több mint 700 ember halt meg Gázában, ami a konfliktus eddigi legmagasabb halálozási száma).
A social listening elemzést végző Logically Facts október 7. és 27. között vizsgált 82 ezer egyéni felhasználói profilt négy közösségi média platformon (Facebook, X, YouTube és Reddit).
A “Pallywood” kifejezést megalkotó Richard Landes szerint a palesztinok helyzetét bemutató riportfilmek gyakran a nézők érzelmeire hatnak, az ábrázolt szereplők pedig esetenként látszólag irracionálisan viselkednek (például az izraeli lőállás felé futnak, lőtt sebeik ellenére nem folyik a vérük) - ezért megrendezettnek tűnnek. Ez az elemzői “hiperracionalizálás” azóta jellemzően két szinten működik a palesztin áldozatokat ábrázoló anyagokkal szemben:
és amikor magának az eseménynek a megtörténtét vonják kétségbe (arra utalva, hogy a szereplők “válságszínészek”, a kamerának játszanak, rendezői utasítást követnek).
A téma - már korábban említett - kutatója, Rebecca Stein szerint a közösségi média megjelenése előtt a képmanipulációs technikáktól való félelem került előtérbe, az internettel felszerelt és kamerával ellátott mobiltelefonok elterjedésével viszont az utómunkáról a hangsúly a jelenet felvételekor történő, vélelmezett csalásokra került.
Ezeknek a “leleplezését” terjesztik gyakran Pallywood hashtaggel, nem ritkán olyan tartalmak formájában, amelyek komoly nyomozásoknak vagy tényellenőrzéseknek mutatják magukat, felvonultatva az ilyen műfajokra jellemző megközelítést és módszereket (például forenzikus vizsgálatok, forráselemzések, nagyfokú éberség és szkepszis a manipulált tartalmak kiszűrésére).
Azonban ezeket érdemes kritikával kezelni:
a “Pallywood” címen folyó vizsgálódások rendszerint a politikai kommunikáció eszközei, és nem keverendők össze a hamisítások bizonyítására tett őszinte erőfeszítésekkel
- hangsúlyozta James Creedon, a France 24 televíziós csatorna tényellenőrző műsorának szakértője, még az aktuális konfliktus kirobbanása előtt, 2021-ben.
Ilyen helyzetekben érdemes megvizsgálni, hogy azok a bejegyzések, amelyek azt állítják, hogy "leleplezik a hazugságokat", valóban rendelkeznek-e elegendő bizonyítékkal a cáfolathoz. A közösségi médián megosztott, 280 karakteres elemzések sokszor úgy állítják be magukat “tényellenőrzésnek”, hogy nem támasztják alá az állításaikat, csak felületesen alkalmazzák az “oknyomozói” esztétikát (bekarikázás, áthúzás stb.) és kifejezéseket.
Unmasking falsehoods: Muhammad Nazzal, a Palestinian released yesterday, claimed Israeli guards broke his arms. Yet, as he boarded the Red Cross bus, arms intact. Another case of #Pallywood debunked. Fact-checking crucial in understanding the complexities. 🕵️♂️🔍 #HamasTerrorrists pic.twitter.com/KYWPeKVKGw
— Puneet Dhiman (@puneetdheman) November 29, 2023
A bejegyzés azt állítja, hogy “tényellenőrizték” és “cáfolták” a palesztin fogvatartott által közölt állítást (miszerint a börtönben az izraeli őrök eltörték a karját), erre azonban a két kép egymás mellé állításán kívül semmilyen bizonyítékot nem hoznak fel. Az első felvételből – amelyen még nincs bekötözve a keze - azonban nem következik, hogy a fogvatartása alatt nem sérülhetett meg, csupán az, hogy a börtönben nem kapott orvosi ellátást. Forrás: X
A következőkben konkrét példákon keresztül mutatjuk be, kik és milyen típusú felvételeket propagáltak a közösségi médiában a jelenlegi konfliktus során Pallywood hashtaggel.
A közösségi média megjelenésével és a képmegosztás demokratizálásával előfordul, hogy olyan képek és videók válnak virálissá, amelyek valójában nem azon a helyszínen vagy nem abban az időpontban készültek, ahogy a megosztások sugallják. Például:
Az ilyen, kontextusukból kiragadott és félrevezető felvételek is táptalajul szolgálhatnak a Pallywood narratívához, amely valamennyi, a civil szenvedést bemutató képpel szemben kételyt támaszt - a gyanakvó attitűdöt pedig izraeli részről gyakran hivatalos, állami szervek is felerősítik.
A kontextusokból kiragadott felvételek között nagy számban vannak olyanok, amelyek nem a való életből, hanem filmek backstage jeleneteiből vagy akár performanszokból ragadnak ki részleteket - és prezentálják úgy, mintha ezek bizonyítékul szolgálnának a “pallywoodi színészkedésre”.
“Pallywood” címkével terjedt el például egy olyan videó, amely látszólag földön fekvő halottakat ábrázol, akik “megmozdulnak” a hullazsákban. A poszt sugalmazásával ellentétben a felvételen azonban nem palesztin "színészek" szerepelnek: a videó valójában 2013-ban, Egyiptomban készült, az akkori kormány elleni tüntetés során a kairói Al-Azhar Egyetemen, és résztvevők a performansz részeként bújtak halottas zsákokba.
A Pallywood narratíva bizonyítására igyekeztek felhasználni egy libanoni rövidfilm (The Reality) kulisszák mögötti jelenetét is. A felvételnek semmi köze a jelenlegi Hamász-izraeli háborúhoz, mégis a következő szöveggel osztotta meg Ofir Gendelman diplomata, az izraeli miniszterelnöki hivatal szóvivője.
“A palesztinok manipulálják a nemzetközi médiát és a közvéleményt. Ne hagyjátok, hogy becsapjanak! Nézzétek meg a saját szemetekkel, ahogy hamis sérüléseket színlelnek és eljátsszák a "sebesült" civilek evakuálását, mindezt a kamerák előtt. Ismét lebukott Pallywood."
- írta.
A felvétel főszereplője egy vérző fejű kislány, akit egy palesztin zászlókat lengető csoport vesz körül. A háttérben egy másik gyerek is feltűnik színes lufikkal, majd egy rendezőnek tűnő, fekete pólót viselő férfi integet egy mentőcsapat felé. Amikor a kamera ismét a sérült kislányra közelít, azt látjuk, hogy a sminkjét igazítják és fényképezgetik.
نفضح الأكاذيب الفلسطينية:
— Ofir Gendelman (@ofirgendelman) November 9, 2023
الغزيون يحاولون تضليل الرأي العام العالمي والعربي ووسائل الإعلام من خلال فبركة إصابات في صفوف الأطفال والمدنيين بغزة.
شاهدوا كيف يتم وضع ميك اب على الطفلة التي لم تصب بأذى وكيف يتم "تقديم العلاج" لمدنيبن لم يتعرصوا لأي إصابة، أمام الكاميرات!
افشلنا… pic.twitter.com/Uq4Xn8mDQp
Az alig 1 perces videórészletet az izraeli politikus kontextus- és forrásmegjelölés nélkül osztotta meg, bejegyzése 26 millió megtekintést ért el. Bár nemcsak tényellenőrök és újságírók, hanem az X több felhasználója is kiszúrta és jelezte, hogy a felvétel valójában egy filmből származik, ennek ellenére a poszt - arab nyelvű változata - a mai napig elérhető a platformon.
Filmforgatási részleteket használt fel egyik virális videójában Eve Cohen izraeli influenszer és makeup artist is. Cohen először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy TikTok-videójában úgy csinált, mintha elhunyt gyermekét gyászolná: egy bepólyázott dinnyét szorongatva, arab fejkendőben, kecsappal összekent arccal. A videó végén az influenszertől még egy “csapó!” felkiáltás is elhangzott, azt sugallva, hogy a szenvedés csak addig tart, amíg forog a kamera.
Az influenszer az eset után privátra állította a TikTok-csatornáját. A videóról készült mentés itt látható.
Miután a videó egyesekben megrökönyödést keltett (más felhasználókat pedig megihletett, és hasonló videókat kezdtek gyártani) Cohen egy következő videót is közzétett, amelyben elmagyarázta, nem az volt a célja, hogy kifigurázza a palesztin áldozatokat, hanem hogy felhívja a figyelmet a Hamász propagandájára. Ez utóbbira példaként pedig egy olyan felvételt mutatott be, amelyen sebesültnek látszó, fejkendőt viselő nőket és földön fekvő férfiakat állítgatnak-sminkelnek. A videóról azonban hamar kiderült, hogy se a mostani konfliktushoz, se a palesztin terrorszervezethez nincs köze: a jelenetet a Médecins du Monde (A világ orvosai) humanitárius orvosi szervezet egy 2017-es tájékoztató filmjének forgatásán vették fel, ahogy erre a Reuters Fact Check rámutatott.
A 25 éves, Gázában élő zenész, Saleh Aljafarawi azután vált az online lejárató-kampányok céltáblájává, hogy októberben hirtelen több millióan kezdték követni Instagram-fiókját, amelyet a gázai invázió óta a támadások dokumentálására használt. Az izraeli-Hamász konfliktust a palesztinok szemszögéből bemutató Aljafarawit az izraeli sajtó, sőt a hivatalos csatornák is csak “Mr. Pallywoodként” említik, a róla készült felvételekkel pedig azt igyekeznek bizonyítani, hogy valójában egy válságszínész.
A virális mém szerint Saleh Aljafarawi volt már radiológus, idegenvezető, újságíró, harcos és apa is, illetve kétszer már meghalt a kamerák előtt. A fényképeket azonban különböző forrásokból válogatták össze, majd szarkasztikus feliratokkal címkézték fel őket.
A palesztin férfiról többféle verzióban terjednek montázsok, amelyeken állítólag Aljafarawi látható különböző élethelyzetekben. Azonban a témában írt számos tényellenőrző cikk figyelmeztet, hogy a montázsra került több képen nem Aljafarawi, hanem más férfiak szerepelnek. A kórházi felvétel egy Mohammed Zendiq nevű, 16 éves fiúról készült, aki idén júliusban a Nur Shams menekülttábort ért izraeli rajtaütés során sérült meg. Egy másik képen pedig, amely a “feltámadt holttest” feliratot viseli, valójában egy thai kisgyerek szerepel Halloween-kosztümben.
Ennek ellenére a felvételeket Izrael állam hivatalos fiókja, Hananya Naftali, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kommunikációs stábjának egykori tagja is megosztotta az X-en. Ez utóbbi azzal a megjegyzéssel, hogy a “Pallywoodi propaganda az új vígjáték” és emiatt nem néz Netflixet.
A civil Aljafarawinak, akit online Mr.FaFo-nak (“Fuck Around, Find Out”-nak) csúfolnak még az Oscart is kiosztották “alakításáért”, Forrás: Visegrad24, X
Szintén az izraeli támadás valós áldozatait kérdőjelezték meg azok a bejegyzések, amelyek egy halott palesztin gyermeket ábrázoló felvételről állították, hogy a képen egy műanyag baba szerepel. Az AFP tényellenőrzése azonban azonosította, hogy a kiragadott képkocka Momen El Halabi palesztin újságíró október 12-én közzétett videójából származik, az esetről pedig a francia hírügynökség saját fotósa is készített felvételt.
Ezek a bejegyzések - annak ellenére, hogy tényellenőrző szervezetek cáfolták ezeket, valamint az X felhasználói az úgynevezett közösségi megjegyzésekben jelezték, hogy félrevezetők - nemcsak a közösségi médiában terjednek, hanem előfordul, hogy a mainstream, nemzetközi sajtóban is megjelennek. Aljafarawiről készült, hibásan azonosított felvételeket például a Welt német televíziós csatorna is terjesztette.
